A fa mint rezgőrendszer három fő részből tevődik össze: a rezgő talaj és gyökér, a törzs a vázágakkal, és a lombkorona. Mindegyik rész különböző veszteségekkel rendelkezik, ezeket külön kell vizsgálni. Ismerve a csillapítást, az egyes részek vesztesége számolható az egyes részek tömegének figyelembevételével. A törzs vesztesége kicsi, ezért a talaj és a lombkorona csillapítását elemeztük.
A talaj csillapítását közvetlen energia méréssel határoztuk meg az üzemi állapotnak megfelelő üzemi körülmények között. Ezen feltételnek a stacionárius állapotot követő kifutási diagramok feleltek meg. A diagramok feldolgozásához megfelelő számítási módszert dolgoztunk ki. A kiértékelés során a talaj logaritmikus dekrementuma 3,0 körül adódott, sokkal nagyobbra, mint a korábbi kisamplitúdójú módszereknél.
A vázág és a lomb veszteségét különböző módszerekkel vizsgáltuk. Ezek közül a statikus kitérítés módszere bizonyult a legmegbízhatóbbnak. A kezdeti kitérítés 10-20 mm volt, a kapott log. dekrementum 0,63 és 0,75 között mozgott, középértékben 0,69. Az fára vonatkozó számított és mért értékek összehasonlításából a legjobb közelítést a talajra és a lombra 3,0 illetve 0,68 értékek adták, amelyek teljes összhangban vannak a mért értékkel.
kutatási eredmények (angolul)
A fruit tree, as a vibrating system, consists of three main parts: the vibrating root-soil mass, the trunk including the primary limbs and the tree canopy. All these parts have entirely different damping properties and each must be determined separately. Knowing the damping coefficients, the losses can be put together according to the participation by their masses in the entire system. Internal losses arising in the trunk may be neglected.
It was decided to use a direct energy method to determine the logarithmic decrement of the soil. One possibility was the run-out test (deceleration test) of the tree-shaker system, during which the kinetic energy will be absorbed by the soil. The logarithmic decrement was determined using the decrease in kinetic energy cycle by cycle and an appropriate calculation method. The processing of experimental measurements gave logrithmic decrements values around 3,0.
The damping capacity of the tree canopy (branches) was measured in several different ways. More reliable results were obtained using the static deflection method. The initial static deflections varied between 10 and 20 mm. This method was much more reproducible and primary limbs of different diameters showed nearly the same damping capacity. The results of some thirty measurements yielded logarithmic decrements between 0.63 and 0.75 with an average of 0.69.
Horváth Ernő: Az elsődleges gyümölcssérülés elemzése a gépi betakarításnál, „Lippay János-Ormos Imre-Vas Károly” Tudományos Űlésszak,2003.november6-7 Budapest, 2003
Horváth Ernő: Az önjáró gyümölcsrázógépek gyűjtőponyvájának mechanikai vizsgálata, Magyar Tudományos Akadémia Agrár-Műszaki Bizottság 28.Kutatási és Fejlesztési Tanácskozás, 2004
Horváth Ernő: A gyümölcsfák csillapítási vesztesége törzsrázáskor, MTA AMB XXIX. Kutatási és Fejlesztési Tanácskozás kiadványa 1. kötet. Gödöllő 138-142, 2005
E. Horvath, G. Sitkei: Damping Properties of Plum Trees Shaken at Their Trunks, Transactions of the ASAE, 2005
E. Horvath, G. Sitkei: Mechanics of Catching Surfaces for Fruit Harvester, 7th Information and technology for Sustainable Production. Procedigs and CD Rom 161,1-8. 2005 Montpellier, France, 2005
Horvath, Ernö: Mechanical Behavior of Catching Surfaces for Fruit Harvesting, International Journal of Horticultural Science. Vol. 4 Number 2005. Budapest Hungary, 2005
Horváth Ernő: A gyümölcs- és zöldségfélék gépi betakarítása Magyarországon. 1. fejezet. A gyümőlcsbetakarítás alapjai. 2. fejezet., In Sitkei Gy. (szerk): A gyümölcs- és zöldségtermesztés műszaki vonatkozásai. MGI könyvek. FVM Mezögazdasági Gépesítési Intézet (MGI). Gödöllő, 2005. 7-77., 2005
Horvath, Ernö: Fruit and Vegetable Harvest Mechanizations in Hungary. Chapter 1. Basic of Mechanical Fruit Harvesting. Chapter 2., In Sitkei, G. (editor): Technical Aspects of Hoticultural Production. MGI Books. Hungírian Institute of Agricultural Engineering, Gödöllő. 7-80, 2005
