Fontos magyarországi fafajok savasságának vizsgálata
Angol cím
Studying of the acidity of important hungarian woods
zsűri
Komplex agrártudomány
Kutatóhely
Környezet- és Természetvédelmi Intézet (Soproni Egyetem)
résztvevők
Hofmann Tamás Visiné Rajczi Eszter
projekt kezdete
2003-01-01
projekt vége
2005-12-31
aktuális összeg (MFt)
4.140
FTE (kutatóév egyenérték)
0.00
állapot
lezárult projekt
Zárójelentés
kutatási eredmények (magyarul)
A faanyag savassága az élő és a holt faszövet tulajdonságait és felhasználhatóságát befolyásoló fontos kémiai paraméter. A kutatás során vizsgáltuk az akác, a bükk és a kocsánytalan tölgy savasságát a vegetációs időszakban és a döntést követően a száradás során. A vizsgált fafajok esetében a geszt savtartalma nagyobb mint a szíjácsé. Az összes és a szabad savtartalom a kocsánytalan tölgy esetében a legnagyobb, ezt követi az akác, majd a bükk. Az élő fában a téli nyugalmi időszak alatt mérhető a legnagyobb savtartalom, a frissen feldolgozott faanyagban a száradás során egy kezdeti növekedést követően a mérhető savtartalom csökken. Az általunk alkalmazott potenciometrikus végpontmeghatározással az összes- és a szabad savtartalmak mellett az akác és a kocsánytalan tölgy esetében a fenolkarbonsav tartalom is gyorsan és egyszerűen mérhető. Megállapítottuk, hogy a faanyag vizes extraktumának pH-értéke csak kellő körültekintéssel alkalmas a savasság jellemzésére.
kutatási eredmények (angolul)
The acidity of wood is an important chemical parameter which influences the numerous properties of the tree and wood tissues. The acidity of the black locust (Robinia pseudoacacia L.), beech (Fagus sylvatica L.) and sessile oak (Quercus petraea) were studied during the growing season and drying period after cutting. The acid contents of the heartwood were higher compare the sapwood. The total and free acid content were the highest in the sessile oak, lower the black locust and lower still in the beech. The highest acid content was measured during the winter period. After cutting the acid content increased for a while then decreased. The applied potentiometric titration method developed us is suitable for fast and simple determination of the total and free acid content, as well as the phenolic carbon acid content. Consequently the pH value of the aqueous extract of the wood is not a suitable enough parameter to cerify the acidity of wood.
Rétfalvi T; Hofmann T; Visi-Rajczi E; Takács P; Albert L; Markó G: The acidity of red-heartwooded beech and it effects on the mechanical features of the chipboard, Proc. 8th EWLP: 547-550, 2004
Rétfalvi T; Albert L; Tolvaj L; Szőcs É: Analysis of the acidity of the waste water originating at steaming of beech and black locust wood, Proc CT-WPP Bratislava: 321-325, 2003
Rétfalvi T., Albert L., Hofmann T.: Az akác és a tölgy savasságának vizsgálata, MTA Természetes Polimerek Munkabizottsága ülése Budapest. 2005. november 24., 2005
Hofmann, T., Albert, T., Rétfalvi, T.: Quantitative TLC analysis of (+)-catechin and (-)-epicatechin from Fagus sylvatica L. with and without red heartwood, Journal of Planar Chromatography, Vol. 17. September/October 2004, 350-353, 2004
