Jogtörténeti és Jogelméleti Intézet (Miskolci Egyetem)
résztvevők
Hegyi Szabolcs
projekt kezdete
2003-01-01
projekt vége
2006-12-31
aktuális összeg (MFt)
2.484
FTE (kutatóév egyenérték)
0.00
állapot
lezárult projekt
Zárójelentés
kutatási eredmények (magyarul)
Kutatásunk célja a Hart utáni angolszász jogpozitivizmus történetének feltérképezése, és ezen irányzat legfontosabb problémáinak elemzése volt. Tanulmányainkban amellett érvelünk, hogy a leíró pozitivizmus nem képes adekvát módon magyarázni a jog normativitását. Tézisünk az, hogy a jog erkölcsi autoritásra tart igényt, s ennek az igénynek a feltételrendszeréről nem adhatunk számot egy tisztán leíró elmélet keretén belül, anélkül, hogy erkölcsi érvekhez fordulnánk. Ez az ellenvetés azonban nem érinti a normatív pozitivizmust, mely normatív (erkölcsi és politikai) érvekre kívánja alapozni a jogpozitivizmus védelmét. Gyakran osztott vélekedés, hogy a normatív pozitivizmus mellett a kiszámíthatóság nyújtja a legerősebb érveket. Kutatásunknak ezzel szemben az a következtetése, hogy az ‘ésszerű pluralizmus’ körülményei között a normatív pozitivizmus mellett a nyilvános ésszerűség egy meghatározott felfogása szolgáltatja a legerősebb érveket.
kutatási eredmények (angolul)
The aim of our research was to present an overview of the developments of post-Hartian Anglo-American legal positivism and to analyze the central problems of this school of thought. We argue that positivism as a descriptive project is unable to explain adequately law’s normativity . Our thesis is that law claims moral legitimacy for itself, and that this claim cannot be substantiated without appealing to moral arguments. This objection, however, does not apply to normative positivism, which purports to make the case for legal positivism by giving normative (moral and political) arguments. It is often suggested that the value of predictability offers the best justification of normative positivism. We claim, however, that under the circumstances of ‘reasonable pluralism’, a certain conception of public reason can provide the strongest justification for that position.
Hegyi Szabolcs: Az autoritás-probléma, Bódig – Győrfi – Szabó: A Hart utáni jogelmélet alapproblémái. Miskolc: Bíbor Kiadó, 2004
Győrfi Tamás: A pozitivizmus-probléma, Bódig – Győrfi – Szabó: A Hart utáni jogelmélet alapproblémái. Miskolc: Bíbor Kiadó, 2004
Győrfi Tamás: Semlegesség, nyilvános igazolás és deliberatív demokrácia., H. Szilágyi István - Paksy Máté (szerk.): Ius unum, lex multiplex. Liber Amicorum Péteri Zoltán. Budapest: Szent István Társulat, 2005
Győrfi Tamás: Gyakorlati filozófia, liberális morálfilozófia és a jog autonómiája, Jogelméleti Szemle 1, 2006
Hegyi Szabolcs: A szabályfogalom jogelméleti jelentősége, Szabó Miklós (szerk.): Regula Iuris. Szabály és/vagy norma a jogelméletben. Miskolc: Bíbor Kiadó, 2004
Győrfi Tamás: The Jurisprudence of Reasons? The Dworkin-Schauer Debate, H. Szilágyi István – Paksy Máté (szerk.): Varga Csaba emlékkönyv. Budapest: Szent István Társulat, előkészületben, 2007
Győrfi Tamás: Ronald Dworkin, Szabó Miklós (szerk.): Fejezetek a jogbölcseleti gondolkodás történetéből. 2. bővített kiadás, Miskolc: Bíbor Kiadó, 2004
Győrfi Tamás: Joseph Raz, Szabó Miklós (szerk.): Fejezetek a jogbölcseleti gondolkodás történetéből. 2. bővített kiadás, Miskolc: Bíbor Kiadó, 2004
Győrfi Tamás: A kortárs jogpozitivizmus perspektívái, Miskolc: Bíbor Kiadó, 2006
