Magyarországi vörösanyagok összehasonlító vizsgálata
Angol cím
Comparative study of red clays in Hungary
zsűri
Komplex agrártudomány
Kutatóhely
Talajtani és Agrokémiai Tanszék (Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem)
résztvevők
Fehér Olga Stefanovits Pál
projekt kezdete
2003-01-01
projekt vége
2006-12-31
aktuális összeg (MFt)
3.008
FTE (kutatóév egyenérték)
0.00
állapot
lezárult projekt
Zárójelentés
kutatási eredmények (magyarul)
A magyarországi vörös talajok csoportosítása humuszminőségi, mikromorfológiai és tápanyag-gazdálkodási vizsgálat alapján történt.
A humuszminőséget jellemző görbék és stabilitási koefficiens alapján az alábbi csoportokba rendeztük:
- nagy stabilitási koefficiensű humuszminőségű talajok,
- közepes stabilitási koefficiensű talajok,
- kis stabilitási koefficiensű, gyengébb humusz-minőségű talajok.
A fosszilis vörösagyagok humusza viszonylag rosszabb minőségű, hasonlít a trópusi talajokéhoz. A művelt reliktum vörös talajok humusz-minősége kedvezőbb. A hazai vörös talajok harmadkori eredetűek, de tulajdonságaik alakításában a jelenkori talajképző tényezők is részt vettek.
Talajtani, ásványtani és mikromorfológiai vizsgálatok, valamint a mállottság foka alapján nyolc csoportba soroltuk a magyarországi vörösagyagokat.
Néhány esetben (Gödöllő, Hatvan, Mád, Muzsla, Mátrakeresztes stb.) agyagbevonatok láthatók, melyek a kilúgzódás mikromorfológiai jelei.
Az agyagbemosódás legnagyobb mértékű a Hatvan és Kővágószőlős mintákban.
A duzzadás-zsugorodás a vázrészek körül foltokban, zónákban az alapanyag orientálódását idézi elő (Gödöllő, Gyöngyöstarján, Hatvan, Jósvafő, Kakasd, Kővágószőlős, Mád stb.).
A gyöngyöstarjáni, ostorosi és csopaki talaj és szőlőminták vizsgálata alapján a szőlő tápanyag felvétele a vörösagyagokon zavartalan.
kutatási eredmények (angolul)
Hungarian relic and fossil red-clays are classified into 8 groups based on pedological, mineralogical and micromorphological analysis.
Results of humus quality groups formed by stability coefficients and humus quality curves are the follows:
- humus materials with high stability,
- mean humus quality materials,
- soils with low humus quality
The fossil red-clays have worse humus quality, similar with the tropical red-soils. Cultivated relict red-soils have improved humus quality. Hungarian red-clays are derived from the Tertiary Period under tropical or subtropical climate, but theirs features were formed ecological conditions of present epoch too.
In micromorphological analysis occurences of clay coating interpreted features of illuviation and weathered extent.
The speckled and granostratied b-fabric of the groundmass whose occurence is mainly due to the swelling and shrinking, were observed in samples from Gödöllő, Gyöngyöstarján, Hatvan, Jósvafő, Kakasd, Kővágószőlős, Mád. Occurences of clay coating in samples of sites in Gödöllő, Hatvan, Mád, Muzsla, Mátrakeresztes were interpreted as a micromorphological features of illuviation. The most illuviation coatings and infillings were observed in samples from Hatvan and Kővágószőlős.
According to analysis of soil and vine samples from Gyöngyöstarján, Ostoros and Csopak, it is declarable that nutrient absorption is undisturbed.
Fekete J.; Szendrei G.; Csibi M.:: Characterization of Hungarian Red Soils, Agrokémia és Talajtan, 55, Budapest: 29 - 38., 2006
Csibi M.: Magyarországi vörösagyagok, mint természeti értékek, Szakmérnöki Szakdolgozat, Gödöllő, 2005, 63p., 2004
Fekete J; Csibi M: Magyarországi vörösagyagok humuszminőségének összehasonlító vizsgálata., Talajvédelem Különszám, Talajtani Vándorgyűlés, Kecskemét, 2004. augusztus 24-26., Talajvédelmi Alapitvány, Budapest, 2005, 195-204., 2005
Fekete J.; Szendrei G.; Csibi M.: Magyarországi vörösagyagok ásványtani összetétele., Tájökológiai Lapok, 3(2), Gödöllő,pp:301-324., 2005
Fekete J.; Szendrei G.; Csibi M.:: Pedological caractersitics and mineral composition of red clays in Hungary, Acta Mineralogica Petrographica, Szeged, megjelnés alatt, 2005
