Mezőgazdasági hulladék bázison közepes sűrűségű gipszkötésű formatest kompozitok előállítása és kötésmechanizmusának vizsgálata
Angol cím
Manufacturing medium density gypsum bonded moulded composites based on agricultural waste and assessing its bonding mechanism
zsűri
Komplex agrártudomány
Kutatóhely
Faipari és Műszaki Intézet (Soproni Egyetem)
résztvevők
Alpár Tibor Bejó László Divós Ferenc Kovácsvölgyi Gábor Winkler András
projekt kezdete
2003-01-01
projekt vége
2007-12-31
aktuális összeg (MFt)
8.648
FTE (kutatóév egyenérték)
0.00
állapot
lezárult projekt
Zárójelentés
kutatási eredmények (magyarul)
Gazdaságossági és technológiai szempontból pedig a legkedvezőbb tulajdonságokat -a már feltárt és rost formában jelenlévő szalmacellulózgyári hulladékanyag- a rostiszap mutatott. Mivel elsősorban olyan termék előállítását céloztuk meg, amely lehetőség szerint hulladékanyagok másodnyersanyagként történő felhasználásával készüljön és a szárazépítésben nyerjen alkalmazást, a figyelmünket a gipsz mátrix rendszer tanulmányozásának irányába terjesztettük ki. Feltáró munka során ezért külön hangsúlyt fektettünk a giszkötésű kompozitok mátrix rendszerét felépítő különböző gipsz alapanyagok, natur –(NAT), füstgáz- (FGD ill. REA), foszfor- (PHO) és stuck gipsz (STU)alkalmazásának lehetőségére. Nedves eljárás: A nedves eljárás legnagyobb előnyeként a homogén rost-gipsz rendszer kialakítása mellett a gipszkarton lapokhoz közeli térfogati sűrűségi értékeket és jobb hajlítószilárdságot tekintjük. Félszáraz eljárás: A félszáraz eljárás alkalmazása esetén vált egyértelműen felismerhetővé a mésziszap rostfellazítást elősegítő hatása, viszonylag magas nedvességtartalom (u = 80-125%) alkalmazása mellett. „Száraz” eljárás: Magasabb rost-gipsz tényező (x = 0,24) mellett is megfelelő homogenitású, jól kezelhető rost-gipsz keverék előállítását sikerült elérni. Az alacsonyabb víz-gipsz tényező (w = 0,25-0,30) kedvezőbb fiziko-mechanikai tulajdonságok kialakulásához vezetett valamennyi laptípus esetében. A formatestek gyártása területén még nemzetközi viszonylatban sem találtunk cellulóz ill. papírgyári másodnyersanyagok felhasználásával készült hasonló termékekre utalást,
kutatási eredmények (angolul)
From economical and technological viewpoints fiber sludge shows the best prosperities. Since in first place we wanted to create a product that is created by re-using wastes as secondary raw material and will be capable of being used in building constructions, we have widened of sight to study the gypsum matrix system. Because of this, we have done a research with an emphasis on the application of various gypsum material: natural gypsum (NAT), flue gas desulphurisation gypsum (REA), phosphorus gypsum (PHO), stuck gypsum (STU). Wet process: The most important benefit of the wet process is the homogeneous fiber-gypsum structure, the similar material density comparing to the gypsum –cardboard and the higher bending strength. Semi-dry process: At the semi-dry process it was clear, that the lime sludge supported to loosen the fibers at a relative high moisture content, u = 80-125%. Dry process: Higher fiber-gypsum ratio (x =0,24) with good homogeneity, and good handling behaviour. The low water-gypsum ratio (w = 0,25-0,30) improved the mechanical and physical properties. Gypsum bounded fiber stucco. The material made from fiber sludge, lime sludge and gypsum is a new material among of inorganic bounded stucco materials. There is no indication in the international publication of the utilizations of cellulose or secondary raw material of pulping plants.
Takáts Péter: Szervetlen kötésű kompozitok, Szaktudás Kiadó 71-72. o., 2007
Peter Takats, Alexandra Takats: Fiber sludge as reinforcing material of gypsum fiberboard and stucco, JSPS Japan and Hungary Research Cooperativ Program Joint Seminar, Noshiro Poceedings 28. o., 2006
Takáts Péter, Bejó László, Vass Norbert: Különböző fa-és adalékanyagok hatása a cement hidratációjára cementkötésű kompozit termékekben. I. rész: elméleti háttér, Faipar LII. évf. 4. sz. 3-9.o., 2004
Takáts Péter: Növényi eredetű és szervetlen hulladékok hasznosítása gipszkötésű kompozitokban Részfejezet: 3.4.4. Gipszkötésű formatest kompozitok készítése 57-58.o., MTA Doktori Értekezés, 2005
Takáts Péter: Növényi eredetű és szervetlen hulladékok hasznosítása gipszkötésű kompozitokban Részfejezet: 4.5. Gipszkötésű kompozitok mikrotechnikai vizsgálati eredményei 84-88.o., MTA Doktori Értekezés, 2005
Takáts Péter: Növényi eredetű és szervetlen hulladékok hasznosítása gipszkötésű kompozitokban Részfejezet: 3.5. Gipszkötésű kompozitok határfelületi jelenségeinek vizsgálata 58-60.o., MTA Doktori Értekezés, 2005
Takáts Péter: Növényi eredetű és szervetlen hulladékok hasznosítása gipszkötésű kompozitokban Részfejezet: 4.6. Új lehetőségek a gipszkötésű formatest gyártásban 89-90. o., MTA Doktori Értekezés, 2005
Takáts Péter: Gipszkötésű kompozitok és tulajdonságaik, Faipar LI. évf. 4. sz. 3-7.o., 2003
Takáts Péter: Mezőgazdasági hulladék bázison közepes sűrűségű gipszkötésű formatest kompozitok előállítása és kötésmechanizmusának vizsgálata, Kutatásfejlesztés a Faipar 7. sz. 7-10. o., 2006
Takáts Péter, Winkler András, Alpár Tibor, Bittmann László, Bejó László: Sarangolt faválasztékok és alternatív lignocellulóz anyagok felhasználási lehetőségei a lemezgyártásban, Faipar LIV évf. 2-3 sz. 3-8. o., 2006
Takáts Péter: Szervetlen kötésű kompozitok, Szaktudás Kiadó 89. o., 2007
Takáts Péter: Szervetlen kötésű kompozitok, Szaktudás Kiadó 99-100. o., 2007
