Alternatív agrárpiaci lehetőségeink az EU-csatlakozás után
Angol cím
Agricultural market options after Eu accession
zsűri
Gazdaság
Kutatóhely
MTA Világgazdasági Kutatóintézet
résztvevők
Réthi Sándor Somai Miklós
projekt kezdete
2004-01-01
projekt vége
2008-12-31
aktuális összeg (MFt)
3.182
FTE (kutatóév egyenérték)
0.00
állapot
lezárult projekt
Zárójelentés
kutatási eredmények (magyarul)
A kutatás egyik célja annak vizsgálata volt, hogy az EU-csatlakozás után Magyarországnak sikerül-e nettó agrárexportőri pozíciót fenntartani. A kutatás másik célja abból fakadt, hogy mivel az EU-csatlakozást követően várhatóan növekszik a magyar agrárexport-potenciál, így szükség van alternatív értékesítési lehetőségek feltárására, például Oroszországban, Kínában vagy a fejlődő világban.
Kutatásunk eredményei azt a hipotézisünket támasztották alá, hogy Magyarországnak az EU-csatlakozást követően nem sikerült nettó agrárexportőri pozícióját fenntartani: 2005 elejére a velünk együtt csatlakozott országokkal szemben vált deficitessé agrár-külkereskedelmünk egyenlege, majd 2006 júliusára a régi tagállamokkal kapcsolatban is. Szerencsére az EU-n kívüli országokkal lebonyolított agrár-külkereskedelem mindvégig pozitív szaldóval zárt, s 2006 végére az itt elért 674 millió eurós agrártöbblet ellensúlyozni tudta a 113 millió eurós EU-s hiányt.
Kutatásunk azt a másik hipotézist is alátámasztotta, hogy az EU a kibővülés ellenére sem fog bővülő piacot nyújtani a magyar agrártermékek számára: míg 2003-ban a magyar agrárexport 62%-a irányult az EU-15-ök piacára, addig 2006-ban csupán 67%-a talált piacot a kibővült EU-ban. Az agrárimport oldalon ezzel szemben 20 százalékponttal nagyobb importbehatolást voltunk kénytelenek elszenvedni, s jelenleg agrárimportunk közel 90%-a az EU-ból érkezik.
kutatási eredmények (angolul)
One of the main aims of our research was to reveal whether after EU accession Hungary succeeded in maintaining her net agricultural export position. The other aim derived from the fact that after EU accession Hungarian agricultural export potential were expected to grow, so there would be need for alternative markets outside the EU, namely in Russia, China and the developing countries.
Our research results did support our hypothesis No. 1. After EU accession Hungary failed to maintain her net agricultural export position: by early 2005 we had an agricultural foreign trade deficit with the new member states, then by July 2006 also with the old ones. Fortunately, our agri-food trade balance with the non-EU countries had been positive all the time, and thus the agricultural export surplus of 674 million euros produced in this relation by the end of 2006 could counterbalance the 113 million euro deficit in the EU relation.
Our research results also supported our hypothesis No. 2. Despite enlargement, the EU failed to provide an extended market for Hungarian agricultural products: while in 2003 62% of Hungarian agricultural exports were directed to the EU-15, in 2006 the share has increased to 67% in the case of EU-24. At the same time the ratio of import penetration increased by 20 percentage points. Presently, around 90% of our agricultural imports arrive from the enlarged EU.
Kiss Judit: Lessons from Hungarian Agricultural Transformation, Eurointegration Challenges in Hungarian-Ukraian Economic Relations, edited by Gábor Fóti and Zsuzsa Ludvig, Budapest, 2005, Institute for World Economics of the HAS and I, 2005
Kiss Judit: Uroki vengerszkoj agrarnoj transzformácii, Vüzovü jevrointegrácii v vengerszko-ukrainszkih ekonomicseszkih otnosénijah, Insztitut Ekonomiki i Prognozirovanyija Nacionalnoj Akadémii Nauk Ukrainü, Kijev, pp. 143-158, 2006
Kiss Judit: The impact of EU accession on the agricultural trade of the Visegrad countries, Hungarian Statistical Review, Special Number II, 2007, pp. 93-116., 2007
Kőnig Gábor: A magyar élelmiszergazdasági kivitel lehetőségei Oroszországban, MTA Egyesített Társadalomtudományi Könyvtár, 22 pp. (Tanulmány), 2007
Mészáros Klára: Kína mezőgazdasága és a magyar agrárkivitel lehetőségei, MTA Egyesített Társadalomtudományi Könyvtár, 18 pp. (Tanulmány), 2007
Kiss Judit: A magyar élelmiszergazdaság világgazdasági mozgástere, Kihívások, 184. szám, 2005
Kiss Judit: Ki mint vet …, avagy az új EU-tagok mezőgazdasága, Falu, XX. évf., 2. szám, 2005. nyár, pp. 73-89., 2005
Kiss Judit: Az új tagállamok mezőgazdasága az Európai Unióban, MTA Egyesített Társadalomtudományi Könyvtár, 62 pp. (Tanulmány), 2005
Kiss Judit: Az EU agrárpolitikai dilemmái, Gazdálkodás, 50. évfolyam, 2006. 1. szám, pp. 27-46, 2006
Kiss Judit: Az EU agrárpolitikájának főbb kérdőjelei és a várható megoldási módozatok, EU-tanulmányok VI, Budapest: Nemzeti Fejlesztési Hivatal, 2006, pp. 201-223, 2006
Kiss Judit: Szertefoszló agárremények, avagy EU-csatlakozásunk agrár-külkereskedelmi hatása, Kihívások 2007. 188. szám, MTA VKI, Budapest, 8 pp, 2007
Kiss Judit: Remények és realitások: EU-csatlakozásunk agrár-külkereskedelmi hatása, Agrárgazdaság, Vidékfejlesztés, Agrárinformatika, Nemzetközi Konferencia, Debreceni Egyetem, Debrecen, 2007, pp. 418-427, 2007
Kiss Judit: Szertefoszló agárremények, avagy EU-csatlakozásunk agrárkülkereskedelmi hatása, Köz-gazdaság, Tudományos Füzetek, II. Évfolyam, 3. szám, 2007. október, pp. 17-20., 2007
Kiss Judit: Az EU-csatlakozás hatása a Visegrádi országok agrárkülkereskedelmére, Kelet-Európa Tanulmányok, 2007. II. Szám, pp. 7-56., 2007
Kiss Judit: A világ mezõgazdasága a XXI. század elsõ évtizedeiben, Háttértanulmányok a magyar külstratégiához I. Magyarország globális környezete 2020-ig (szerk. Farkas Péter és Fóti Gábor), Budapest, 2007, MTA VKI – CEU ENS, pp. 128-140, 2007
