A globális környezeti rezsimek és a magyar közpolitika
Angol cím
Global envirinmental regimes and the Hungarian public policy
zsűri
Állam, Jog és Politika
Kutatóhely
Politikatudományi Intézet (HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont)
résztvevők
Heltai László Pató Zsuzsanna
projekt kezdete
2004-01-01
projekt vége
2007-12-31
aktuális összeg (MFt)
3.880
FTE (kutatóév egyenérték)
0.00
állapot
lezárult projekt
Zárójelentés
kutatási eredmények (magyarul)
A kutatás fő témája és eredménye, hogy feltárta azokat a tényezőket, amelyek hatással voltak arra, hogy hazánk csatlakozott két nemzetközi környezetvédelmi egyezményhez (rezsimhez): az éghajlat védelmi és a biodiverzitási rezsimhez. A több tucat interjú során, amelyeket minisztériumi ntisztviselőkkel, döntéshozókkal, tudósokkal és civil szervezetek munkatársaival készítettünk, azonosítottuk a legfontosabb tényezőket, és kizártunk másokat, amelyek a felvázolt elméleti keret alapján szintén esélyesek lettek volna. Azt találtuk, hogy hazánkat a kilencvenes évek elején az önálló külpolitika kialakítására vonatkozó törekvés erősen motiválta. Fontos volt továbbá a tudós- és szakértői hálózatok vefolyása, valamint néhány, az adminisztrációban dolgozó olyan ember, akik személyesen nagy jelentőséget tulajdonítottak a problémáknak. Az EU politikáival való kompatibilitás mint szempont a tárgyalások elején még kisebb súllyal volt jelen, később azonban fontossá vált. A csatlakozás költségeinek és hasznainak vizsgálata nem merült fel szempontként.
A kutatás során vizsgáltuk és bemutattuk az EU vonatkozó politikáit. Különös hangsúlyt fektettünk a biodiverzitás-politikákra, ezekről ugyanis eddig itthon kevés szó esett (a klíma-problémáról már több publikáció megjelent magyarul).
kutatási eredmények (angolul)
The main result of the research is that it has identified the most important factors that inlfuenced Hungarian international environmental policy in joining two global regimes: the climate protection and the biodiversity protection regimes. We conducted many interviews with policy makers, experts and NGO members in order to find the right explanations and exclude some that could have been relevant as well according to the pre-established theoratical framework. We found that Hungary has been motivated by the willingness to present itself as an independent and responsible actor in the international realm. The influence of the expert networks and science was also important. Finally, some mebers of the public administration took these issues as personally important for themselves and acted as pushers. The willingness to follow the policy of the EU has become relevant only later on, during the negotiations. However, the consideration of costs and benefits of joining the regimes was not present in the policy making.
We also presented in length the relevant policies of the EU, especially those related to the protection of biological diversity, since this issues has not been covered in the Hungarian policy literature. (Whereas several books has been published on the climate issue.)
Balázs B., Bela Gy., Pataki Gy.: A termesztett növények genetikai sokféleségének megőrzése Magyarországon, Kovász, VIII évf. 1-4 sz., 2004, 74-98.o., 2004
Bela Györgyi - Boda Zsolt - Pató Zsuzsanna: Globális ökológia, lokális politika: Magyarország részvétele a klíma- és biodiverzitás védelemben, Budapest, L'Harmattan Kiadó, 2008
Pató Zsuzsanna: RÉSZVÉTEL A PERIFÉRIÁN: MAGYARORSZÁG AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI REZSIMBEN, Magyar Politikatudományi Társaság Vándorgyűlése, 2006
Bela Györgyi - Boda Zsolt - Pató Zsuzsanna: Globális ökológia, lokális politika: Magyarország részvétele a klíma- és biodiverzitás védelemben, Politikatudományi Szemle 2008/4, 2008
Bela Györgyi - Boda Zsolt - Pató Zsuzsanna: Understanding Hungary’s Foreign Environmental Policy: The Case of the Climate Change Regime and the Biodiversity Regime, Paul G. Harris (szerk.): Environmental Change and Foreign Policy: Theory and Practice. (Earthscan, megjelenés alatt), 2008
Projekt eseményei
2011-12-19 11:00:56
Kutatóhely váltás
A kutatás helye megváltozott. Korábbi kutatóhely: (MTA Politikatudományi Intézet), Új kutatóhely: Politikatudományi Intézet (MTA Politikatudományi Intézet).
