Genetikai polimorfizmus és földrajzi varibilitás kárpámedencei endemikus lepke taxonok populációiban
Angol cím
Genetic polymorphism and geographic variation in natural populations of endemic Lepidoptera taxa
zsűri
Ökológia és evolúció 1
Kutatóhely
TTK Evolúciós Állattani és Humánbiológiai Tanszék (Debreceni Egyetem)
résztvevők
Bereczki Judit Varga Zoltán Sándor
projekt kezdete
2004-01-01
projekt vége
2007-12-31
aktuális összeg (MFt)
7.482
FTE (kutatóév egyenérték)
0.00
állapot
lezárult projekt
Zárójelentés
kutatási eredmények (magyarul)
Az Aricia artaxerxes issekutzi populációk rendkívül variábilisak, ugyanakkor alacsony közöttük a genetikai differenciálódás mértéke. A populációk genetikai szerkezete földrajzi mintázatot mutatott. Kimutattuk a faj bükki populációinak alacsony szintű variabilitását a karszti populációkhoz képest. A Bükkben a populációk habitatjai egyre jobban beszűkültek és átalakultak, ezért a populációk mérete jelentősen lecsökkent. A kisméretű populációkban megindult a genetikai variabilitás eróziója, amely mindenek előtt az allélszám csökkenésében, a ritka allélok elvesztésében nyilvánul meg. Az a tény, hogy a bükki populációk között nem mutatkozott magasabb szintű differenciálódás, mint a karszton élők között arra utal, hogy az egyedszám csökkenés nem régen következett be.
A P. sephirus populációk valamivel kevésbé variábilsak, mint az A. artaxerxes issekutzi populációk, ugyanakkor a genetikai differenciálódás mértéke sokkal magasabb közöttük. A tokaji populációban kimutattuk, hogy 2000-ben a variabilitás relatíve alacsony szintű volt, ami fokozatosan nőtt 2005-ig. A tokaji habitatban ugyanis 2000-ben tűz pusztított a vegetációs periódus elején, ami a P. sephirus populáció számottevő hányadát elpusztította. A palacknyak hatás eredményeként lecsökkent a populáció variabilitása (alacsony allél szám és heterozigóta gyakoriság). 2000 és 2005 között azonban a populáció regenerálódásával párhuzamosan nőtt az allélok, elsősorban a ritka allélok száma.
kutatási eredmények (angolul)
The level of genetic variation in the Aricia artaxerxes issekutzi populations was extremely high, which was coupled with fairly weak differentiation among them. The genetic structure of the populations exhibited geographic pattern. The populations of the Bükk Plateau had a clearly lower level of variation than those of the Karst region. The suitable habitats for A. artaxerxes issekutzi in the Bükk Mts. have recently been degraded resulting in declining population size, which in turn led to a clear decrease in their genetic variation.
P. sephirus populations exhibited a slightly lower level of genetic variation compared to those of A. artaxerxes issekutzi. Nevertheless, we observed a very high level of differentiation among them. The habitat of the Tokaj population experienced a severe fire and was considerably damaged in 2000. As a consequence, genetic variation was depleted in this population. In the study period the population has been regenerated and the genetic variation has started to improve.
Bereczki Judit, Pecsenye Katalin és Varga Zoltán: A morfológiai változatosság szerkezetének időbeli változása az Aricia artaxerxes issekutzi (Lepidoptera: Lycaenidae) két Kárpát-medencei populációjában., Természetvédelmi Közlemények, 11: 329-336., 2004
Pecsenye K., Meglécz E., Kenyeres Á., Bereczki J. és Varga Z.: A genetikai variabilitás három nappali lepke faj (Nymphalidae) hazai populációiban., In: Jordán F. (ed.): A DNS-től a globális felmelegedésig. Scientia, Budapest, 2005
K. Pecsenye, E. Meglécz, Á. Kenyeres and Z. Varga: Population structure and enzyme polymorphism in three protected butterfly species in the Carpathian Basin (Parnassius mnemosyne, Euphydryas maturna, Aricia artaxerxes)., In: I. Láng (ed.) Environmental Science and Technology in Hungary. Műszaki Kiadó, Budapest., 2006
K. Pecsenye, J. Bereczki and Z. Varga: High level of genetic variation in Aricia artaxerxes issekutzi (Lepidoptera: Lycaenidae) populations in Northern Hungary., Nota Lepidopterologica, publikálásra benyújtva, 2007
