A genetikailag módosított szervezetek bevezetésének politikai tényezői összehasonlító perspektívában
Angol cím
The factors of GMO-policy in comparative perspective
zsűri
Társadalom
Kutatóhely
Politikatudományi Tanszék (Közép-európai Egyetem)
résztvevők
Fonyó Attila Kollár Eszter
projekt kezdete
2005-10-01
projekt vége
2007-09-30
aktuális összeg (MFt)
4.372
FTE (kutatóév egyenérték)
2.30
állapot
lezárult projekt
Zárójelentés
kutatási eredmények (magyarul)
A kutatás célja a genetikailag módosított szervezetekkel (GMO) foglalkozó magyarországi és olaszországi politikai mező összehasonlítása volt. A kutatási kérdések arra vonatkoztak, hogy milyen diskurzusok alakulnak ki a GMO-k alkalmazásával kapcsolatban, illetve hogyan függenek össze a szabályozás változásával. A kutatás diszkurzív politikatudományi vizsgálatra, illetve a szabályozásba bekapcsolódó szereplőkkel készített strukturált interjúk kvalitatív szociológiai szövegelemzésére épült, valamint áttekintettük a géntechnológiát szabályozó Európai Uniós és hazai jogszabályokat. Magyarországon a GMO-diskurzusokat erős szakmai nyelvezet és szakértői megalapozottság jellemzi. Összesen öt elkülönülő GMO-diskurzust sikerült azonosítanunk. A GMO-politika magyarországi témaazonosítására a környezeti-mezőgazdasági keretek jellemzőek. A GMO-politika alakítása közpolitikai-akadémiai szakértői vita keretében zajlott, társadalmi mozgalmak szakértői mozgósítással vettek benne részt. Olaszországban a GMO-ellenes koalíció játszotta a legfontosabb szerepet. Sikere elsősorban a széles és szinte egyhangúan GMO-ellenes társadalmi támogatottságának köszönhető. Ehhez hozzájárult a mozgalom értelmezési és közvélemény-alakító stratégiája: az első GMO-élelmiszerek megjelenésekor képes volt az olasz nemzeti identitás velejéig hatolni egy pozitív gasztro-kulturális identitás elemeinek felvázolásával. A témaazonosításra a mezőgazdasági-élemiszerbiztonsági-önrendelkezési keretek jellemzők.
kutatási eredmények (angolul)
This research project compared fields and processes of policy making regarding genetically modified organisms (GMO) in Hungary and Italy. Our research questions concerned the identification of public policy discourses that were most relevant for the policy making process, and how these discourses affected policy making. Our research methods focused on the analysis of policy discourses and qualitative sociological interviews. We conducted interviews with diverse participants of the policy process, reviewed national and European regulations, and analysed selected press materials.
In Hungary, GMO debates are characterized by professional and academic expert discourses (even social movements mobilized experts). We identified five major competing discourses. In terms of policy agendas, environmental and agricultural frames dominate the field.
In Italy, a wide anti-GMO movement coalition played a major role in the policy making process. This movement coalition successfully created a unifed anti-GMO public opinion by framing GMOs negatively as opposed to a gastro-cultural identity that is at the heart of Italian national identity. The Italian policy agendas are characterized by agricultural and food safety frames.
Miklós Sükösd, Attila Fonyó, Eszter Kollár: Discoursive Strategies in GM-Policy: A Theoretical Assessment, Probing the Boundaries of Environmental Justice and Global Citizenship, edited by Belinda Clements, Inter-Disciplinary Press, Oxford, United Kingdom, pp.169-184. ISBN: 97, 2007
