Az igenem mondattani és szövegszemantikai vizsgálata a latintól a mai franciáig
Angol cím
Syntax and textual semantics of the verbal voice from Latin to Modern French
zsűri
Nyelvészet
Kutatóhely
BTK Mediterrán Nyelvek és Kultúrák Intézete, Francia Tanszék (Debreceni Egyetem)
résztvevők
Marádi Krisztina Skutta Franciska
projekt kezdete
2005-01-01
projekt vége
2009-12-31
aktuális összeg (MFt)
2.175
FTE (kutatóév egyenérték)
4.40
állapot
lezárult projekt
Zárójelentés
kutatási eredmények (magyarul)
A kutatás arra a kérdésre keresett választ, hogy a latintól a mai franciáig tartó nyelvi változás során hogyan alakult a mondatban az alany szemantikai státusának igei jelzése, tehát hogyan lehetett az ige különböző alakjaival, az ún. igenemekkel kifejezni az alany cselekvő, ill. nem-cselekvő voltát. A kutatók a szóban forgó nyelvtörténeti perióduson belül több szinkrón metszetet készítettek, és megállapították, hogy a hagyományosan vizsgált cselekvő és szenvedő szerkezeteken kívül az igenem leírásába be kell vonni a visszaható, a kopulatív ('lenni' igés állítmányú) és személytelen szerkezeteket is. Így meg tudták mutatni azt a folyamatot, amelynek során a visszaható ige az újlatin nyelvekben többek között 'nem-aktív' értelmet is ölt, továbbá rendszerezték azokat a szinonímiákat és másodlagos (nem referenciális) szemantikai különbségeket, amelyek a 'nem-cselekvő' jelentésű igealakok között fennállnak. A kutatók azt is bizonyították, hogy a részben hasonló jelentésű és különböző árnyalatokat kifejező igenemek a tartalék szerepét is játsszák arra az esetre, ha a rendszer valamely tagját veszély fenyegeti (latin szintetikus szenvedő ige). Az igenem leírása a kutatás során sikeresen kapcsolódott össze a mondat kommunikatív perspektívájának és az elemzett szövegek pragmatikai tulajdonságainak vizsgálatával, és megmutatta az igenemek közötti viszony (az ún. diatézis) központi helyét a mondat megszerkesztésében.
kutatási eredmények (angolul)
The aim of the research was to investigate the way in which the verb indicates the semantic status of the subject of the sentence throughout the linguistic change from Latin to contemporary French, more exactly how different verbal forms (the category of "voice") express the active vs non-active character of the subject. The participants of the research have described several synchronic states within the given period and they have pointed out the necessity of taking into account - besides the traditionally examined active and passive constructions - the reflexive, copulative, and impersonal structures. Thus they showed the process during which, in the Romance languages, the reflexive verb is endowed with a 'non-active' meaning, and they classified the synonymic relations and the secondary (non referential) semantic differences between verbal forms having a 'non-active' content. The participants of the research have proved that the voices expressing partly similar meanings but different nuances can play the role of "hidden reserves", in case a member of the system is threatened (as it happened to the Latin synthetic passive). This investigation has been successfully linked with the description of the functional perspective of the sentence (ie. the topic-comment structure) and with the pragmatical analysis of texts under examination. Thus the relationship between the voices ("diathesis") appears to be central in the process of sentence construction.
Kiss S: Situation du verbe pronominal en latin, XIV. Nemzetközi Latin Nyelvészeti Kollokvium, Erfurt (közlésre elfogadva), 2009
Kiss S: Grammaticalisation du verbe pronominal à sens non-actif - du latin aux langues romanes, XXV. Nemzetközi Romanisztikai Kongresszus, Innsbruck (közlésre elfogadva), 2009
Kiss S: Variation and Change in Latin, in: Smith JCh; Martin M: The Cambridge History of the Romance Languages. Cambridge Univ. Press, Cambridge (közlésre elfogadva), 2009
Kiss S: Évolution des possibilités présentationnelles en syntaxe latine, pp. 219-225 in: Kiss S; Mondin L; Salvi G: Latin et langues romanes - Études de linguistique offertes à József Herman. Niemeyer, Tübingen, 2005
Kiss S: L'insertion du message dans le texte narratif: le témoignage des chroniques latines du Haut Moyen Âge, pp. 105-117 in: Jacquin G: Récits d'ambassade et figures du messager. Presses Universitaires de Rennes, Rennes, 2006
Kiss S: Les documents latins du Haut Moyen Âge et la naissance du français I: la chronique de Hydatius, Debreceni Egyetem, Debrecen, p. 39, 2006
Skutta F: Chronologie et insertion des récits d'ambassade dans les Mémoires d'Outre-tombe de Chateaubriand, pp. 183-196 in: Jacquin G: Récits d'ambassade et figures du messager. Presses Universitaires de Rennes, Rennes, 2006
Kiss S: Étude de la cohérence textuelle dans les abrégés d'histoire romaine du IVe siècle, pp. 111-115 in: Purnelle G; Denooz J: Ordre et cohérence en latin. Université de Liège, Liège, 2007
Marádi K: L'héritage classique dans le langage juridique français, Revue d'Études Françaises, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest, 12: 255-267, 2007
Skutta F: Perspective communicative dans la phrase complexe, vol. III, pp. 447-453 in: Actes du XXIVe Congrès International de Linguistique et de Philologie Romanes. Niemeyer, Tübingen, 2007
Kiss S: Chronica Hydatii: considérations latino-romanes, pp. 314-320 in: Wright R: Latin vulgaire - latin tardif VIII. Olms--Weidmann, Hildesheim--Zürich--New York, 314-320, 2008
Skutta F: Kommunikációs modell és szövegtípus, pp. 101-109 in: Tátrai Sz; Tolcsvai Nagy G: Szöveg, szövegtípus, nyelvtan. Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2008
