A corneális stromahomály (haze) kialakulásának biokémiai háttere fotorefraktív lézerkezelést követően
Angol cím
Biochemical background of corneal stromal opacification (haze) after photorefractive laser-treatment
zsűri
Molekuláris és Szerkezeti Biológia, Biokémia
Kutatóhely
ÁOK Szemészeti Tanszék (Debreceni Egyetem)
projekt kezdete
2005-01-01
projekt vége
2009-12-31
aktuális összeg (MFt)
7.800
FTE (kutatóév egyenérték)
0.42
állapot
lezárult projekt
Zárójelentés
kutatási eredmények (magyarul)
Napjainkban a szem fénytörési hibáinak lézerrel történő sebészeti korrekciója folyamatosan növekszik. A corneális refraktív sebészeti eljárások biztonságos beavatkozások, komplikációk kis százalékban fordulnak elő, ám ezek egészséges szemeket érintenek. Biokémiai tanulmányok támasztják alá a könny összetételének jelentőségét a corneális sebgyógyulási folyamatokban, melyet a plazminogén aktivátor / plazmin rendszer, valamint aktivált keratociták rendszere szabályoz - aktivátorok és inhibitorok útján.
Munkánk során a könny plazminogén aktivátor (PA) aktivitását, valamint plazminogén aktivátor inhibitor (PAI) szintjét vizsgáltuk fotorefraktív keratektómia (PRK) és lézer „in situ” keratomileusis (LASIK) során, kromogén szubsztrát (PA) és ELISA (PAI) technikával. Állatkísérletben tanulmányoztuk a PA génszintű szabályozását qPCR technika segítségével.
Eredményeink szerint a PAI-2 antigén szintje mind PRK mind LASIK kezelést követően emelkedett, mely várhatóan befolyásolja a PA – plazmin rendszer működését. Génszintű vizsgálatunk a sebgyógyulás előrehaladtával korreláló PA mRNS „up-regulációt” mutatott.
Eredményeink alapján a két műtéti típus esetében észlelt hasonló enzimszint-változások, a corneális sebgyógyulási folyamatok hasonló enzimatikus válaszreakcióját valószínűsítik. A magas preoperatív PAI-2 szint, mely tanulmányunkban PRK-t követően corneális stromahomály kialakulásához vezetett, prediszpoziciós faktor vagy oki tényező lehet.
kutatási eredmények (angolul)
Excimer laser surgery procedures are performed in an increasing number year by year to correct refractive errors of the eye. These surgical interventions are safe, complications are rare, but if they occur, they affect otherwise healthy eyes. Biochemical studies identified numerous molecules – normally found in the tearfilm – which play an important role in the corneal wound healing processes. These processes are in part regulated by the plasminogen activator /plasmin system and by activated keratocytes via their own activators and inhibitors.
In our project the activity of tear plasminogen activator (PA) and the level of PA inhibitor (PAI) were examined with chromogen substrate and ELISA techniques, respectively, after photorefractive keratectomy (PRK) and laser „in situ” keratomileusis (LASIK). The regulation of PA at the mRNA level has been studied in an animal model by qPCR.
In our results, the level of PAI-2 antigen increased both after PRK and LASIK, which is expected to have influence on the functioning of the PA/plasmin system. Our qPCR study showed an increasing „up-regulation” of the PA mRNA during the studied period of wound healing.
Our results showed similar enzyme level changes after both types of surgery which renders probable similar corneal wound healing processes. The high level of preoperative PAI-2 - which in our model has lead to the development of corneal stromal haze after PRK – seems to be a predisposing factor or causal modulus.
