Russo-Tatarica. Fejezetek az orosz-tatár kapcsolatok történetéből
Angol cím
Russo-Tatarica. Chapters from the history of Russo-Tatar relations
zsűri
Történelem
Kutatóhely
Orientalisztikai Intézet (Eötvös Loránd Tudományegyetem)
projekt kezdete
2005-02-01
projekt vége
2009-12-31
aktuális összeg (MFt)
5.850
FTE (kutatóév egyenérték)
1.20
állapot
lezárult projekt
Zárójelentés
kutatási eredmények (magyarul)
A kutatási terv azt tűzte ki feladatául, hogy a Kazán bevétele előtt (1552) orosz szolgálatba állott tatár eredetű nemesi családok körét és történetét egy monográfiában feltárja. Ehhez főleg kiadatlan orosz levéltári forrásokat kellett átnézni: ennek révén 130 tatár eredetű családra vonatkozó anyag gyűlt össze. A munka jórészét e publikálatlan forrásanyag közreadása és elemzése teszi ki, melyet az összeállított családfák, majd rövid proszopográfiai és archontológiai megjegyzések követnek, melyek egyéb forrásokból követik nyomon az egyes családtagok életútját és hivatali tisztségeit. Külön rész vizsgálja a genealógiák bevezető részét, az ún. legendát, azaz a család ősének származását közlő történetet. Bizonyítást nyer, hogy a tatár származások esetében a legtöbb történet régi, hiteles hagyományra megy vissza. A családnevek vizsgálata azt mutatja, hogy a család és a nevük eredetét külön kell kezelni, mivel a tatár eredetű családnév önmagában semmit sem bizonyít a család tatár eredetére vonatkozóan. Fontos tanulságokkal jár az 1552 előtt orosz szolgálatba lépett tatár eredetű nemesi családok kronológiai eloszlása, mely jól jelzi az Arany Horda és az orosz fejedelemségek belső viszonyait és külső kapcsolatait. Végül fontos kérdés, hogy a tatár családok milyen helyet foglaltak el az orosz társadalom felső rétegei között: két hercegi családot és öt bojári címig jutott családot leszámítva a tatár származású nemesség főleg a közép- és kisbirtokosokhoz tartozott.
kutatási eredmények (angolul)
The main aim of the project was the compilation of a monograph in which the history of the servitors of Tatar descent prior to the capture of Kazan (1552) is presented. To this end unpublished Russian archival material was utilized: a material pertaining to 130 noble families having Tatar descent was collected. The main bulk of the monograph consists of the publication and analysis of this vast material which is followed by a compilation of family-trees, and short prosopographical and archontological remarks concerning the lives and official posts of single members of the families. The introductory part of the genealogies, the so-called legend is separately subjected to investigation. Most legends on the Tatar descent go back to authentic tradition. A scrutiny into the family names shows that the origin of a family and that of its name do not automatically overlap: A family name of Tatar origin cannot be used as proof of the Tatar descent of the family. The chronological distribution of the Russian gentry of Tatar descent in the pre-1552 period reveals important points concerning the relations of the Golden Horde and the Russian principalities. Finally, the question of "What was the social position of these Tatar families within the Russian servitor class?" is answered. Apart from 2 princely families and 5 families in which boyar members were present, most of the Russian servitors having Tatar descent belonged to the middle and lower layers of landowners.
István Vásáry: The Beginnings of Coinage in the Blue Horde, Acta Orientalia Hungarica lxii, 371-385., 2009
István Vásáry: Mongol or Turkic? Notes on bükevül, a Military and Court Official of the Turco-Mongolian polities, The Early Mongols. Language, Culture and History. Studies in Honor of Igor de Rachewiltz. Ed. by V. Rybatzki, A. Pozzi, P. Geier, J. Krueger. Indiana University, 195-207., 2009
István Vásáry: The Jochid realm: the western steppe and Eastern Europe, The Cambridge History of Inner Asia, vol. II. Ed. by Peter B. Golden – Nicola di Cosmo – Allen Frank. Cambridge University Press: Cambridge. 67-85., 2009
István Vásáry: The Tatar ruling houses in Russian genealogical sources, Acta Orientalia Hungarica 61, 365-372., 2008
István Vásáry: A mongol és török nyelv a mongol kori Iránban, A becsvágy igézetében. V. Nemzetközi Vámbéry Konferencia. Lilium Aurum, Dunaszerdahely, 309-325., 2008
István Vásáry: Turks, Tatars and Russians in the 13th–16th Centuries, Ashgate Publishing Ltd., Aldershot, Hampshire – Burlington, VT. x + 352 l., 2007
István Vásáry: A nogáj-orosz diplomáciai kapcsolatok történetéhez,, A küzdelemnek vége, s még sincs vége. IV. Nemzetközi Vámbéry Konferencia. Lilium Aurum, Dunaszerdahely, 206-220., 2007
István Vásáry: A Nagy Mongol Birodalom utódállamai, Dzsingisz kán és öröksége. A Mongol Birodalom. Kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban, 2007. máj. 25-szept. 2, 27-35., 2007
István Vásáry: Successor states to the Great Mongol Empire, Genghis Khan and his heirs. The Mongol Empire. Exhibition in the Magyar Nemzeti Múzeum, 25th May-2nd September 2007. 27-35, 2007
István Vásáry: On the Periphery of the Islamic World: Diplomatic Correspondence of the Nogays with the Russians, Annales Islamologiques (Caire) 41, 31-40., 2007
István Vásáry: Nagy Lajos tatár hadjáratai, Studia Caroliensia (A Károli Gáspár Református Egyetem folyóirata) vii/3-4, 17-30., 2006
István Vásáry: The Tatar factor in the formation of Moscow's political culture, Abstracts of the Conference ''Eurasian Nomads as Agents of Cultural Change'', Jerusalem, 6-8 June, 2006
István Vásáry: Origins and Development of the Chancellery of the Golden Horde, Abstracts of the XVth Turkish Congress of History, Ankara, 11-15 September, 2006
