The financial history of Hungary between 1931 and 1938
megadott besorolás
Történettudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma)
100 %
zsűri
Történelem
Kutatóhely
Politikatudományi Intézet (HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont)
projekt kezdete
2006-02-01
projekt vége
2010-01-31
aktuális összeg (MFt)
4.553
FTE (kutatóév egyenérték)
1.61
állapot
lezárult projekt
magyar összefoglaló
A kutatási program célja, hogy Imrédy Béla tevékenységének elemzésén keresztül bemutassa az 1931 és 1938 közötti időszak pénztörténetét. Imrédy Béla 1932-től a Gömbös-kormány pénzügyminisztereként, majd 1935-től a Magyar Nemzeti Bank elnökeként a pénzügyi politika első számú irányítója, alapvető szerepet játszott a gazdasági világválság belföldi következményeinek enyhítésében, a válság után kialakult új világgazdasági berendezkedéshez való külgazdasági kapcsolatok kialakításában. Nevéhez fűződik az első magyar gazdasági terv koncepciójának megfogalmazása és gyakorlati megvalósítása is. Bár kortársai szerepét rendkívül jelentősnek tartották, tevékenysége mégis máig feltáratlan. A kutatás során fel szeretném dolgozni a Magyar Nemzeti Bank levéltári dokumentumait és Imrédy Bélának a Pénzügyminisztérium irattárában levő, 1932 és 1935 között keletkezett félhivatalos iratait. Alapvetően fontosnak tartom a Bank of England londoni archívumában őrzött, a két világháború közötti magyar pénzügyi politikára vonatkozó iratok feltárását. A pályázat során szeretném hasznosítani Imrédynek a korabeli közgazdasági szakfolyóiratokban és napilapokban publikált írásait, parlamenti megszólalásait is. A hazai tervgazdálkodás bevezetésére tett kísérlet, az állami gazdaság- és szociálpolitikai tevékenység kiterjesztése, illetve a gazdasági antiszemitizmus közötti kapcsolat kutatása is részét képezi a kutatási programnak.
angol összefoglaló
The aim of the research project is to describe the financial history of Hungary in the period between 1931 and 1938 by analysing the activity of Béla Imrédy. Imrédy was Minister of Finance in the Gömbös government from 1932 on, and in 1935 he was appointed to the president of the Hungarian central bank. He played an essential role in the Hungarian financial and monetary policy of the thirties. His task was to relieve the consequences of the great depression and to shape the foreign economic relations of Hungary to the new kind of world economy that emerged after 1931. The conception and realization of the first Hungarian economic plan (five-years investment plan) is also linked to his name. Although contemporaries regarded his activity and personality as significant, historical research has neglected this field until now. During the project I would like to study the documents of the National Bank of Hungary and the Imrédy files both kept in the Hungarian National Archive. I attach enormous importance to the papers relating to the Hungarian financial policy in the interwar years that are preserved in the Bank of England Central Archive in London. One of the most important goals of the project is to explore these until now hardly known documents. The project makes use of the publications written by Imrédy in the contemporary economic journals and newspapers and his speeches in the parliament as well.
Zárójelentés
kutatási eredmények (magyarul)
A pályázat, Imrédy Béla pénzügyminiszteri és jegybankelnöki tevékenységének elemzésén keresztül, arra keresi a választ, milyen fiskális és monetáris politikát folytatott Magyarország 1932 és 1938 között. A kutatás tisztázta, hogy miért nem tért le Magyarország 1931 után az arany standardról, miért nem értékelte le a pengőt, annak ellenére, hogy erre egy sor fontos államban sor került, és ez segítette volna a válságból való kilábalást. A pályázat feltárta az 1931-ben kirobbant bankválság, és a leküzdésére készült kormányzati és jegybanki konszolidációs programok eddig ismeretlen történetét. A munka során beigazolódott, hogy Nagy-Britannia a harmincas évek első felében is fontos szerepet játszott Magyarország pénzügyi életében, a Bank of England továbbra is aktívan támogatta a Magyar Nemzeti Bankot. A pályázat ugyanakkor cáfolta azt a közkeletű tézist, hogy Imrédy 1938-ban egyik napról a másikra vált konzervatív, angolbarát gazdasági szakemberből rasszista, németbarát politikussá. Már korábbi írásaiban is fellehetők arra utalások, hogy a hazai zsidóság anyagi erőforrásainak mobilizálásával akarta Magyarország gazdasági és szociális modernizálását megvalósítani.
kutatási eredmények (angolul)
The research project deals with the Hungarian fiscal and monetary policy between 1932 and 1938 while analyzing the activity of Béla Imrédy, Hungarian finance minister and later president of the National Bank of Hungary. The research deals with the problem, why Hungary did not abandon the gold standard and did not devalue the pengő after 1931, although it could have shortened the economic depression and many countries did so in these years. The project disclosed the until now unknown history of the crisis of the Hungarian General Credit Bank and the details of its reorganisation plans prepared by the Government and the central bank. The research has proved that Great Britain had still an important role in Hungarian financial questions in the first half of the thirties. The Bank of England provided substantial help and support for the Hungarian central bank following the financial crisis. The project analysed the economic views of Imrédy, and showed that already before 1938 he drew up a plan of hidden “aryanisation”, a social and economic programme to be financed mostly by Jewish wealth.
Ágnes Pogány, Eduard Kubů, Jan Kofman: Für eine nationale Wirtschaft. Ungarn, die Tschechoslowakei und Polen vom Ausgang des 19. Jahrhunderts bis zum Zweite Weltkrieg., Frankfurter Studien zur Wirtschafts- und Sozialgeschichte Ostmitteleuopas. Band 16. Berliner Wissenschafts Verlag, Berlin., 2006
Ágnes Pogány: Economic Anti-Semitism in Hungary after Trianon., In: Helga Schultz, Eduard Kubů (eds.), History and Culture of Economic Nationalism in East Central Euorpe. Berliner Wissenschafts-Verlag, 219-230., 2006
Ágnes Pogány: Hungarian Economic Elites in the Twentieth Century, In: Friederike Sattler, Christoph Boyer (eds.), European economic Elites between a New Spirit of Capitalism and the Erosion of State Socialism. Duncker & Humblot, Berlin,, 2009
Ágnes Pogány: A Business Partner in Budapest: the Relations of the Hungarian General Credit Bank with the Rothschild Banks, 1914-1938”, Előadás konferencián, 2006
Ágnes Pogány: Bankválság és bankkonszolidáció a két világháború között. A Magyar Általános Hitelbank esete, In: Dévényi Anna és Rab Virág (szerk.) Receptek a válságra Pénz és gazdaság a 20. század első felében. Pannónia Könyvek, Pécs, 2007, 115-134., 2007
Ágnes Pogány: Ein Notenbankpräsident in turbulenter Zeit. Dr. Alexander Popovics (1862-1935), In: Bankiers und Finanziers – Sozialgeschichtliche Aspekte. Harald Wixforth (Hrsg.), 139-160., 2007
Pogány Ágnes: A Horthy-korszak vagyoni és jövedelmi elitje. Jövedelmi viszonyok a két világháború közötti Magyarországon., In: Rubikon, 2007/4-5. 26-31., 2007
Pogány Ágnes,: A Jacobsson-jelentés, avagy a fuldokló úszóleckéje. Magyarország állampénzügyei a gazdasági válság küszöbén., In: A felhalmozás míve. Tanulmányok Kövér György tiszteletére,Századok, Budapest, 2009
Halmos Károly, Klement Judit, Pogány Ágnes, Tomka Béla (szerk.): A felhalmozás míve. Tanulmányok Kövér György tiszteletére, Századok, Budapest, 2009
Projekt eseményei
2012-01-09 11:44:43
Kutatóhely váltás
A kutatás helye megváltozott. Korábbi kutatóhely: (MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont), Új kutatóhely: Politikatudományi Intézet (MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont).
