A „Látens fiatalkori devianciák – ahogy ők látják” munkacímű kutatás az International Self-reported Deliquency Study (ISRD) elnevezésű Hollandiából indult nemzetközi felmérés második stádiumához csatlakozik. Az önbevalláson alapuló ISRD-2 projektben több mint 20 ország vesz részt. A kutatás elsősorban a magyarországi 12-15 éves korú iskolába járó fiatalok látens bűnözésének sajátosságait vizsgálja, különös tekintettel a bűnüldöző hatóságok elé nem kerülő, fiatalkorú személyek által elkövetett jogellenes cselekményekre. A kutatás az adott korosztály áldozattá válásával kapcsolatos jellegzetességeinek feltárásán túl meg kívánja ismerni a jogsértő fiatalok családi és szociális hátterét, oktatási és nevelési módszereit, valamint a bűnöző életkor kialakulásának prognosztizálható idejét is. A kutatásban nemzetközileg egységesen kidolgozott kérdőív alapján 2100 fő, 12-15 éves (7-8-9. osztályos) városi fiatal felmérésére kerül sor. A kérdőívek kitöltése az egyes iskolákban osztályszinten történik, egyszerre 20-25 diák részvételével. A Magyarországon elvégzett adatelemzéssel azonban nem ér véget a kutatási folyamat, az eredményeket az ISRD-2 központja ország-csoportonként feldolgozza, és a HEUNI közzéteszi a gazdaságilag és társadalmilag hasonló országok fiatalkorúinak bűnözési és életmódbeli trendjeit. A kutatás nemzetközi és hazai eredményeinek összegzésére - az angol nyelvű nemzetközi jelentésen kívül - 10 ív terjedelmű, magyar nyelvű monográfiában kerül sor. A több országon átívelő kutatás eredménye többek között, hogy olyan ismereteket szerezhetünk meg és továbbíthatunk a büntető-jogalkotás és büntető-igazságszolgáltatás felé, amelyek növelhetik a fiatalkorúakkal szemben alkalmazott intézkedések hatékonyságát. Ezen túlmenően a téma áttételes hatásaként eljuthatunk a bűnmegelőzés problémájához is; azaz, milyen szinten és eszközökkel lehetne ezt a területet még sikeresebbé tenni, valamint a kutatás segítséget nyújthat speciális pedagógiai programok kifejlesztéséhez is.
angol összefoglaló
The project entitled „Latent Juvenile Crime – The Way They See It” wishes to join in the second round of the International Self-Reported Deliquency Study (ISDR), which originates in the Netherlands. The ISDR-2 has now more than 20 praticipating countries from all over the world. The research aims to investigate the nature of youth latent crime between the age of 12-15, with a special regard to the criminal behaviour of these children unknown to the police. Apart from this, the project is not only to let us find out the peculiarities of the young victimisation, but also to reveal the socio-economic background of this age-group and the possible time of the beginning of a criminal career. The data-analysis carried out in Hungary does not mean the end of the project as the Steering Committee will conduct an in-depth analysis of the different groups of countries. At the end of the process, the HEUNI will publish the analyses of the trends of latent crime of the countries similar to each other. The ISRD-2, which covers a large number of countries, has the effect that we will be able to get and transmit such knowledge to the system of criminal justice that will definitely help to make it more effective. On the other hand, the topic of latency can easily lead us to the problem of crime prvention, we might find answers to the question of efficacy of preventive measures, and last but not least, the outcome of the research will possibly help in the elaboration of special pedagogical programmes.
Zárójelentés
kutatási eredmények (magyarul)
Az kutatásban 30 ország vett részt. A vizsgálati célcsoportba tartozó tanulók a 7-8-9. osztályosok. A hazai országos mintába 103 iskolai osztály került, és a tényleges minta 2219 főből állt.
A próbakérdezés 2006. március 27-31. között zajlott, az adatfelvétel 2006. április 10-30. között történt. A kérdőívek kódolása és az adatrögzítés 2006. július 31-ére fejeződött be. 2007. első felében készült el az adatok elsődleges elemzése alapján az országjelentés, a második félévben a monográfia szerkesztési munkálatai. A kutatási eredményeket összegző monográfia, 2008. márciusában jelent meg. A vizsgált körben az alkoholfogyasztás a legveszélyesebb deviancia, a drogfogyasztás viszont nem jelentős mértékű. A kutatás alapján a bűnelkövetési belépési életkor általában 12-14 éves korra tehető. Az erőszakos cselekmények elkövetésének jellemző életkora a 15-16 éves kor. Hipotézisünk, mely szerint a családi állapot és az erőszakos cselekmények elkövetése között összefüggés van, az eredmények alapján nem látszik igazolhatónak. Szignifikáns összefüggés van az iskolai teljesítmény és a decens viselkedés (nem lógott, nem kellett évet ismételnie), valamint aközött, hogy mennyire szereti az iskoláját a válaszoló. Az átlagosan és átlag alatt teljesítő decens tanulók inkább kötődnek iskolájukhoz, mint azok, akik az átlagot felülmúlják. Az iskola szeretete tehát nem elsősorban attól függ, hogyan teljesítenek a diákok, hanem hogy van-e olyan közösség, ahová a gyerekek kötődhetnek.
kutatási eredmények (angolul)
The sample contained 2219 people. Classes in the sample frame were grouped by settlement type (Budapest, county capitals, towns, villages), then further divided, by school type and grade. Random sampling (without replacement) was used in each category.
Comparing lifetime and last year prevalence, we have found considerable differences in each grade and in each criminal category. Only 5 % of the respondents said they had committed property offences. The perpetrators were predominantly boys. Age of onset varied between 12 and 14, which means that the youths who were interviewed had been underage when they committed their first offence. Results show that group violence is the most frequent in the category of violent offences. Among interviewees, 17.5% has taken part in such an act. Group violence is followed by vandalism (14.4%) as the most frequent act. Assault (2.3%) and armed robbery (0.7%) were low on the list. There are a number of juveniles on the brink of becoming criminals: those whose daily routine includes loitering, drug and alcohol abuse.
There is a significant correlation between performance at school, decent behaviour (defined as the lack of truancy and lack of re-entering grades) and the extent to which respondents like their school. Average and below-average students like their school more than those performing above average. Therefore attitudes towards school do not primarily depend on performance but on the opportunities to socialize.