malom, technika történet, természeti erőforrások, népi építészet
angol kulcsszavak
mills, technical history, natural energy, traditional buildings
megadott besorolás
Néprajz (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma)
60 %
Történettudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma)
20 %
Építészettudomány (Műszaki és Természettudományok Kollégiuma)
20 %
zsűri
Kultúra
Kutatóhely
Móra Ferenc Múzeum
projekt kezdete
2006-02-01
projekt vége
2010-12-31
aktuális összeg (MFt)
6.219
FTE (kutatóév egyenérték)
0.28
állapot
lezárult projekt
magyar összefoglaló
Hagyományos malmok Erdélyben (összefoglaló)
Erdélyben még 1957-ben is 2816 vízimalom valamint több más, vízerővel meghajtatott, népi, technika-történeti szerkezet (ványoló, gatter, olajprés stb.) működött. Napjainkig számos ilyen berendezés fennmaradt, néhányuk még mindig eredeti funkcióját látja el. Sajnos a népi gazdasági építészet e műemlékértékű képviselőinek száma rohamosan csökken. Az erdélyi népi technika-történeti és néprajzi szakirodalom mindmáig méltánytalanul kevés teret szentelt a hagyományos malmok kutatásának annak ellenére, hogy e malmok, mint a népi építészet karakteres egységei külön figyelmet érdemelnek. A települések életében mint fontos vagy talán az egyik legfontosabb üzemegységek maguk képviselték az ipart. Elhelyezési lehetőségük kötöttsége, azaz a sebes vizű patakok és a gyakran egészen a völgyek aljáig behúzódó erdők, valamint a molnármesterség és a malomszerkezetek ördöngőssége sajátos misztikummal is felruházzák őket. Amennyire misztikusak és sajátságosak, épp annyira mulandók is. Amikor valamely táj örökségét építészeti oldalról vizsgálják, a fent említett eldugottság okán sajnos gyakran kimaradnak e malmok. A hagyományos értékvédelmi vizsgálatok során általában az egyházi, szakrális és kuriális építészet emlékeit jóval hamarabb meglátják, mint a pusztuló vagy pusztulófélben lévő, népi technika-történeti értékeinket Tárgykörünkben bár születtek kisebb-nagyobb közlemények, azonban Tarisznyás Mártonnak a Gyergyó történeti néprajza című kötet fejezeteként közölt tanulmánya kivételével nem készült igazán alapos, levéltári forrásokkal is alátámasztott, a témát a technika- és társadalomtörténeti, népéleti összefüggéseiben tárgyaló munka. E hiány csupán a legkisebb mértékben írható a kutatók szűkkörűbb érdeklődése számlájára. A levéltárak csupán a 20. század utolsó évtizedében kezdtek megnyílni, és ekkor is csupán a kivételesen szerencsés és kitartó kutatók előtt. Mindezidáig az érdeklődő csupán a családi iratokra, visszaemlékezésekre és a gazdag erdélyi tárgykultúrára támaszkodhatott. Tervezett programunk célja a történeti néprajz, a néprajzi geográfia és a néprajzi terepmunka módszereire alapozva előkészíteni egy az erdélyi hagyományos malmokat bemutató monográfia kiadását. A kutatás időbeli keretét a feudalizmus lezárása és a területnek Európába való visszatérése körvonalazza.
angol összefoglaló
The traditional mills in Transylvanien
The research is concerned with showing the present day and in the past conditions of water millers operating on streams and their relationship to their environment. There use to be over among 3 thousand watermills in Transylvanian in the middle of twentieth century. All types of traditional watermills could be found to the present days. The logical explanation may be faun din the general economic and historical conditions of Transylvania, and the exploitation of the very varied and interesting geographical conditions which have supported a culture that , from the origins , has flourished to this day. The aim of this project is to create the posibility of a monograph of Transylvanian traditional mills.
Zárójelentés
kutatási eredmények (magyarul)
A Hagyományos malmok Erdélyben kutatás korai részeredményei meggyőztek, hogy az analógiák, valamint a vonatkoztatási területek tekintetében a Bánát, valamint a Partium befoglalásával egészen a Tisza völgyéig célszerű tágítani –összehasonlítási alapként – az előzetesen jelzett földrajzi terület (történelmi Erdély) határait.
Ezt indokolja a Tisza keleti gyűjtőövezetében kialakult, máig élő társadalmi-, történelmi-, gazdasági egymásra hatás. Az így kiterjesztett terep-, illetve elméleti kutatás lehetővé tette, hogy a hagyományos malmok teljes skálájával találkozhassunk.
Egyértelművé vált, hogy a Kárpátok szűk patakvölgyei, belső medencéi nem csupán földrajzi, de néprajzi-, technikatörténeti szempontból is konzerválják a 18-19. századi emlékeket. Térségünkben napjainkig működő, – eredeti feladataikat ellátó vízerő hasznosító szerkezetekkel (malmokkal, gatterekkel, ványolókkal és további haszonvételekkel) – találkozhatunk, napjainkig rendelkezésünkre áll az évszázadok során felhalmozódott kulturális tőke, amely a hagyományos malmok készítéshez, működtetéséhez kötődik.
Legfontosabb eredményeink, hogy térségünkben in-situ lelhetők fel tárgyunk legfontosabb képviselői, mint: kézi-, patak-, kanalasmalmok, illetve bemutatható/rehabilitálható állapotban szél és szárazmalmok.
Ismeretterjesztő előadásaink serkentőleg hatottak a vizsgált emlékek fenntartására, műemléki felújítására illetve turisztikai vonzerőként való rehabilitációjára.
E folyamatok eredményeként térségünk, a nemzetközi szakvélemény fókuszába kerülvén 2015-ben Nagyszebenben rendezzük szakmánk legjelentősebb seregszemléjét.
kutatási eredmények (angolul)
Traditional mills in Transilvania The natural energy was a very key important thing in the last century in folk’s life. Especially the cereals milling. The power of water used to ship mill, the wind used to wind mill.
In the middle ages in Carpathian Basin the watermills represented the natural energy powered mills. In 18 century started the regulation of waterways of the Hungarian Plans by these land-drainage project ware affected the most important rivers like Tisza, Szamos, Kőrös, Berettyó and their tributaries. As a result of this operation thousands of watermills lost their power water. In the carpatian Basin dozens of grinding mills are still in use along the creeks on the Southern and Western slopes of the Southern Carpatians. In the most traditional forms such mills survived in the Banat area, so-called border-guard (graniceri) zone. All types of traditional watermills could be found to the present days.
The logical explanation may be found in the general economic and historical conditions of Transylvania, and the exploitation of the very varied and interesting geographical conditions which have supported a culture that, from the origins, has flourished to this day.
The aims of my researches are to describe, the chronological development of Carpathian traditional mills, and the most important steps of their protection, to summarize the knowledge about the traditional mills still working in the Carpathian Basin, to create the possibility of a monograph of Transylvanian traditional mills.
Ozsváth Gábor Dániel: Patakmalmok a Kárpát-Medence keleti felében, TERC Kiadó Budapest, 2011
OZSVÁTH Gábor Dániel: THE PRESERVATION OF HUNGARIAN WINDMILLS, TIMS PAPERS The (International Molinological Society) 13th Symposium. Aalborg 2011. p. 38-49, 2011
Ozsváth Gábor Dániel: The typology of horizontal watermills in Northern regions of the Lower Danube, TIMS The (International Molinological Society) 12th Symposium 2007 TRANSACTIONS Putten 2008 p. 257-287, 2008
Ozsváth Gábor Dániel: Faragómolnárok, malmok, gatterek Háromszéken a 19-21. században, Erdő és fa régészete és néprajza (szerk. Gömöri János) Sopron, 2007. p. 259-301., 2007
Ozsváth Gábor Dániel: A vízjogi kataszter, mint a népi vízerőhasználat alapvető forrása, Történeti forrás – néprajzi olvasat (szerk. Filemile Ágnes, Kiss Réka) L’ Harmattan – MTA Néprajzi Kutató Intézete, Budapest. 2008. p. 158-183, 2008
Ozsváth Gábor Dániel: Szél – malom – harc. A szélnek, víznek, baromnak erejével hajtott egykori dél-alföldi malmok ma., ÖRÖKSÉG 2006/8-9. p. 22-24., 2006
Ozsváth Gábor Dániel: • Ezredvég – az erdélyi hagyományos malmok alkonya? Kutatástörténeti áttekintés, ACTA – 2006/3. (Szerk. Boér Hunor) Székely Nemzeti Múzeum – Délkelet Intézet, Sepsiszentgyörgy, 2006. p. 89-104., 2006
OZSVÁTH Gábor Dániel: A Gyergyai Havasok és a Dél-Alföld szimbiózisa, avagy Alföldi hajómalmok a Havasi fából, Erdélyi Múzeum-Egyesület, A Magyar Tudomány Napja Erdélyben, 2010
Ozsváth Gábor Dániel: Víznek-szélnek ereje a Kárpát Medence népéletében, Erdélyi Múzeum Egyesület A MAGYAR TUDOMÁNY NAPJA ERDÉLYBEN, 2007
Ozsváth Gábor Dániel: Hagyományos malmok a Kárpát-medencében (kiállításvezető), Kézirat - közlésre elküldve Művelődés, 2011
