A telepek társadalma, telepi életmód: városi néprajzi jelenvizsgálat
Angol cím
Housing estate society and culture: a contemporary urban anthropological study
magyar kulcsszavak
Város, lakótelep, városi társadalom, városi életmód, városi kultúra
angol kulcsszavak
City, housing estate, urban society, urban life, urban culture
megadott besorolás
Néprajz (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma)
100 %
zsűri
Kultúra
Kutatóhely
Néprajzi Intézet (Eötvös Loránd Tudományegyetem)
résztvevők
Bali János Dobák Judit Dvorszki Csaba Nagy Terézia Pethő László R. Nagy József Szabóné Juhász Katalin Új Tózsa Zsófia
projekt kezdete
2006-02-01
projekt vége
2010-06-30
aktuális összeg (MFt)
8.519
FTE (kutatóév egyenérték)
9.19
állapot
lezárult projekt
magyar összefoglaló
A városi telepek néprajzi vizsgálatában résztvevők a kutatásban, oktatásban és tudományszervezésben szerzett tapasztalataikat szeretnék egy közös városi néprajzi kutatásban hasznosítani. Azért esett választásunk a lakótelepekre, mert a magyar néprajz a falusi közösségek vizsgálatánál megszerzett rutinját e „falu a városban” típusú közösségekben kamatoztatni tudjuk. A lakótelepek olyan városi közösségek, ahol az urbanizmus alapvető jelenségei (kapcsolatháló, köz- és magántér differenciálódása, életmód, mobilitás) jól kutathatóak. Az adatgyűjtés néprajzi-antropológiai jellegéből adódóan a kutatás primer forrásokon alapuló szinkron és diakron módszert részesíti előnyben, hangsúlyozva a kvalitatív („puha”) adatok elsőbbségét a kutatásban, míg a kvantitatívitás inkább a kérdések, hipotézisek megfogalmazásában nyújt segítséget. Különösen kiemelt hangsúlyt kap az életútinterjú, mint forrás gyűjtése és elemzése (az értékrend, a mobilitás és az identitás szemszögéből), illetve a telepi térhasználat és az életmód rejtettebb dimenzióit feltáró résztvevő megfigyelő kutatói magatartás. A kutatásban számítunk 6-8 közreműködőre, akik korábbi és jelenlegi tanítványaink köréből kerülnek ki. Feladatuk az adatgyűjtésben és a terepkutatásban való részvétel, illetve résztanulmányok írása. Szerettük volna, ha a különböző típusú telepek is megjelennek a kutatásban, illetve – praktikus szempontként – olyan terepeket választottunk, ahol a kutatás kapcsolathálójának kialakítása valamilyen előzményre felépíthető (valamiféle rutinnal rendelkezzenek a terepen a kutatók). E szempontok alapján az alábbi lakótelepeket választottuk „laboratóriumként”. Budapest: Wekerle-telep, József Attila lakótelep, Gazdagrét, Aszódi úti vasútaskolónia; Szigetszentmiklós (vagy Piliscsaba, vagy Biatorbágy) új építésű lakópark; Miskolc: Avas lakótelep; Nagymányok: bányászkolónia. E terepeken a következő problematikák vizsgálatára kerül sor. 1/ Városrendezés – mindennapi térhasználat 2/ „Engogám és exogám” tendenciák a telepeken: az életmód, a fogyasztás és a társadalmi kapcsolatok területén 3/ A telepek társadalma 4/ A telepi életforma 5/ A telepiség identitáskategóriája
angol összefoglaló
Our plan to research some housing-estates in the various urban environment is Hungary. The move to large-scale societies forces to a reconsideration of traditional anthropological methodology, the so-called "participant observation". Ethnographic work for a long time was understood as the close rapport with a small number of informants, which however is impossible in an urban context. We - as other urban anthropologists - therefore are required to extend their scope, to develop other skills and to take into account written materials, surveys, historical studies, novels and other sources. This does not necessarily imply a sacrifice to participant observation or holism. On the other hand, we make an anthropological comtemporary study (with interviews and direct observations). Often traditional anthropological topics, such as kinship, social stratification etc., are transplanted to the city. A problem of a too strong emphasis on the participant observer approach in the urban context is a lost of the holistic perspective. Our focus lying on the small-communities (like in traditional anthropology on the tribe or other social units) leads to a fragmentary picture of urban reality, and thus to an "urban mosaic". On the small scale end, studies are mainly focused on residential units. These housing-estates are cities in the city. Those inhabitats come from a common roots. We would like to understand the tactics and strategies of everyday life (familiar connections, consumption, communications, recreations activities, etc.).
Zárójelentés
kutatási eredmények (magyarul)
Városnéprajzi kutatásunkat azért fókuszáltuk a telepekre, mert a magyar néprajz a falusi közösségek vizsgálatánál megszerzett rutinját e „falu a városban” típusú közösségekben kamatoztatni tudtuk. Ugyanakkor, a telepek olyan városi közösségek, ahol az urbanizmus alapvető jelenségei (kapcsolatháló, köz- és magántér differenciálódása, életmód, mobilitás) jól kutathatóak. Az adatgyűjtés néprajzi-antropológiai jellegéből adódóan a kutatás primer forrásokon alapuló szinkron és diakron módszert részesítette előnyben, hangsúlyozva, különösen kiemelt hangsúlyt kapott az életútinterjú, mint forrás gyűjtése és elemzése (az értékrend, a mobilitás és az identitás szemszögéből), illetve a telepi térhasználat és az életmód rejtettebb dimenzióit feltáró résztvevő megfigyelő kutatói magatartás. Olyan telepeket választottunk, ahol a kutatás kapcsolathálójának kialakítása valamilyen előzményre felépíthető (valamiféle rutinnal rendelkeztek a terepen a kutatók). A kutatás kiemelt terepei és az alapvető kutatási kérdések:
- Budapest, XIII. ker. OTI telep - a szomszédság;
- Budapest, XIX. ker. Wekerle-telep - a téli ünnepkör;
- Budapest, XIX. ker. Gazdagréti lakótelep - a lakásideál változása, negatív sztereotipizáció
- Budapest környéki agglomerációs telepek (Gyömrő, Ócsa, Máriabesnyő, Piliscsaba, Üllő) - szuburbanizáció, közösségszerveződés
- Borsodi munkáskolóniák - a hagyományos életforma és annak változása napjainkig
kutatási eredmények (angolul)
We investigated on some housing-estates in the various urban environment is Hungary, including traditional worker class estate, lower-middle class garden suburb, high-rise block of flats, and new-type apartment complex as well. The move to large-scale societies forces to a reconsideration of traditional anthropological methodology, the so-called "participant observation". Ethnographic work for a long time was understood as the close rapport with a small number of informants, which however is impossible in an urban context. We - as other urban anthropologists - therefore were required to extend their scope, to develop other skills and to take into account written materials, surveys, historical studies, novels and other sources. This did not necessarily imply a sacrifice to participant observation or holism. On the other hand, we made an anthropological comtemporary study (with interviews and direct observations). Our focus lying on the small-communities (like in traditional anthropology on the tribe or other social units) leads to a fragmentary picture of urban reality, and thus to an "urban mosaic". On the small scale end, studies were mainly focused on residential units. These housing-estates are cities in the city. Those inhabitats come from a common roots. We tried to understand the tactics and strategies of everyday life (familiar connections, consumption, communications, recreations activities, etc.).
A. Gergely András - Bali János szerk.: Város-képzetek. Az antropológiai megismerés árnyalatai, Budapest, 2007
A. Gergely András - Bali János szerk.: Városantropológiai változatok és vázlatok. A városmegismerés kérdőjeleiből., Budapest, 2009
Bali János - Fiáth Titanilla - Nikitscher Péter - Szász Antónia: A kultúra kódjai. A 60 éves Kapitány Gábor köszöntésére., Budapest, 2008
R. Nagy József: Boldog téglafalak között. Munkáskolóniák kulturális antropológiai vizsgálata Északkelet-Magyarországon, Miskolci Galéria, Miskolc, 2010
Pethő László: Egy „mintaváros”: Wolfsburg, A Dunaújvárosi Főiskola Kutatócsoportjának kiadványai 2007., 2007
Bali János: Engels telep. Életstratégiák egy észak-magyarországi kisvárosban a bánya bezárását követően., A Magyar Tudomány Hete 2007 „A tudomány iskolája”. Bölcsész- és társadalomtudományi konferencia. Szerk: Bán Anetta és Kadocsa László. Dunaújváros., 2007
Bali János - Turai Tünde: Élet/Út/Írások Szilágyi Miklós tiszteletére, Budapest, 2009
Bali János: A munkáslakás-kutatás eredményei a Nagy-Budapesti Néprajz Munkaközösségben, Bali János - Turai Tünde szerk.: Élet/Út/Írások Szilágyi Miklós tiszteletére. Budapest., 2009
A.Gergely András – Bali János szerk.: Köz/tér/képzetek: a mentális városkutatás legújabb eredményei, Budapest, 2009
