Triász platform- és medencefáciesek kapcsolata a Pilis vonulatban  részletek

súgó  nyomtatás 
vissza »
 

Projekt adatai

  
azonosító
68224
típus K
Vezető kutató Budai Tamás
magyar cím Triász platform- és medencefáciesek kapcsolata a Pilis vonulatban
Angol cím Relationship between Triassic platform and basin facies of the Pilis Range
magyar kulcsszavak rétegtan, fácieselemzés, üledékciklusok, fejlődéstörténet, ősföldrajz
angol kulcsszavak stratigraphy, facies analysis, sedimentary cycles, geological evolution, paleogeography
megadott besorolás
Geológia, tektonika, vulkanológia (Komplex Környezettudományi Kollégium)100 %
zsűri Földtudományok 1
Kutatóhely Magyar Állami Földtani Intézet
résztvevők Haas János
Piros Olga
projekt kezdete 2007-07-01
projekt vége 2011-06-30
aktuális összeg (MFt) 5.000
FTE (kutatóév egyenérték) 0.52
állapot lezárult projekt
magyar összefoglaló
A kutatás célja a Pilis triász képződményeinek részletes rétegtani és szedimentológiai vizsgálata. Ennek keretében finomítjuk a rétegsor litosztratigráfiai tagolását, pontosítjuk az egyes formációk települési viszonyait. A platformkarbonátok biosztratigráfiai tagolását a Dasycladacea-flórák részletes elemzésével végezzük el.
A platformok és az egykorú medencék kapcsolatának jellegét szedimentológiai, a platformkarbonátok dolomitosodását és a diagenezis jellegeit izotóp-geokémiai módszerekkel vizsgáljuk. A rétegsorokat a cikluselemzés megfelelő módszereivel értékeljük.
Az újabb adatok alapján rekonstruáljuk a platformok és medencék fejlődéstörténetét és ősföldrajzi helyzetét, amelyhez a Dunántúli-középhegység, valamint az Északi- és a Déli-Alpok triász kifejlődéseivel történő korrelációt is felhasználjuk. Kutatásaink eredményeként választ várunk arra, hogy
• Kimutathatók-e felső-triásznál idősebb platformok a Pilis területén?
• Mi a tér- és időbeli kapcsolat a platformkarbonát- és a medencefáciesű rétegsorok között?
• Lehet-e klímaváltozáshoz kötni a dolomitosodást?
• Milyen ősföldrajzi okai lehetnek azoknak a különbségeknek, amelyek a Pilis és a Budai-hegység késő-triász platformjainak és medencéinek a fejlődéstörténete között mutatkoznak? Az eltérések foka indokolttá teszi-e jelentősebb tektonikai elem feltételezését a Pilis és a környező hegységek között?
angol összefoglaló
The purpose of the project is a detailed stratigraphical and sedimentological investigation of the Triassic formations of the Pilis Mts. In the frame of this work we refine the lithostratigraphic chart and the stratigraphic position of the formations. Biostratigraphic subdivision of the platform carbonates will be realized by evaluation of Dasyclads. Relationship between the platforms and basins will be studied by sedimentological methods. Dolomitization and diagenesis will be analyzed with the help of isotope-geochemistry. Sections will be studied from cyclostratigraphic aspects, as well.
Based on collected data we reconstruct the evolution and the paleogeographic setting of the platforms and basins with the help of south-alpine and north-alpine correlations. Finally we try to answer the following questions:
• Is it possible to identify carbonate platforms in the Pilis older then Late Triassic age?
• What kind of relationship can be outlined between the platform carbonates and basin facies in time and space?
• Can dolomitization be explained with climatic controls?
• What kind of paleogeographic interpretation can be applied to explain the facies differences between the Buda and Pilis Mts? Is it necessary to assume large-scale tectonic contact between the Pilis and the surrounding ranges?




 

Zárójelentés

  
kutatási eredmények (magyarul)
A Pilis Dachsteini Mészkő kifejlődését peritidális és sekély szubtidális rétegtagokból felépülő, ciklusos rétegsor jellemzi, amely a biosztratigráfiai vizsgálatok szerint a nori emeletbe tartozik. A Dachsteini-platform pereméhez közeli lejtőfáciest lito- és bioklasztokból, valamint bekérgezett szemcsékből álló durvaszemcsés üledék alkotja, amely alatt a platformlagúnára és a medencére jellemző kagylók viharok által átülepített kokvinái együtt fordulnak elő. A Dachsteini Mészkővel részben heteropikus Feketehegyi Mészkő rétegsorát disztális tempesztit- és medencefáciesű rétegek váltakozása építi fel. A Feketehegyi Mészkőben található átülepített zöldalga-töredékek nori korú flórát jeleznek az egyidős Dachsteini platformon. A Pilis Dachsteini Mészkő rétegsora a Tethys selfjén kialakult sekélytengeri platform háttérlagúnájában képződött a nori során. A nori közepén aktivizálódott extenziós tektonika hatására jött létre a platformon belül a félárok-jellegű Feketehegyi-medence, amelynek lankás oldalán egyenlejtes rámpa jött létre, sekélytengeri kagyló-kolóniákkal és viharüledékekkel. A kiemelt helyzetben maradt blokkok peremét foltzátonyokkal tarkított ooid-homokdombok alkották, bekérgező szervezetekkel. A medence mélyebb régiójában ugyanakkor disztális turbiditek és medenceüledékek rakódtak le. A késő-nori legnagyobb elöntés idején a Feketehegyi-medence nyitottabbá vált, majd az ezt követő magas vízállás idején a platformlejtő előrenyomult a medence irányába a nori–rhaeti határán.
kutatási eredmények (angolul)
The Pilis Hills are made up predominantly of the Dachstein Limestone of Norian age. It is characterised by alternation of peritidal and shallow subtidal Lofer cycles. However, coeval basin facies with distal tempestite interlayers (Feketehegy Limestone) also occur in the Pilis. Redeposited fragments of Norian green-algae constrain the synchrony of the platform and basin facies. Proximal tempestite beds with mollusc coquina indicate the upper part of low-angle slopes between the basin and the platform. In the northern part of the Pilis, the mollusc coquina beds are overlain by thick limestone of forereef slope facies. The Dachstein Limestone of the Pilis was formed in the internal platform domain of the Dachstein platform system which developed along the margin of the Neotethys during the Late Triassic. As a result of extensional tectonic movements activated in the mid-Norian the half-graben type Feketehegy Basin came into existence. On the low-angle side of this basin a homoclynal ramp was developed where bivalve coquinas and proximal storm deposites were accumulated. Oolitic mounds with patch reefs were developed along the margin of the elevated blocks. Basinal carbonates and distal tempestites were deposited in the deepest part of the basin. At the time of the Late Norian maximum flooding the Feketehegy Basin became more open; it was probably followed by progradation of the ambient platform during the subsequent latest Norian – earliest Rhaetian highstand period.
a zárójelentés teljes szövege https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=68224
döntés eredménye
igen





 

Közleményjegyzék

  
HAAS, J., BUDAI, T., PIROS, O.: Late Triassic platform, slope and basin deposits in the Pilis Hills, Transdanubian Range, Hungary., Upper Triassic Subdivisions, Zonations and Events, Bad Goisern, 2008
HAAS, J.: Characteristic features of the Lofer cyclicity on the Dachstein Plateau (Austria), Berichte Geologischen Bundesanstalt 76, 2008
ESTEBAN, M. BUDAI, T., JUHÁSZ, E. LAPOINTE, PH.: Alteration of Triassic carbonates in the Budai Mountains — a hydrothermal model., Central European Geology 52/1, 2009
HAAS, J., PIROS, O., GÖRÖG, Á., LOBITZER, H.: Paleokarst phenomena and peritidal beds in the cyclic Dachstein Limestone on the Dachstein Plateau (Northern Calcareous Alps, Upper Austria)., Jahrbuch der Geologische Bundesanstalt 149/1, 2009
HAAS, J., POMONI-PAPAIOANNOU, F., KOSTOPOULOU, V.: Comparison of the Late Triassic carbonate platform evolution and Lofer cyclicity in the Transdanubian Range, Hungary and Pelagonian Zone, Greece., Central European Geology 52/2, 2009
BUDAI T., HAAS J., PIROS O.: Újabb adatok a Pilis triász képződményeinek földtani és őslénytani ismeretéhez., Előadás és kivonat. 13. Magyar Őslénytani Vándorgyűlés, 2010., 2010
PIROS O., CSÁSZÁR G.: A Dachsetini Mészkő Formáció Pusztavám térségében feltárt legfelső rétegei a falutól délre eső kőfejtő rétegsorában, Földtani Közlöny 139/1, 2009
HAAS, J., BUDAI, T.: Tectonic, eustatic and climatic control on the Dachstein platform development in the Transdanubian Range, Hungary, Geophysical Research Abstracts 13, 2010
HAAS, J., BUDAI, T., PIROS, O., SZEITZ, P., GÖRÖG, Á.: Late Triassic platform, slope and basin deposits in the Pilis Hills, Transdanubian Range, Hungary, Central European Geology 53/2–3, 2010
HAAS, J., PIROS, O., BUDAI, T., GÖRÖG, Á., MANDL, G.W., LOBITZER, H.: Transition between the massive reef-backreef and cyclic lagoon facies of the Dachstein Limestone in the southern part of the Dachstein Plateau, Northern Calcareous Alps, Upper Austria and Styria., Abhandlungen Geologischen Bundesanstalt 65, 2010
HAAS, J., PIROS, O., BUDAI, T., GÖRÖG, Á., MANDL, G.W., LOBITZER, H.: Transition between the massive reef-backreef and cyclic lagoon facies of the Dachstein Limestone in the southern part of the Dachstein Plateau, Northern Calcareous Alps, Upper Austria., Geophysical Research Abstracts 13, 2010
PIROS, O., BUDAI, T., HAAS, J.: Upper Triassic platform, slope and basin facies of the Pilis Mountains (Transdanubian Range, Hungary), CBGA Congress Thessaloniki, 2010
POMONI-PAPAIOANNOU, F. A., KOSTOPOULOU, V., HAAS J.: Characteristics of cyclic Upper Triassic platform carbonates in the Transdanubian Range, Hungary and in the Pelagonian Zone, Greece – a comparison., CBGA Congress Thessaloniki, 2010
SZEITZ P., GÖRÖG Á.: Újabb adatok a Pilis foraminifera faunájához, 14. Magyar Őslénytani Vándorgyűlés, 2011
BUDAI T., HAAS J., PIROS O.: A Pilis triász képződményeinek földtani kutatása – a 68224 számú OTKA projekt eredményei., Földtani Intézet Évi Jelentés, 2012
HAAS, J., BUDAI, T., RAUCSIK, B.: Climatic controls on sedimentary environments in the Triassic of the Transdanubian Range (Western Hungary)., Palaeogeography, Palaeoclimatology, Palaeoecology, 2012



vissza »