Közgazdaságtudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma)
100 %
zsűri
Gazdaság
Kutatóhely
Közgazdaság-tudományi Intézet (HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont)
résztvevők
Élteto Ödön Marton Ádám
projekt kezdete
2007-07-01
projekt vége
2010-12-31
aktuális összeg (MFt)
8.275
FTE (kutatóév egyenérték)
2.85
állapot
lezárult projekt
magyar összefoglaló
A kutatás célja, fontossága Feltárni és megérteni a rendszerváltozás kezdetétől a jövedelem-eloszlásban bekövetkező változások természetét és okait. Foglalkozunk a jövedelem-eloszlás elméleti kérdéseivel, a jövedelem-eloszlásról illetve a jövedelem-egyenlőtlenségről vallott különböző nézetekkel, másrészt a hazai jövedelem-eloszlás időbeni változásainak különös tekintettel a rendszerváltozás alatt, annak hatására bekövetkező változásokkal. Nézetek, vélemények a jövedelem-eloszlásról, a jövedelem egyenlőtlenségről A jövedelem-eloszlás vizsgálatának módszertani megközelítése, adatforrások A jövedelem egyenlőtlenség mérésének különböző alternativ megközelítési módjai, elemzési módszerei ismertek a nemzetközi szakirodalomban, amelyek közül kutatásunkban a Gini koefficienset, a decilis hányadost, valamint a Theil módszert alkalmazzuk.Az elemzés kétféle adatbázisra épül: egyfelől a KSH által végzett 1996. és 2005. évi jövedelmi felmérésekre, másfelől az APEH által közzétett adóbevallási jövedelemadatokra. A lakossági csoportok közötti jövedelemkülönbségek többszempontú elemzése Megvizsgáljuk az egy háztartásra, egy főre és egy fogyasztási egységre jutó jövedelmekben mutatkozó különbségeket, elemezzük a jövedelmi különbségeket a háztartásfő aktivitása, a háztartás nagysága és az eltartott gyermekek száma szerint. A Theil-féle egyenlőtlenségi mutatóval bizonyos csoportok felbontásával elemezzük a csoportok közötti és csoporton belüli egyenlőtlenséget. Jövedelem-eloszlás vizsgálat a személyi jövedelembevallás adatainak alapján A KSH jövedelmi felvételei mellett mintegy kontrollképpen vizsgáljuk a bevallott jövedelmek eloszlását, a jövedelem egyenlőtlenség alakulását. Képet nyerünk a jövedelmek koncentrációjára vonatkozóan is. Világosan kirajzolódik a jövedelem-eloszlás és jövedelem-egyenlőtlenség, valamint az adózás, adórendszer összefüggése. Ajánlások megfogalmazása a levont következtetésekből a gazdasági döntéshozók számára.
angol összefoglaló
Purpose and importance of the research To investigate and understand the nature and causes of changes in income distribution from the beginning of transiti. Theoretical problems of income distribution and different views of income inequalities will be analysed. Views and opinions about income distribution, income inequalities Methodological approach, database For measuring income inequalities different alternative methods are known and available in international literature, out of which Gini coefficient, decile ratio and Theil method will be used in research. Aanalysis will be based on two types of data sources: household surveys accomplished by Central Statistical Office in years 1996 and 2005, and ont he other hand personal income data published by tax bureau. Many-sided analysis of income differences of social strata Diferrences in incomes of per capita, per household and per consumers unit will be investigated, and income differences according to the size of household and the number of children will be analysed. By decomposition of certain social groups Theil method will be used to measure the inequaloties between and in-between groups. Analysis of income distribution ont he basis of personal income data derived from taxreports. Composing proposals for deceision making
Zárójelentés
kutatási eredmények (magyarul)
Kutatásunk célja, feltárni és elemezni a jövedelem-eloszlásnak és jövedelem-egyenlőtlenségnek a rendszerváltozás óta megváltozott természetét és okait, visszanyúlva a rendszerváltozás előtti helyzet bemutatásához is. Foglalkoztunk a jövedelem-eloszlás és –egyenlőtlenség gazdaságban betöltött szerepén túl annak társadalmi fontosságával, szerepével, elméleti kérdéseivel, a jövedelem-eloszlásról illetve a jövedelem-egyenlőtlenségről vallott különböző nézetekkel, az egyenlőtlenséget mérő mutatók arzenáljából kiválasztott mutatókkal, azok értékeinek elemzésével.
Kétféle adatbázisunk: egyfelől a KSH által végzett 1996. és 2005. évi jövedelmi felmérések, illetve a Családi költségvetés évenként megjelenő felmérései, másfelől az APEH által rendelkezésünkre bocsátott adóbevallási jövedelemadatok 1996 és 2009 között. Részletesen feltártuk mindkét adatbázis hiányosságait, s az ezekből fakadó következményeket. A kapott eredmények jól kiegészítik egymást.
1990 előtt alacsony volt az egyenlőtlenség mértéke, amely már 1990 előtt növekedésnek indult. A rendszerváltozás kezdeti évei alatt felerősödött a jövedelmek differenciálódása, 1982 és 1995 között megkétszereződött a legfelső és legalsó népességtized jövedelmének aránya. A KSH adatok alapján a jövedelem-egyenlőtlenség 1996 után lényegében stagnált, az APEH adatok még 2007.-ig erős növekedést mutatnak. Az APEH adatokból hozzávetőlegesen kétszer akkora egyenlőtlenség tükröződik minden mutató szerint, mint a KSH felméréseiből.
kutatási eredmények (angolul)
The purpose of our research is to show and analyze the nature and causes of the altered income distribution and inequalities after the system-change while going back before 1990 to make some comparison. Beyond the role and importance and theoretical issues of income distribution and inequalities different views about income inequalities and several inequality mesures were calculated. We examined the relationship between equality, development and growth based on Kuznetz-hypothesis.
Two type of data base were used: 1. representative samples of income surveys made by the CSO in 1996 and 2005 in the frame of census, yearly household budget surveys, and 2. tax income returns data between 1996 and 2009 available from the Tax Authority. Both the advantages and disadvantages of the two data base were analyzed in deatail. The results complement each other well.
In the seventies, eighties the extent of inequality was mesured low, although it has already been increased in the years just before 1990. In the early nineties the dispersion of incomes increased drastically. Between 1982 and 1995 the proportion of income in the top and bottom level decile doublefolded.
According to CSO data income inequality has stagnated after 1996, contrary to that inequalities calculated from incomes coming tax register have increased strongly up to 2007. The latter inequalities show up about twice as much as the CSO data according all calculated inequality mesures.
Kovács Ilona: A jövedelem-eloszlás és jövedelem-egyenlőtlenség alakulása a személyi jövedelem-bevallási adatok tükrében 1996 és 2009 között, Statisztikai Szemle, 2011. március, 2011
Kovács Ilona: A magyarországi jövedelem-eloszlás, előadás a Tel-Aviv Egyetem workshopjában, 2010 november, 2010
Ligeti Zsombor: A jövedelemegyenlőtlenség dinamikája Magyarországon 1992 és 2006 között, pp. 157-180. in: Meyer Dietmar: Nyítottan a világra... Műegyetem Kiadó, Budapest, 2008
Marton Ádám: A jövedelemegyenlőtlenség alakulása régiók között Magyarországon, KSH, 2009
A kutatás helye megváltozott. Korábbi kutatóhely: (MTA Közgazdaságtudományi Intézet), Új kutatóhely: Közgazdaság-tudományi Intézet (MTA Közgazdaságtudományi Intézet).
