A városrehabilitáció társadalmi hatásai  részletek

súgó  nyomtatás 
vissza »

 

Projekt adatai

 
azonosító
68509
típus K
Vezető kutató Csizmady Adrienne
magyar cím A városrehabilitáció társadalmi hatásai
Angol cím Social Consequences of Urban Renewal
magyar kulcsszavak városszociológia, városfelújítás, szegregáció
angol kulcsszavak urban sociology, urban renewal, segregation
megadott besorolás
Szociológia (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma)100 %
zsűri Társadalom
Kutatóhely Empírikus Tanulmányok Intézete (Eötvös Loránd Tudományegyetem)
résztvevők Csanádi Gábor
Kocsis János Balázs
Kőszeghy Lea
Tomay Kyra
projekt kezdete 2007-07-01
projekt vége 2011-07-31
aktuális összeg (MFt) 12.150
FTE (kutatóév egyenérték) 5.40
állapot lezárult projekt
magyar összefoglaló
A pályázat témája a budapesti városrekonstrukció elméleti feltételezéseinek és tényleges gyakorlatának vizsgálata. A kutatás során egyrészt vizsgáljuk a rehabilitáció körül megjelenő érdekeket, érdekellentéteket és a döntési mechanizmusokat. Másrészt a fizikai környezet változását és a lakosságcsere mértékét (ezzel együtt a társadalmi környezet változását), illetve a kettő közötti összefüggést térképezzük fel.
A tervezett kutatás a belső pesti városrész századfordulón épült bérházas környezetére fókuszál. Egyrészt felméri az elmúlt 20-25 évben Budapest belső kerületeiben történt fizikai és társadalmi változásokat, ehhez a népszámlálások teljes körű adatbázisát használja fel. Ezzel átfogó képet ad a belső területek társadalmi státuszának változásáról. Két mintaterületet vizsgál meg részletesen. Az indulás előtt álló projektek esetében rögzítjük a felújítások megkezdése előtti helyzetet, végig követjük a felújítások folyamatát (participációs lehetőségek, konfliktusok, mobilitási utak, stb.), majd visszatérünk a projekt befejezése után, és felmérjük a felújítások okozta fizikai és társadalmi változásokat (házak állapota, népesség összetételének változása, kiskereskedelmi egységek változása). (Terveink szerint ugyan a pályázati szakaszon kívül, de a rehabilitáció befejezte utáni ötödik évben megismételjük a kutatásunkat.) Külön hangsúlyt fektetünk a felújítások hatására elköltözők, illetve a területre máshonnan beköltözők vizsgálatára. Az elköltözőket megpróbáljuk nyomon követni, és felvázoljuk mobilitásuk irányaikat. Az újonnan beköltözők hátterét, korábbi lakóhelyeit vizsgálva, a rehabilitáció népességcserélő hatásáról is pontosabb képet kapunk. Ezzel tehát láthatóvá, mérhetővé válik a rehabilitáció okozta fizikai és társadalmi változás. Eddig ilyen jellegű szociológiai kutatás a városnak ezen a részén – tudomásunk szerint – nem készült.
angol összefoglaló
The object of our application is to analyze the theoretical assumptions, practice and effects of urban reconstruction. The research will focus on the inner city area of Pest. The research will measure the physical and social changes of the last ten-fifteen years in Budapest and in the inner districts of Budapest. In case of some projects that are going to start soon, it will record the status before the renovation, follow the process of renovation (possibilities to participate, etc.), and then it will return after the completion of the project and evaluate the physical and social changes caused by the renovation. We aim at producing a map describing the need for rehabilitation, and a map of segregation. Part of the research, we shall also scrutinize how successful the methods of rehabilitation are in Western Europe, the spam of their effects and the possibilities to adapt them for Budapest and Hungary.





 

Zárójelentés

 
kutatási eredmények (magyarul)
A kutatás során a városrehabilitáció hatásait vizsgáltuk két mintaterületen. A belső városrészek átalakulásának viszonylag új keletű formáját jelenti a szociális városrehabilitációs projekt. Ezek nagy tőkeigényűek, a rehabilitáció több évig elhúzódhat és az eredmény nem gyors, illetve nem feltétlenül látványos,és csak akkor lehet sikeres, ha több egymással látszólag csak kevéssé összefüggő területen is koordinált előrelépést siekrül elérni. A rehabilitáció másik formája, a lebontásos-újjáépítési stratégiát alkalmazó átépítés, ahol ugyan a meghirdetett célok között kiemelt helyen szerepel a rászorulók reménytelen helyzetének javítása, azonban a munkálatok megkezdése mögött sokszor nem annyira a leromlott, slumosodott területen élők helyzetének javítása, hanem az ingatlanpiaci viszonyok megváltozása áll. A Belső-Erzsébetvárosban a népszámlálási adatok elemzése 2001-ig még viszonylag kis népességcserét mutatott. A rehabilitáció hatására a 2005-2009 között eltelt időben felgyorsult a népességcsere (nem csak a szándékolt, de a fejlesztések és a bizonytalan helyzet miatt a spontán népességcsere is). A studentifikációnak egyre erőteljesebb jelei mutatkoznak. A területen egyrészt megnőtt az egyetemre/főiskolára járó lakók aránya, akik jelentős része lakást (szobát) bérel, kisebb része a család által örökölt vagy vásárolt lakásban lakik. Jelentős részük a belvárosi életet csak átmenetinek tekinti, amint lehetősége adódik inkább zöldövezetbe fog költözni.
kutatási eredmények (angolul)
International examples show that there are various strategies for encouraging some social groups to move to the city centre. The renovation process had similar effects in Budapest, but only in very limited areas. As we have observed the new residents in the inner city are higher status groups from other cities. They could find good opportunities in urban reconstruction programs, or in newly built high status dwellings in the central city. The most important question in this process is its effect on the lower-status groups of the area, who are forced to move out. In some cases, moving away is desirable for them as well -this is the only solution for them. Because of the constant uncertainty in the renovation process and the fear that they have to leave their home, many of the residents postponed refurbishments and now they feel trapped in their own social housing. It seems impossible to sell these flats. Many residents only want to move into a less insecure situation. For policy-makers, the “de-concentration of poverty” often seems to be good idea in the form of exporting it to other parts of the city, or to the countryside. These social groups are the most vulnerable and powerless ones in the articulation of their interests, so the question of price remains: do these social groups have to pay the social cost of the renovation that was carried out to benefit higher-status social groups?
a zárójelentés teljes szövege https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=68509
döntés eredménye
igen





 

Közleményjegyzék

 
Csizmady Adrienne: Városrehabilitáció és sebezhetőség, Bulla Miklós-Tamás Pál (szerk): Sebezhetőség és diverzitás. m.e., 2012
Csanádi Gábor - Csizmady Adrienne - Olt Gergely: Átváltozóban, Sík Kiadó, Budapest (kézirat, megjelenés előtt), 2012
Csanádi Gábor - Csizmady Adrienne-Kocsis János-Kőszeghy Lea-Tomay Kyra: Város-Tervező-Társadalom, Sík kiadó, 2010
Gábor Csanádi - Adrienne Csizmady - Gergely Olt:: Urban Renewal and Gentrification in Budapest City Centre, Viktoria Szirmai (ed): Urban Sprawl in Europe. Aula Kiadó, Budapest, 2011
Csanádi Gábor - Csizmady Adrienne:: Várostervezés, városrekonstrukció és szegregáció, Kiss Lászl (szerk): A cselekvő értelmiségi. Budapest. Argumentum - ELTE TÁTK (58-73 oldal), 2010
Gábor Csanádi - Adrienne Csizmady - Gergely Olt: Recent trends in urban renewal in Budapest, Urbani izziv, volume 21, no. 1, (pp 117-125), 2010
Csanádi Gábor - Csizmady Adrienne-Kőszeghy Lea: Nyilvánosság és részvétel a településtervezési folyamatban, Tér és Társadalom XXIV. évf. 2010 s 1: 15-36, 2010
Gábor Csanádi - Adrienne Csizmady: Winners and Losers ‐ social sustainability trends in urban renewal, ENHR 2011, 2011
Gábor Csanádi - Adrienne Csizmady: Neighbourhood Mobility and Housing Policy, kézirat, 2010
Gábor Csanádi: Neighbourhood Segregation and Spatial Mobility, kézirat, 2009
Csanádi Gábor - Csizmady Adrienne: A városrehabilitáció tanuságai, kézirat, 2008




vissza »