Végrehajtói kontroll figyelmi aspektusainak vizsgálata különös tekintettel a feladat-váltás paradigma elméleti és módszertani problematikájára  részletek

súgó  nyomtatás 
vissza »

 

Projekt adatai

 
azonosító
68580
típus F
Vezető kutató Kondé Zoltán
magyar cím Végrehajtói kontroll figyelmi aspektusainak vizsgálata különös tekintettel a feladat-váltás paradigma elméleti és módszertani problematikájára
Angol cím Exploring attentional aspect of executive control. Theoretical and methodological problems in task switching paradigm
magyar kulcsszavak munkamemória, központi végrehajtó, figyelmi rugalmasság, feladatváltás paradigma
angol kulcsszavak working memory, executive functions, task switching
megadott besorolás
Pszichológia (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma)100 %
zsűri Pszichológia – Nevelés
Kutatóhely BTK Pszichológiai Intézet (Debreceni Egyetem)
projekt kezdete 2007-07-01
projekt vége 2009-12-31
aktuális összeg (MFt) 1.668
FTE (kutatóév egyenérték) 0.45
állapot lezárult projekt
magyar összefoglaló
Kutatási érdeklődésünk középpontjában a kontroll figyelmi aspektusainak problematikája áll, mely egymással szorosan összefonódó módszertani és elméleti jellegű kérdések megválaszolását kívánja. Vizsgálódásunk keretét a feladatváltás paradigma alkotja. A feladat-váltási (task switching) paradigma a figyelmi rugalmasság, mint kognitív kontroll funkciók tanulmányozásának legfontosabb módszereit jelenti.
A vizsgálat lényegében két szakaszra bontható.
A kutatás első szakaszában laboratóriumi vizsgálatokat végzünk, melynek során korábban kidolgozott módszer egy módosított változatát használjuk (ÉRTÉK/PÁROSSÁG feladat) kombinálva a végrehajtás közvetlen, szándékolt gátlását kívánó stop-feladattal. Választott eljárásunk a következőképpen indokolható:
•Az előjelzett váltás elrendezés lehetővé teszi a rekonfiguráció (aktív előkészület a váltásra) folyamatainak tanulmányozását. A válasz (R) – jelzőinger (Cue), illetve jelzőinger (Cue) – célinger (T) intervallumok (RCI, CTI) szisztematikus változtatásával lehetővé válik a rekonfiguráció komponens folyamatainak ’titrálása’, ezáltal az e folyamatokhoz kapcsolható hatótényezők beazonosítása.
•A stop feladat, a váltási feladat és a szelekciós feladat kombinálása eltérő ’természetűnek’ gondolt folyamatok (független és interakciós hatásain keresztül vizsgálva) egymáshoz fűződő viszonyait tisztázhatja. A stop szignál időzítése, ugyanis a váltás időpontjához képest összemérhetővé teszi a rekonfigurációs és a tehetetlenségi (interferencia alapú) folyamatoknak a váltási veszteség nagyságára gyakorolt hatását.
•Ezen túlmenően, a válaszszelekció folyamatának a váltási hatás kialakulásában játszott szerepére is rávilágíthat kompatibilis–inkompatibilis összevetésben.
•Végső soron, lehetőséget keresünk a különböző elméleti modellek, elsősorban a rekonfigurációs és az interferencia modellek összevetésére és a belőlük levezethető, alkalmanként ellentmondó predikciók ellenőrzésére.
A kutatás második szakaszában lehetőséget keresünk a figyelem váltási és szelekciós folyamatok egy matematikai vagy szimulációs modelljének empirikus tesztelésére is azáltal, hogy vizsgálatsorozatunk mérési adatokat szolgáltat az elméleti alapon jósolt összefüggések ellenőrzéséhez. Az elméleti modell (pl. egy un. neurális modell) voltaképpen logikus fejleménye az empirikus vizsgálatok során megfogalmazódott tanulságoknak.
angol összefoglaló
The present project aims to investigate methodological and theoretical problems of attentional processes related to executive control.
Task switching paradigm – that is sequential execution of two choice reaction-time tasks - represents prevalent and leading methods for examining attentional aspects of cognitive control.
In the first phase of the research we plane laboratory experiments using versions of task switching task combined with so called ‘stop-paradigm’ (immediate, intended inhibition of response after stop signal).
The central features our experiments are the following:
• The pre-cued task sequence paradigm provides opportunities to explain the preparation processes (so-called endogen reconfiguration) in switching situation.
• Fine and systematic adjustment of intervals between response (R) and cue (C) and between Cue and target (T) (RCT, CTI) may reveal the relationship between active and passive determinant of switch cost.
• Task switch task combined with stop-task and with selection task may help to compare - guided by additive factor methodology – the effects of priming on switch cost against that of intentional reconfiguration.
• Our experiments may help to understand the contribution of inhibition related to response selection to switch cost.
• Last, the goal of the project is to compare empirically antinomic inferences of theoretical models, and to confront the models based on interference with model of reconfiguration by the results of our experiments.
The second phase of our research is aimed at preparing a mathematical model of task switching which provide a good fit to empirical data.





 

Zárójelentés

 
kutatási eredmények (magyarul)
A viselkedési sémák hatékony váltását biztosító végrehajtói kontrollfunkció, a figyelemváltás, és az ebben érvényesülő gátlási folyamatok összefüggéseivel foglakoztunk. A feladatváltási helyzetben jelentkező teljesítményromlás részben a kontroll stratégiai összetevőire (szándékvezérelt előkészületek) részben a feladatsémák közötti interferenciára vezethető vissza. Ez utóbbi az érvényes feladatséma pozitív és az érvénytelen feladatséma negatív előfeszítettségéből (gátlásából) ered. Ha a gátlási folyamatok a válaszkonfliktus feloldásával kapcsolatosak (válaszszelekció), akkor válaszkonfliktus nélküli feladatváltási helyzetben (ha nem kell válaszolni pl. nogo helyzetben, vagy a válaszszabályok elkülönítésekor) a gátlási hatások elmaradása, ebből adódóan a figyelem váltási teljesítmény javulása várható. Eredményeink szerint: nogo helyzetet követően a váltási teljesítmény nem javul, csak akkor, ha a feladatsémák legalább részben függetlenek. Ez arra utal, hogy nogo helyzetben nem a válaszszelekció és a gátlás megakadályozása történik, hanem a nogo helyzet maga egyfajta gátlást jelent, mely a válaszsémák kapcsolatától függöen ronthatja a váltási teljesítményt. A válaszszabályok elkülönítésével a váltási teljesítmény csak akkor javul, ha a feladatsémák összetevőinek megváltozása nagymértékben előre látható. Ez arra utal, hogy a gátlási hatások a végrehajtói kontroll stratégiai, szándékfüggő aspektusaival is kapcsolatban lehetnek.
kutatási eredmények (angolul)
The task switching paradigm is a method for investigating an aspect of executive control. Shifting of task settings is going together a characteristic performance decrement (the switch cost), that can be attributed both to the inherent limitation for voluntary control and to the interference between the task settings. Interference might be as a source of persisting activation of the relevant and/or persisting inhibition of the irrelevant task set. Interference resolution involves inhibitory mechanism; accordingly a higher switching performance can be expected when switching between tasks with low or minimal response conflict (i.e. when response execution is not required in a nogo task or when the response rules of the tasks are separated). We found that the switch cost after nogo trials decreased reliably only when the task sets were at least partially separated. This result is not in line with the supposition that in a nogo trial the response selection and inhibition toward the irrelevant task set fails to occur. It could rather indicate, that nogo signals could lead to inhibition of the currently relevant task set, but it could delay the availability of the irrelevant task set in an after-nogo switch trial depending on the S-R mappings of task sets. The response-set separation led to higher switching performance only when the components of the task sets changed predictably indicating a relation between the inhibitory mechanism and voluntary aspects of control processes.
a zárójelentés teljes szövege https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=68580
döntés eredménye
igen





 

Közleményjegyzék

 
Kondé Zoltán, Barkaszi Irén, Czigler István: The effect of response inhibition on switch cost under high and low interference conditions., Proceedings of the 15th meeting of the European Society for Cognitive Psychology, 29th August - 1st September, 2007 Marseille, France, 122 pp., 2007
Kondé Zoltán, Barkaszi Irén: Task switching with and without response-set switching, The XXIX. International Congress of Psychology (ICP) Berlin, Germany, 20-25 July - Scientific Program and Abstracts, 2008
Kondé Zoltán, Inántsy-Pap Judit: Task switching and attentional selection in young children., PosterCD - The XXIX. International Congress of Psychology (ICP) Berlin, Germany, 20-25 July, 2008
Inántsy-Pap Judit, Kondé Zoltán: Investigating the development of executive functions in young children. A possible tool for the early identification of giftedness., Mezö, F., Péter-Szarka Sz. (Eds) Psychological aspects of gifted education. Department of Educational Psychology, University of Debrecen - Kocka kör, Debrecen, 27-37 pp., 2008
Kondé Zoltán, Barkaszi Irén, Czigler István: A váltási teljesítmény és a válaszszelekciós terhelés összefüggésének vizsgálata., Magyar Pszichológiai Társaság XVIII. Nagygyűlése, Nyíregyháza, Május 22-24., 2008
Kondé Zoltán, Barkaszi Irén, Czigler István: The effect of response selection in task switching situations with overlapping and with non-overlapping S-R rules, Action monitoring and behavioral adjustments. Workshop sponsored by ESCoP, Aachen, Germany, 13-15 March, 9 pp., 2008
Kondé Zoltán, Barkaszi Irén, Czigler István: Gátlási mechanizmusok és válaszszelekciós interferencia a feladatváltásban, Pszichológia, 29, 119-143. o., 2009
Kondé Zoltán: A no-go helyzet hatása a feladatváltási teljesítményre, MAKOG XV. 2010, Jan. -25-26 - absztraktkötet, 2010
Kondé Zoltán: Megakadályozott válaszszelekció vagy válaszgátlás? A no-go helyzet hatása a feladatváltási teljesítményre., Magyar Pszichológiai Szemle (benyújtva), 2010




vissza »