A holtfa erdő-és természetvédelmi szerepe magyarországi keménylombos erdőkben
Angol cím
Conservation and forest protection role of dead wood in Hungarian hardwood forests
magyar kulcsszavak
holtfa, természetvédelem, erdővédelem, védett fajok, tömegfajok
angol kulcsszavak
dead wood, conservation, forest health, protected species, outbreak species
megadott besorolás
Erdészet (Komplex Környezettudományi Kollégium)
100 %
zsűri
Komplex agrártudomány
Kutatóhely
Mátrafüredi Kísérleti Állomás (Erdészeti Tudományos Intézet)
résztvevők
Janik Gergely Kovács Krisztián Lakatos Ferenc
projekt kezdete
2007-07-01
projekt vége
2011-07-31
aktuális összeg (MFt)
15.151
FTE (kutatóév egyenérték)
5.50
állapot
lezárult projekt
magyar összefoglaló
Az erdei holtfa erdő-és természetvédelmi szerepének magyarországi megítélése meglehetősen ellentmondásos. Egyes vélemények szerint az erdei holtfa visszahagyása veszélyforrás, bizonyos rovarfajok esetében a tömeges elszaporodás lehetőségét teremti meg. Amíg tűlevelű állományban ez többszörösen bizonyított tény, keménylombos állományok vonatkozásában Magyarországon nem folytak ilyen jellegű kutatások, de Középe-Európa szerte sincs tudomás olyan munkákról, a mi ezt a kérdéskört megnyugtatóan tisztázná.
A pályázatban vázolt kutatási program fő céljai: Kezelt és védett erdőkben a különböző méretű, és korhadási fokozatú holt faanyag mennyiségi felmérése. A meglévő holtfához kötődő szaproxilofág rovaregyüttes faj összetételének és mennyiségi viszonyainak tisztázása, különös tekintettel a védett, ritka, illetve a tömegszaporodásra hajlamos, erdővédelmi jelentőségű fajokra. Végső soron annak tisztázása, hogy a holt faanyag jelenleg szokásos mértékű eltávolítása milyen természetvédelmi károkat okoz, illetve jelenleginél nagyobb mértékű visszahagyása jelent-e erdővédelmi kockázatot? A fentiek alapján az erdészeti gyakorlat számára is hasznosítható ajánlásokat tenni az erdei holtfa visszahagyására vonatkozóan, olyan módon és mértékben, hogy az egyidejűleg szolgálja a természetvédelmi célkitűzéseket, de ne akadályozza a fatermesztés érdekeit sem.
angol összefoglaló
The role and influence of dead wood in forests is still seriously debated in Hungary. In some opinions dead wood is dangerous in forests, because triggering outbreaks of some xylophagous species. While this impact is well studied in conifer stands, hardly any reliable information can be found for hardwood forests in Hungary or in Central Europe.
The main goals of this project proposal are quantifying the volume of dead wood in protected and managed hardwood forests in Hungary. To collect information on the saproxylic insect guild connected to dead wood, with special regard to the protected/endangered species and also to the outbreak species having significant importance from forest protection point of view. We want to compare the influence of dead wood removal according to the present practice and the dead wood quantity higher than presently left behind on both populations of rare/protected and outbreak species with forest protection importance. Based on these information we would like to give recommendations for forestry practice about the quantity and quality of dead would serving same time the conservation purposes and not threatening the timber production.
Zárójelentés
kutatási eredmények (magyarul)
- Középkorú és idős őshonos keménylombos állományainkban a holtfa keletkezésének folymata lassú (kivétel az abiotikus kalamitások, mint pl. hótörés, vihartörés). Ennek köszönhetően ezekben az állományokban jellemzően a kelleténél jóval kevesebb holtfa van jelen.
- Az erdei holtfa mennyisége térben is időben igen nagy változatosságot mutat.
- Az erdei holtfa nagyszámú obligát szaproxilofil szervezetnek biztosít kizárólagos élőhelyet. Megfelelő mennyiségű és minőségű holtfa híján ezek a fajok eltűnnek erdeinkből. Ezen fajok jelentős része európai jelentőségű, védett, ritka faj, illetve erdővédelmi szempontból kifejezetten jótékony hatású.
- Az erdei holtfán előforduló taplógombák redkívül gazdag specialista életközösségeket tartanak el. Ezen életközösségek alig ismertek.
- Tölgy és bükk állományokban - néhány speciális kivételtől eltekintve - a holtfa jelenléte nem jelent számottevő kockázatot, így eltávolítása erdővédelmi szempontokkal nem indokolható.
- Különös kíméletet érdemelnek az odvas fák, melyek gyakirisága sokhelyütt nagyságrendekkel kisebb az optimálisnál. Középkorú és idős állományokban minimálisan 3 -4 odvas fa/ha-ra lenne szükség. Egészségügyi vágások, illetve gyérítések során ne vágjunk ki odvas, vagy odvasodó fát.
- A gyérítések, valamint a fokozatos felújítóvágások során földön fekvő és álló holtfát egyaránt kell hagyni.
kutatási eredmények (angolul)
- The mortality processes in the mid age an older hardwood forests are rather slow (except of the abiotic calamities as windthroe, snowbreak, etc.). Therefore the quantity of the dead wood is regularly far less than optimal in these stands.
- The amount of dead wood in forests shows great variation on temporal and spatial scale.
- The dead wood in forests provides exclusive habitats for a very diverse assemblage of obligate saproxylic organisms. In lack of suitable quantity and quality of dead wood, these species are disappearing from the forests. There rare and endangered species among them, as well species particularly beneficial from point of forest health.
- The bracket fungi on dead wood harbour diverse specialist communities. These are hardly known.
- The presence of dead wood in oak and beech forests -with a few exceptions- does not increase the health risk, so its removal can not be explained by forest health arguments.
- Particular attention should be paid on the trees with cavities and hollows. In most cases their frequency is magnitudes lower than the optimal. In mid age and older hardwood stands their minimal density should be at least 3-4/ha. Trees with hollows and cavities must not be removed during intermediate and sanitary fellings.
- Both logs and snags should be left during the intermediate cuttings and the sanitary fellings.
Csóka Gy., Koltay A., Hirka A. és Janik G.: Tanmesék az erdő immunrendszeréről – a természetesség erdővédelmi vonatkozásai., Erdészeti Lapok, CXLIII. évf. 211. p., 2008
Csóka Gy., Hirka A. és Janik G.: A kétpettyes karcsúdíszbogár (Agrilus biguttatus, Kutatással az erdőért - Az Erdészeti Kutatások digitálsi különszáma 2008, 2008
Domboróczky, G.; Janik, G. and Csóka, Gy.: : Insects reared from fruiting bodies of bracket fungi in a forest reserve in Hungary, 6th Symposium and Workshop on the Conservation of Saproxylic Beetles, Ljubljana, 15-17th June 2010, 2010
Janik, G.; Hirka, A.; Koltay, A. Szőcs, L. and Csóka, Gy.: Preliminary results concerning the mortality processes and dead wood’s volume in mountainous hardwood forests in Hungary, 6th Symposium and Workshop on the Conservation of Saproxylic Beetles, Ljubljana, 15-17th June 2010, 2010
Kovács T.,Magos G. és Urbán L.: Ritka és természetvédelmi szempontból jelentős rovarok (Insecta) a Mátra és Tarnavidék területéről, Folia Historico Naturalia Musei 33, 2009
Kovács T., Magos G. és Urbán L.: Ritka és természetvédelmi szempontból jelentős rovarok (Insecta) a Mátra és Tarnavidék területéről, Folia Historico-naturalia Musei Matraensis 33: 211–222., 2009
Csóka Gy.: Természetes és fenntartható., Erdészeti Lapok CXLIII. 177., 2008
Csóka Gy.: Klímaváltozás – természetesség – folyamatos erdőborítás – erdővédelem, Múlt és jövő – „Tarvágásból a szálalásba” konferencia kötete 34-49., 2010
Csóka Gy., Koltay A., Hirka A. és Janik G.: A bükk biotikus és abiotikus kárai, Az Erdészeti kutatások digitális, ünnepi különszáma az OEE 139. Vándorgyűlésének tiszteletére. Cikkgyűjtemény: 135-149., 2008
Csóka Gy., Hirka A., Koltay A. és Janik G.: A tölgyek biotikus és abiotikus kárai, Az Erdészeti kutatások digitális, ünnepi különszáma az OEE 139. Vándorgyűlésének tiszteletére. Cikkgyűjtemény: 98-116., 2008
