társadalmi egyenlőtlenségek, halálozás, követéses vizsgálat, okspecifikus halálozás
angol kulcsszavak
social inequalities, mortality, follow-up study, cause specific mortality
megadott besorolás
Demográfia (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma)
80 %
Szociológia (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma)
20 %
zsűri
Társadalom
Kutatóhely
KSH Népességtudományi Kutatóintézet
résztvevők
Hablicsek László
projekt kezdete
2007-07-01
projekt vége
2011-12-31
aktuális összeg (MFt)
9.000
FTE (kutatóév egyenérték)
0.88
állapot
lezárult projekt
magyar összefoglaló
A most pályázott kutatás magyarországi mortalitásban mutatkozó társadalmi különbségek vizsgálatát tűzte ki céljául.
Első alprojektje egy - a keresztmetszeti vizsgálatoknál pontosabbnak tartott - követéses elvű mortalitási adatbázis létrehozását, s az így létrejött adatok Cox regresszió segítségével történő elemzését célozza. Ebben az alprogramban a halálozási egyenlőtlenségeket a 2001 és 2004 közötti időszakra vonatkozóan tudnánk vizsgálni, a társadalmi pozíció számos dimenziója mentén. Lehetőségünk nyílna például a jövedelem illetve az anyagi jólét és a mortalitás - Magyarországon mindeddig még nem vizsgált - kapcsolatának tanulmányozására is. A követéses vizsgálat a Népességtudományi Kutatóintézet panelvizsgálatához tartozó, már rendelkezésre álló adatbázisra épülne. Ez a minta reprezentatív a magyarországi nem intézményi háztartásokban élő 16-75 éves népességre.
A második alprogram a halandóság 1970 és 1989 közötti alakulását vizsgálná, iskolai végzettség szerinti bontásban. A különféle iskolai végzettségű csoportok várható élettartamának és ok-specifikus standardizált halálozási rátáinak alakulását a KSH és az NKI már rendelkezésre álló adatbázisaira alapozva kívánjuk kiszámítani. A halálozásbeli egyenlőtlenségek idősoros vizsgálta képet nyújthat arról, hogy mikor, milyen társadalmi körülmények között alakultak ki Magyarországon a nemzetközi viszonylatban is magas mortalitásbeli esélykülönbségek az egyes társadalmi csoportok között.
angol összefoglaló
The aim of the project is to study social inequalities in mortality regarding two time periods in Hungary.
In the first subproject we are going to set up a follow up mortality database representative to the Hungarian population aged 16-75 in 2001. The database of the first wave of the panel survey ''Turning points of life'' conducted by the DRI in 2001 is to be used as a base to the new database. Individuals lost between the first and the second questioning, e.g. between 2001 and 2005 will be categorized as dead or canceled due to other reasons. Using the newly created mortality database mortality differences between different social groups will be analysed by Cox regression. Among the all possible social grouping we are going to pay special attention to income groups and groups by labor market participation.
The second subproject aims to describe mortality inequalities by educational classes in the period between 1970 and 1989 in Hungary. Although mortality figures has been available for every year separately for long, due to the lack of proper population estimates for other than census years, differential mortality based on cross sectional approach was calculated only to the years around censuses. Now population estimates are available for each single calendar year which makes us possible to provide time series on life expectancy and cause specific mortality by educational classes. The result of our project will hopefully provide a new insight into the social circumstances which allowed widening the mortality gap between educational groups during the seventies and eighties in Hungary.
Zárójelentés
kutatási eredmények (magyarul)
A részletes szakirodalmi áttekintésre alapozott keresztmetszeti halálozási adatbázis 70 halálokot tartalmaz, az „Életünk fordulópontjai” vizsgálat kiinduló mintájához csatolt halálozási adatokkal pedig követéses mortalitási adatbázist hoztuk létre.
A keresztmetszeti adatbázisból készített haláloki trendek illetve azok különféle technikákkal való illesztése útján létrejött becslések alapján azonosítottuk a haláloki struktúrában végbement legjelentősebb változásokat. A mortalitásbeli társadalmi különbségek mérésére indexeket alkalmaztunk, amelyek segítségével az epidemiológiai átmenet elméletéhez kapcsolt magyarázatot tudtunk kínálni a különbségek alakulásának dinamikájára. A trendek vizsgálatára alkalmazott töréspont-analízis alapján a vizsgált korszakon belül további epidemiológiai szakaszok lehatárolását végeztük el. A hasonló dinamikájú haláloki trendeket klaszter-analízis segítségével rendeztük csoportokba, azonosítva azokat a halálokokat, amelyek jelentős és az 1990-es évektől különösen dinamikus csökkenést mutattak, s ezek azok és csak azok a betegségek, amelyek a vérnyomás-szabályozással állnak összefüggésben.
A követéses adatbázison alkalmazni tudtuk a Poisson-regressziós elemzési technikát, és a társadalmi egyenlőtlenségek több dimenziója mentén is demonstráltuk szignifikáns halálozási különbségek fennállását, azonban a kis elemszám miatt komplexebb elemzésekre nem volt lehetőség.
kutatási eredmények (angolul)
Based on a detailed literature review first a cross-sectional mortality database containing 70 causes of death was constructed. A follow up mortality database was also constructed linking the sample of the „Turning Points of Life” study to mortality data.
Cross sectional time series were adjusted by several techniques resulting in adjusted cause-specific time trends of mortality. Emerging and declining diseases were identified with higher precision than previously. In order to measure educational disparities in mortality several indexes were applied. Analysis of the index-values showed that an explanation connected with the theory of the epidemiological transition can be provided for rising inequalities in mortality. Trends were also analysed by joint-point regression which allowed an inner periodization of the time period 1971-2008. Applying another technique, cluster analysis we grouped mortality trends by their dynamics. Thus we identified a group of diseases showing a decline during the period under observation which was amplified from the 1990s. The group contained only blood-pressure related diseases.
Poisson regression on the follow-up database aimed to identify mortality disparities by several dimension of social position. Though significant mortality differences were found by education, income and deprivation, the comparative importance of these dimensions could not been analysed due to modest sample size.
Katalin Kovács: Evolution of inequalities in cancer mortality in Hungary: a process interpreted in the context of epidemiological transition, http://epc2012.princeton.edu/abstracts/121120, 2012
