A magyar politikatudomány tradíciói a két világháború között
Angol cím
Traditions of Hungarian political science between two world wars in 20th century
magyar kulcsszavak
politikatudomány, politikai elemzés, társadalom, pártok, ideológia, intézmények
angol kulcsszavak
political science, political analysis, civil society, parties, ideolgies, academic intstitutes
megadott besorolás
Politikatudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma)
60 %
Történettudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma)
20 %
Szociológia (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma)
20 %
zsűri
Állam, Jog és Politika
Kutatóhely
Politikatudományi Intézet (HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont)
projekt kezdete
2007-07-01
projekt vége
2009-07-31
aktuális összeg (MFt)
2.400
FTE (kutatóév egyenérték)
0.31
állapot
lezárult projekt
magyar összefoglaló
A kutatás egy későbbre tervezett átfogóbb munka első, fontos része. A hazai politikatudományt általában az 1980-as évektől datáljuk, valójában azonban a politikatudomány tradíciói jóval régebbiek. A kutatás nem vállalkozik a teljes (a 18. század végéig vissszanyúló) tradíció feltárására, hanem csupán az 1919-1943 közötti hagyományok sokoldalú feltárására. A két korszakhatárt egyfelől a trianoni Magyarország kereteinek kialakulása, másfelől a viszonylagos alkotmányos-parlamentáris rendszer létezése adja. 1943 után magyar politikai közélet radikalizálódásával lényegével felbomlottak a korábbi akadémiai struktúrák és intézmények, megszűntek a folyóiratok.
A kutatás célja, hogy megtalálja a valóban hasznos, a korabeli nemzetközi trendekbe is beilleszkedő hazai politikatudomány fő iskoláit, képviselőit és intézményeit, valamint vezető személyiségeit, illetve, hogy kapcsolatot teremtsen a korabeli folyamatok és személyek és a későbbi (mai) folyamaok között.
A távlati cél, hogy a kutatás későbbi (több kutató bevonásával történő) továbbfejlesztésével 4-5 éven belül egy átfogó monografikus feldolgozásunk legyen a politikatudomány - az európai folyamatokkal összevethető - történetéről.
angol összefoglaló
This research is the first, important part of a more comprehensive work planned for a later date. Generally the beginnings of Hungarian political science are dated from the 1980s on, though in fact the traditions of that discipline are much older. This research does not embark on the exploration of the entire tradition (stretching back to the late 18th century), it would only cover and offer a many-sided study of the tradition between the years 1919 and 1943. The two dates are offered on the one hand by the emergence of the framework for Hungary of the Trianon Peace Treaty and the existence of a relatively constitutional parliamentary system on the other. After 1943 the former academic structures and institutions disintegrated and the periodicals were wound up with the radicalisation of the Hungarian political life. The research aims at tracing the main schools, representatives and institutions, as well as leading personalities of Hungarian political science who were truly useful and could be even fitted into the contemporary international trends, and also at establishing some relationship between the processes and personalities of those days and the latter (current) ones. The long-term objective is that by a subsequent further development of the research (involving several researchers) we may have within 4 to 5 years a comprehensive monographic work on the history of political science in Hungary that may be collated to the European processes.
Zárójelentés
kutatási eredmények (magyarul)
A kutatás kezdetén megfogalmazódott az a hipotézis, hogy a magyar politikatudomány két háború közötti alakulását, a szellemi irányzatok megszerveződését és intézményesedését lehetetlen önmagában, nemzetközi hatásoktól függetlenül elemezni. A nemzetközi összehasonlító vizsgálat kétséget kizáróan kimutatta, hogy az angolszász típusú nyugati politikatudomány és a hazai között a fő különbség a politikai gondolkodás és a politikai cselekvés világos elhatárolódásában keresendő. Az angolszász világban jóval a felvilágosodás korát megelőzően masszív politikai filozófiai tradíció alakul ki, amely mind mélyrehatóbban kijelöli a politikáról való gondolkodás tudományos szabályait. Ezzel szemben Magyarország nincs ilyen filozófiai előzmény, nemzedékeket szocializáló tapasztalat, s ezért a politikatudomány a politikai cselekvés egy lehetséges eszközeként teremtődik meg, s nem áll távol más agitatív írásos műfajoktól (pl. a publicisztikától). Ugyanakkor a helyzet nem ennyire feketén-fehér, hiszen a két háború közötti időszak tudósnemzedéke igyekszik beemelni ebbe a tradícióba az angolszász tudományos iskolák eredményeit (például a politikai pszichológiát), noha a domináns irány továbbra is a németes államtan marad. A kutatás jól azonosítható módon jelzi továbbá, hogy a manapság kurrens politikatudományi témák forrásvidéke (pártok, kormányzás, közvélemény) is erre a periódusra tehető, tehát a hagyomány folytonossága kimutatható.
kutatási eredmények (angolul)
At the beginning of the research the hypothesis was worded that it is impossible to analyse the development of Hungarian political science, the organisation of its intellectual directions and its institutionalisation during the inter-war period in itself, without the international influences. The international comparative study has demonstrated beyond doubt that the main difference between the Anglo-Saxon type of Western political science and the domestic one could be sought for in a clear separation between political thinking and political action. In the Anglo-Saxon world a massive political philosophical tradition emerged much before the age of Enlightenment, which had been outlining the scientific rules of thinking about politics with increasing profundity. Whereas in Hungary there had been no such philosophical antecedent, therefore political science was created as a possible tool for political action, and it was not far from other written genres of an agitating nature (such as journalism). At the same time the situation was not so clearly black-and-white because the scholarly generation of the inter-war period made efforts to incorporate the results of the Anglo-Saxon schools (such as political psychology) into this tradition even though the dominant trend continued to be the German kind of the study of the state.
Csizmadia Ervin: A magyar politikatudomány tradíciói, L'Harmattan Kiadó (megjelenés előtt), 2009
Csizmadia Ervin: Politikatudomány és politikai elemzés, Századvég Kiadó, 2008
Projekt eseményei
2011-12-19 11:06:08
Kutatóhely váltás
A kutatás helye megváltozott. Korábbi kutatóhely: (MTA Politikatudományi Intézet), Új kutatóhely: Politikatudományi Intézet (MTA Politikatudományi Intézet).
