A 19. századi magyar nemzetépítés elemeinek átértékelése új szempontok és új források alapján
Angol cím
Rethinking Nineteenth-century Nation-building in Hungary: New Perceptions, New Sources
magyar kulcsszavak
nemzetépítés, nemzeti örökség, társadalomtörténet, művelődéstörténet, gazdaságtörténet, egyháztörténet, utazástörténet, 19. század, Magyarország
angol kulcsszavak
nation-building, national heritage, social history, cultural history, economic history, church history, travel history, 19th century, Hungary
megadott besorolás
Történettudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma)
100 %
zsűri
Történelem
Kutatóhely
Történeti Intézet (Eötvös Loránd Tudományegyetem)
résztvevők
A. Gergely András Albert Réka Czoch Gábor Erdosi Péter Gelléri Gábor Heltai Gyöngyi Klement Judit Kovács Ákos András Lajtai László Lukács Anikó Nádasdy Miklós Pakot Levente Sohajda Ferenc Sonkoly Gábor Vári András
projekt kezdete
2007-11-01
projekt vége
2010-11-30
aktuális összeg (MFt)
63.140
FTE (kutatóév egyenérték)
22.45
állapot
lezárult projekt
magyar összefoglaló
A kortárs történettudományban mára paradigmatikus jelentőségre tett szert a modern nemzet kutatása és értelmezése, a kibővült Európai Unió politikai keretében pedig új aktualitást is kapott a nemzet tudományos vizsgálata. A létrejövő tudományos iskola az elődök eredményeit is figyelembe véve immár az egyesülő Európa kontextusában új megvilágítást kapó és a történettudomány nemzetközi fejlődése során előtérbe került új megközelítések szerint kívánja kimutatni és elemezni a nemzetépítés folyamatát néhány olyan konkrét és jól megragadható részterületen, amelyek eddig a magyar történettudományban a nemzeti problematika szempontjából háttérben maradtak. A tudományos iskola keretében a gazdaság- és egyháztörténet, az utazás, a tankönyvirodalom, az udvari kultúra és a színpadi szórakoztatás történetéről elvégzendő alapkutatásokban a modern nemzetet létrehozó diskurzust elsősorban mint a korabeli társadalom termékét helyezzük előtérbe. A nemzet mint rendezőelv egyrészt új eredményeket kínálhat e történettudományi részterületeken, másrészt lehetőséget ad arra, hogy a közös szempontrendszernek, módszertannak és fogalmi bázisnak köszönhetően ezek az eredmények kölcsönösen megvilágítsák, értelmezzék, erősítsék egymást egy jól körülhatárolt egységes keretben. Az európai nemzetfogalmak jelenleg zajló átalakulását kutatásunk tágabb történeti távlatba helyezi. Az általa kidolgozott és kipróbált tudományos modellt a további kutatások is jól hasznosíthatják.
angol összefoglaló
In contemporary historiography, the research and the interpretation of the modern nation have acquired a paradigmatic significance. The political framework of the enlarged European Union has given a renewed importance to the scholarly investigation of nations. With an attention to the achievements of former generations of scholars, our research group aims to display and to analyze the effects of nation-building in new research areas that have been put into a new light within the context of European unification and have become prominent due to the development of international scholarship, but in Hungary, have not yet been scrutinized with a special emphasis on the ‘national’ content inherent to them. Within the research school, basic research on economic and church history, court and travel history, the history of school-book literature and that of popular theatre, as seen from the perspective of the nation, will perceive the discourse constructing the modern nation as a product of coeval society. Nation as an organizing principle offers us a new insight into historiographical sub-disciplines, and promise fresh results in them. Moreover, it enables these results to illuminate, interpret and intensify each other within the well-defined boundaries of the general problem, due to the use of concepts, approaches and methods shared by each member of the research group. Our research shall place the current transformation of the European concepts of nation into a wider historical dimension. Its results will serve as constituents of an interpretative model that further investigations may utilize in various fields, not only in historiography, but in other disciplines as well.
Zárójelentés
kutatási eredmények (magyarul)
Az OTKA támogatásával létrejött tudományos iskola a történettudomány nemzetközi fejlődése során előtérbe került új megközelítéseket alkalmazva elemezte a magyarországi nemzetépítés folyamatát néhány olyan konkrét részterületen, amelyek eddig a nemzeti problematika szempontjából háttérben maradtak a magyar történettudományban. A 19. századi tankönyvirodalom, az udvari kultúra és a színpadi szórakoztatás, a politikai röpiratok, a gazdaságtörténet, a demográfiai adatok, a divat, illetve a kollektív reprezentációk egyaránt vizsgálódásunk terepéül szolgáltak. A mai elméleti koncepciók szerint a nemzetet elsősorban diskurzusként gondoltuk el. Kutatásunk a modern nemzetet létrehozó diskurzusokat mint a korabeli társadalom eltérő nézeteinek és praxisainak különböző termékeit helyezte előtérbe. Ennek fényében nem kisebb történeti probléma vált láthatóvá, mint magának a nemzetépítés folyamatának a társadalmi beágyazottsága. Rámutattunk ugyanis arra az ellentmondásra, amely a nemzetről szóló homogenizáló diskurzusok és az őket létrehozó komplex társadalmi háttér között feszült.
kutatási eredmények (angolul)
The scientific school supported by OTKA, applying the most recent results of the international historical sciences, analyzed the process of the Hungarian nation-bulding on some concrete fields that have been partially neglicted by the Hungarian historiography so far. The history manuels, the royal court culture, the popular entertainment, the political pamphlets, the economic history, the fashion, the usage of demographic data and the collective representations were the main fields of our collective research. According to the most recent theoretical frameworks, we considered the nation primarily as a discourse. Our research approached the nation as the product of the various judgments and practices of the contemporary societies. Throughout that approach, a crucial historical problem, the social embeddedness of the nation-building process became visible. We tried to point out the contradiction between the homogenizing discourses about the nation and the complex social background that produced these discourses.
Albert Réka;Czoch Gábor;Erdősi Péter (szerk.): Nemzeti látószögek a 19. századi Magyarországon, Atelier Könyvtár, Budapest, 2010
Kovács Ákos András ; Szűcs Zoltán Gábor (szerk.): „Lelkek az Elízium mezején.” Szövegek a 18. századi magyar politikai kultúra tanulmányozásához., Atelier – Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, Budapest,, 2010
Albert Réka: Kísérlet egy esszencialista nemzeti képzet antropológiai megközelítésére, Korall, "Nemzet és nemzetépítés a 19. században". 37. szám, 10. évf. November, 26-40, 2009
Erdősi Péter: Az Udvar és a Nemzet. Egy kutatás kérdései, Korall, "Nemzet és nemzetépítés a 19. században". 37. szám, 10. évf. November, 41-56, 2009
Heltai Gyöngyi: Népszínház a nemzetépítésben. A szakmai diskurzus kialakulása (1861-1881), Korall, "Nemzet és nemzetépítés a 19. században". 37. szám, 10. évf. November, 57-89, 2009
Kovács Ákos András-Szűcs Zoltán Gábor: Hogyan olvassuk a 18. század magyar politikai irodalmát?, Korall 35. szám, 10. évf. Április, 147-174, 2009
Lajtai László: Az első magyar történelemtankönyvek nemzetdiskurzusa 1777-1848 (Le discours national dans les premiers manuels scolaires d'histoire hongroise 1777-1848), ELTE BTK, Atelier, 2010
Lukács Anikó: Nemzeti divat Pesten a 19. században., ELTE BTK, Atelier, 2010
Kovács Ákos András - Lajtai L. László: Koselleck nemzetfogalma a nacionalizmuselméletek fényében. Néhány megjegyzés a Nép, nemzet, nacionalizmus, tömeg című szócikkhez, Korall, "Nemzet és nemzetépítés a 19. században". 37. szám, 10. évf. November, 16-25, 2009
Lukács Anikó: Átöltözések. A 19. századi magyar nemzeti divat emlékiratok és naplók tükrében, Aetas 23. 3. sz. 46-64, 2008
Lukács Anikó: Kostyál Ádám és Klasszy Vencel: német és magyar szabók vitája a reformkori Pesten, Fons XV.(2008) 1. sz. 23-49, 2008
Albert Réka: La création du “paysage hongrois “ par la littérature du XIXe siècle, pp. 415-427 in: Renaud P; Maár J. Temps, espaces, langages. La Hongrie à la croisée des disciplines.Tome I. Cahiers d’études hongroises 14. L’Harmattan, Paris, 2008
Czoch Gábor: A nemzetiségi megoszlás kérdései és társadalmi dimenziói Kassán az 1850/51-es összeírás alapján, pp. 141-156 in: Czoch G; Klement J; Sonkoly G. Atelier - iskola. Granasztói György tiszteletére. Atelier, Budapest, 2008
Klement Judit: Az osztrák–magyar gazdasági kiegyezések a magyar iparosok és kereskedők képviselőinek megítélésében, pp. 225–232 in: Czoch G; Klement J; Sonkoly G. Atelier - iskola. Granasztói György tiszteletére. Atelier, Budapest, 2008
Lajtai L. László: Les manuels scolaires en tant que lieux de mémoire. Les enjeux des premiers manuels scolaires d’histoire hongroise, pp. 253–262. in: Renaud P; Maár J. Temps, espaces, langages. La Hongrie à la croisée des disciplines.Tome II. Cahiers d’études hongroises 14. L’Harmattan, Paris, 2008
Nádasdy Miklós: Irányi Dániel röpiratai, Budapest, 2009
Nádasdy Miklós: Eötvös Károly: A nazarénusok, Budapest, 2009
Lajtai L. László: "Nemzeti történelem" vagy nemzet és történelem?, pp. 29-45 in: Cieger András (szerk.) Kötőerők. Az identitás térbeli keretei. Budapest, Atelier, 2009
Kovács Ákos András: Egy életrajz eszmetörténeti értelmezésének lehetőségei–Debreczeni Bárány Péter., Közlésre elfogadva in: Szijártó M. I.; Szűcs Z. G. „Van a’ politikának és az igazgatás mesterségének is a’ maga poezissa, maga ideálja”: Tanulmányok a 18. századi..., 2011
Kovács Ákos András: Magánfelvilágosodás. Fejezetek egy leveleskönyvből. Palásthy Márton levelei Koppi Károlyhoz 1780-1783. Szerk. Balogh Piroska. Fiatal filológusok füzetei sor. Szeged, k.n, Sic Itur Ad Astra 61: 231-234., 2009
Heltai Gyöngyi: „Primadonna-paradigma. Blahától az „isteni Zsazsáig és Carola Cecíliától a Honthy-féle Cecíliákig” ., Közlésre elfogadva ITK, 2011. 1. sz., 2011
Erdősi Péter: A politikai színlelés funkciói és megítélése Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem udvarában., pp.77-108 in:G.Etényi N.;Horn I. Színlelés és rejtőzködés.A kora újkori magyar politika szerepjátékai. L'Harmattan-Transylvania Emlékeiért Tudományos Egyesület, Budapest, 2010
Lukács Anikó: Csapatépítés 1862-ben: kéjvonat Triesztbe., Közlésre elfogadva a Hajnal István Kör - Társadalomtörténeti Egyesület miskolci konferenciájának konferenciakötetében., 2011
Pakot Levente: Egyéni életutak, családok, közösségek. Székelyföldi falusi társadalmak dinamikája a 19. század második felében, ELTE BTK, Atelier, 2011
