Bizánc Közép- és Kelet-Európában (régészeti és művészettörténeti kutatások)
Angol cím
The Presence and Influence of Byzantium in Central and Eastern Europe (Studies on Archaeology and History of Art)
magyar kulcsszavak
régészet, művészettörténet
angol kulcsszavak
Archaeology, History of Art, Byzantium, Early Medieval Central and Eastern Europe
megadott besorolás
Régészet (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma)
80 %
Ortelius tudományág: Régészet
Művészettörténet (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma)
20 %
Ortelius tudományág: Művészettörténet
zsűri
Régészet
Kutatóhely
Régészeti Intézet (HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont)
résztvevők
Biró Ádám Bollók Ádám Csiky Gergely Köhler Kitti Langó Péter Patay-Horváth András Takács Miklós Türk Attila
projekt kezdete
2008-04-01
projekt vége
2012-03-31
aktuális összeg (MFt)
3.561
FTE (kutatóév egyenérték)
16.67
állapot
lezárult projekt
magyar összefoglaló
Bizánc régészete Magyarországon a közelmúltig mondhatni teljesen mellőzött kutatási terület volt; a Közép- és Kelet-Európára, valamint a szinte kizárólag az eurázsiai steppére és a szászánida birodalomra irányuló figyelem eleve behatárolta és előre meghatározta minden, az anyagi kultúrával és ikonográfiával kapcsolatos következtetés lehetőségeit – következésképpen: a kora középkori Kárpát-medence egész régészeti anyagának és kultúrtörténetének megítélését. A kutatói szemlélet kb. másfél évtizede kezdett el megváltozni s már csak ennyi munka eredményeként is lassan kezd a kora középkori Kárpát-medencéről egy alapvetően új régészeti, kulturális és történeti kép feltárulni. Ez alapvetően abból a körülményből fakad, hogy nagyobb és módszeresebb figyelem kezdett irányulni Kis-Ázsia, a Közel-Kelet és Itália kora középkori régészetére, mint az a magyar régészet megszületése óta szinte kizárólagosan tanulmányozott keleti régiók mellett szokásos volt. Az eddigi magyar kutatás szempontjából már az első megfigyelések is mondhatni megrázóak voltak: avarkori tárgytípusokról, honfoglalás kori ornamentikai elemekről derült ki, hogy azok nem steppei, nem ázsiai eredetűek. A korábbi szemlélet alapján nálunk önálló „steppei művészetről” értekeztek, miközben több könyvtárpolcnyi irodalom mutatja: Bizánc hatása alól a perzsa birodalom sem tudta kivonni magát, a karolingok egyenesen utánozták s még a Skandináviát elért bizánci elemeket is munkák sora elemzi. Ebben a nemzetközi kutatásban kell elhelyezni elsősorban az avar és a 10. századi magyar hagyatékot, de a kelet-európai steppéét is. Mindezért a most tervezett munkánkat – a konkrét eredményeken (a bizánci hatások összefoglalása) túl – egy újfajta szemléletmód kialakításához vezető lépcsőnek is szánjuk, ami a magyar kutatás számára Bizánc jelentőségének megismertetését, a közép- és kelet-európai kutatás számára a bizánci kapcsolataik eredendően általános jellegére való figyelemfelhívást, a bizánci kutatás számára pedig e – számukra jószerint ismeretlen – régiók jelentőségének bemutatását jelentheti. A tervezett munkában öt fiatal kutató venne részt, a pályázati összeg legnagyobb részét hármójuk munkabérére fordítanánk (ketten külföldről jönnének haza). A három évnyi munka lezárása után egy tanulmánykötetet szándékozunk készíteni, amelynek a téma teljesen nemzetközi jellege miatt majd idegen nyelven kell megjelennie.
angol összefoglaló
The archaeology of Byzantium has been until recently an almost completely neglected area of research in Hungary. The focus on Central and Eastern Europe, the Eurasian steppe and the Sasanian Empire predetermined the possibilities of all conclusions regarding material culture and iconography, consequently the interpretation of the cultural history of the early medieval Carpathian Basin as well. The scholarly approach began to change ca. fifteen years ago, and immediately revealed a completely new frame of the archaeological, cultural and historical picture in the early medieval Carpathian Basin. The main reason for this is the fact that greater attention has been paid to the archaeology of early medieval Anatolia, Near East and Italy as earlier, following the exclusive focus of the scientific approach. Already the first observations were striking from the point of view of Hungarian research: object types of the Avar period, ornamental elements of the Hungarian Conquest period turned out as to be not of steppe or Asian origin. While previously the existence of an autonomous steppe “art” was assumed, now a rich international literature demonstrates that the influence of Byzantium was considerable even in the Persian Empire, the Carolingians actually imitated it, and it reached Scandinavia as well. The archaeological remains of the Avars and tenth-century Hungarians has to be positioned in this international research, just like that of the East European steppe. Our project is aimed as a first step to make into this direction.
Zárójelentés
kutatási eredmények (magyarul)
A kora középkori Közép- és Kelet-Európa, valamint Bizánc régészeti kutatásában az elmúlt időszakban hatalmas változások mentek végbe, mind a tárgyi anyag mennyisége, mind a szemléletmód tekintetében. Nem egyszerűen a leletek száma nőtt meg ugrásszerűen, hanem egész régiók és korszakok váltak a korábbinál lényegesen jobban ismertté. A régészeti kutatás struktúrája is alapvetően megváltozott: a birodalom legkülönbözőbb tartományaiban és mindeddig fehér foltnak számító régiókban az exkluzív tárgyakra, bizonyos kerámiatípusokra és pusztán az építészeti együttesekre való koncentrálás mellett immár városok, települések módszeres feltárása is folyik s annak kapcsán a hétköznapi élet rekonstrukciója került előtérbe. Pályázatunkkal ebben a nagyon széles kiterjedésű nemzetközi munkában újszerű módon vettünk részt: a nemzetközi eredményeket az avarok és honfoglaló magyarok régészeti kutatásába kapcsoltuk be, másrészt egy új szemszögből: a peremterületekéből vizsgáltuk a birodalom egészét. Főbb eredmények: kiadásra kerül egy nagy bulgáriai leletegyüttes, elkészült egy krími adatbázis, befejezés előtt áll az avarok anyagi kultúrájának a Mediterráneummal való kapcsolatairól szóló monográfia. 2 PhD értekezés készült és védték meg, további kettő áll befejezés, ill. védés előtt, munkatársaink bekapcsolódtak a nemzetközi kutatásba: önállóan végeztek adatfeltáró munkát Szíriában és csatlakoztak egy Törökországban folyó amerikai kutatáshoz.
kutatási eredmények (angolul)
The research of early medieval Central and East Europe and the archaeology of the Byzantine Empire have undergone tremendous changes during the last decades: the amount of material evidence increased considerably and new approaches were also adopted. The structure of the archaeological research has also changed: scholarly attention was previously attracted only by exceptional finds, architectural remains and some pottery types. However entire settlements are thoroughly investigated and reconstructions of the everyday life environment have also been attempted. Our team used the results of the new mainstream in the international research in a new and innovative way: theire results were integrated in order to illuminate archaeological problems of the Avars and the early Hungarians. Main results: a large corpus of small metal finds from Bulgaria will be published, a database has been developed containing the relevant finds from the Crimea and a monograph is nearly completed on the relations between the Avars and the Mediterraneum, four PhD thesis were completed and submitted by the team members, two of them have already obtained their degrees. Members of the project team have seized a unique opportunity to make field research in Syria and joined the American Sinop Project in Turkey.
Á. Bollók, M. T. Knotik, P. Langó, K. E. Nagy, A. A. Türk: Textile remnants in the archaeological heritage of the Carpathian Basin from the 10 th –11 th centuries, Acta Archaeologica Academiae Scientiarum Hung, 2009
P. Langó, A. A. Türk: The 11th-century pectoral cross with filigree (spiral-beaded wire) decoration from Szentes-Nagytőke and its circle, Eurika. In honorem Ludmilae Donchevae-Petkovae, 2009
Bálint Csanád: Avar Goldsmiths’ Work from the Perspective of Cultural History, ‘Intelligible Beauty’ Recent Research on Byzantine Jewellery, 2010
Á. Bollók, Á. Bíró, L. Költő, P. Langó, K. E. Nagy, A. A. Türk: Byzantine Silk Fragments from a Tenth-century Grave at Fonyod. New Data on a Garment in the Tenth-century Carpathian Basin, Ars Decorativa, 2010
Bollók Ádám: Byzantine Jewellery of the Hungarian Conquest Period: A View from the Balkans, ‘Intelligible Beauty’ Recent Research on Byzantine Jewellery, 2010
Langó Péter: Crescent–shaped Earrings with Lower Ornamental Band., Byzanz – das Römerreich im Mittelalter. Teil 3. Peripherie und Nachbarschaft, 2010
Bollók Ádám: The Birds on the Braid Ornaments from Rakamaz: A View from the Mediterranean, Byzanz – das Römerreich im Mittelalter. Teil 3. Peripherie und Nachbarschaft, 2010
Csiky Gergely: Сабли аварского периода в Карпатской котловине Вопросы типохронологии, Культуры евразийских степей второй половины тысячелетия I н.Э. Вопросы межетнических контактов и межкультурного взаимодействия, 2010
Csiky Gergely: Armament and Society in the Mirror of the Avar Archaeology. The Transdanubia-Phenomenon Revisited, Studia Universitatis Cibiensis, Series Historica, Suppl. No. 1, 2011
Bollók Ádám: A bizánci állam régészeti kutatásáról, Antik Tanulmányok, 2011
Langó Péter, Türk Attila: Régészeti adatok a Kárpát-medence 10-11. századi hagyatékának bulgáriai kapcsolatrendszeréhez I. A csüngõs veretek, Móra Ferenc Múzeum Évkönyve Studia Archaeologica 12, 2011
Langó Péter: Megjegyzések az ún. sestovici- és csornai típusú zablák értékeléséhez, Sötét idők falvai. 8–11. századi települések a Kárpát-medencében., 2011
Langó Péter, Rózsa Zoltán: Az Árpád-kori Orosháza kapcsolatrendszere, Mozaikok Orosháza és Vidéke múltjából, 2012
Langó Péter: A csúcsban összefutó, belső ívvel és áttört lappal rendelkező, félhold alakú fülbevalók elterjedése és klasszifikációja Közép- és Kelet-Európa 10-11. századi leletanyaga alapján, HADAK ÚTJÁN XX. Népvándorláskor Fiatal Kutatóinak XX. Összejövetelének konferenciakötete, 2012
Csiky Gergely: Fegyverzet és társadalom az avar régészet tükrében. A dunántúli germán kontinuitás kérdése, HADAK ÚTJÁN XX. Népvándorláskor Fiatal Kutatóinak XX. Összejövetelének konferenciakötete, 2012
Csiky Gergely: Konstantinápoly városfalai és a 626. évi avar ostrom, Középkortörténeti kiadványok 7., 2012
Langó Péter: Délszlávok Nyitrán? Megjegyzések az alsó ívükön tekercselt drótdíszes karikaékszerek klasszifikációja kapcsán, Középkortörténeti kiadványok 7., 2012
