social history, urban history, social-topography, history of the elites, urban administration, urban topography
megadott besorolás
Történettudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma)
100 %
Ortelius tudományág: Társadalomtörténet
zsűri
Történelem
Kutatóhely
Történeti Intézet (Eötvös Loránd Tudományegyetem)
projekt kezdete
2008-09-01
projekt vége
2011-09-30
aktuális összeg (MFt)
14.610
FTE (kutatóév egyenérték)
1.86
állapot
lezárult projekt
magyar összefoglaló
A reprezentáció, az ünnepi felvonulások és társadalmi események különbözőképpen megnyilvánuló formái mögött számos társadalmi összetevőt kell keresnünk. Ugyanakkor ezek a formák egyben szimbólumok is, amelyek mögött – több más tényező mellett – a tér elemeinek gyakorlati vagy éppen szimbolikus használata rejlik. Következésképpen, jelentéshordozóként a társadalmi kapcsolatrendszerek, társadalmi hálók szövevényének szélesebb mezejét ölelik fel, és ezáltal a hatalmi viszonyrendszerek fontos részét képezik. A hatalom rítusainak kereteit, vagy ha úgy tetszik színtereit vizsgálva, amelyekre a források általában nagyobb eséllyel utalnak, közelebb kerülhetünk egy adott város általánosságban vett polgári térhasználatának leírásához is. Ugyanakkor, ha egy adott társadalmi csoport által elfoglalt városi teret különböző módszerekkel meg tudjuk határozni, akkor ezáltal a hiányos források ellenére is többet el tudunk mondani az adott társadalmi csoport közösségben betöltött szerepéről. Éppen ezért a tervezett kutatási projekt egyaránt foglalkozna a kiválasztott város, vagyis Pozsony, késő középkori és kora újkori hatalmi elitjének kutatásával, elsősorban természetesen a városvezető (mind a gazdasági, mind pedig a politikai) elit térbeli elhelyezkedésével, ugyanakkor a polgárok vallási szokásainak térhez köthető elemeinek vizsgálatával, valamint a középkori telekszerkezet (és ezzel együtt a tulajdonosok) rekonstrukciójával. Mindezeket ötvözve az elsődleges cél a korabeli városi társadalom térhasználatának átfogó vizsgálata.
angol összefoglaló
Representations are social facts and alongside are symbols which, among others, operate – literally or symbolically – with space. Consequently, as carriers of meaning they are the deposits of a broader field of social relations or networks, an essential part of a system of power relations. Thus, the investigation of the settings of the rites of power – the scenario of power, which are more often described in the medieval sources – can lead us to a definition of the usage of the civic realm in a given town. At the same time, if the "realm of a chosen social group" can be defined with different, in the region of the investigation more often indirect methods, despite the lack of direct sources more can be revealed about the role that the given social group played within the whole community. Therefore, the proposed research project, on the one hand, aims at investigating the late medieval and early modern urban elite of Pressburg (today Bratislava), primarily the spatial presence of the economic as well as political elite within the town in order to facilitate knowledge about the different social group from which the leaders were recruited. On the other hand, the project intends to examine the realms of the religious life of the burghers (the boundaries of the parishes, religious and secular processions, etc.) as well as to reconstruct the late medieval system of plots and its owners. Combining all the above circumscribed issues, the primary goal is to provide an overall analysis on the usage of urban space by the contemporary burghers.
Zárójelentés
kutatási eredmények (magyarul)
A kutatási projekt során egyrészt az írott források, elsősorban a középkori telekkönyvek és adójegyzékek elemzése és adatbázisban való feldolgozása révén, másrészt a fennmaradt történeti térképek, a régészeti ásatások illetve műemlékvédelmi feltárások eredményeinek segítségével rekonstruáltam a 15. századi Pozsony belvárosi telkek szerkezetét és azok tulajdonosait. A térrekonstrukció másik elemét az egyéb térelemekre (középületekre, kapukra, kutakra, malmokra, hidakra, tornyokra) vonatkozó források összegyűjtése képezte. A kutatás második fázisában a különböző társadalmi csoportok (foglalkozások, városvezető elit) térbeliségének vizsgálatát végeztem el, ami a források részletes vizsgálata nyomán egy adott csoportba sorolt polgárok által lakott illetve birtokolt ingatlanok azonosítását, és így az általuk dominált városi tér körülhatárolását és a rekonstruált térképen történő ábrázolását jelentette. Résztanulmányokban ezek közül néhány társadalmi csoportot részletesebben vizsgáltam. Az elitkutatás vonatkozásában egyes életutak elemzése során igyekeztem rávilágítani, hogy ezeknek a társadalmi csoportok által dominált városi tereknek az ismerete egyes esetekben hogyan segíthet annak megállapításában, hogy az adott foglalkozáscsoportból a városi felsővezetésbe jutott polgárok "térbe leírt útja" mennyire tekinthető tipikusnak. A társadalmi topográfiai térképek négy időmetszetben való elkészítésével pedig megpróbáltam a térhasználatban végbemenő változásokat is nyomon követni.
kutatási eredmények (angolul)
In the first phase of the project – with the analysis of the written sources, mainly the surviving medieval land and tax registers, and with the help of the extant historical maps, the results of archaeological excavations and monument-conservational surveys – the inner town plot-structure was reconstucted and their ownerships were identified for 15th-century Pressburg. While reconstructing the physical outlook of the town, the collection of sources on other topographical elements (public buildings, gates, wells, mills, bridges, towers) was also done. As a result, a reconstructed topographical map of late medieval Pressburg was prepared. In the second phase the socio-topographical investigation of the different social groups (occupations) was fulfilled. Namely, through a thorough source-analysis the members of these groups were identified together with their house ownerships, and thus the social realms were defined and rejected onto the reconstructed map. In case studies detailed analysis was done for some of these urban groups. With regard to elite research it was attempted through the investigation of a few individual career to highlight that the knowledge gained about social topography can help us to establish how typical was the spatial mobility of those burghers who managed to enter the circle of town leadership. In addition, all social topographical maps were prepared in four temporal cross-sections in order to demonstrate the changes in the usage of social space.
Majorossy Judit - Szende Katalin (szerk.): Das Pressburger Protocollum Testamentorum 1410 (1427)–1529. Teil 2: 1487–1529. (+index),, in: ÖAW, Phil.-hist. Klasse, Kommission für Rechtsgeschichte Österreichs, Fontes rerum Austriacarum, 3. Abteilung, Fontes Iuris, Bd. 21/2. Wien: Böhlau. Megjelenés alatt, 2012
Majorossy Judit: Bridging the Gap in the Evidence: The Reconstruction of Social Spaces in Late Medieval Pressburg, in: Colloquia (előkészületben), 2012
Majorossy Judit: A foglalkozás topográfiája. A személyes tértől a társadalmi térig. A társadalmi mobilitás térbeli elemei a 15. századi Pozsonyban., in: Korall, Társadalomtörténeti Folyóirat 46 (2011/4) [megjelenés alatt], 2011
Majorossy Judit: Community and Individuality in Urban Space. The Socio-Topography of Butchers in Medieval Urban Space (The Case of Pressburg in Comparison),, in: Czech and Slovak Journal of Humanities 1. (előkészületben), 2011
Majorossy Judit: «I wish my body to hallowed ground...» Testamentary Orders of the Burghers of Late Medieval Pressburg about Their Own Burial,, in: On Old Age. Approaching Death in Antiquity and the Middle Ages. Szerk. Jussi Rantala. Turnhout: Brepols, 97-132., 2011
Majorossy Judit - Szende Katalin (szerk.): Das Pressburger Protocollum Testamentorum 1410 (1427)–1529. Teil 1: 1410–1487. (bevezető tanulmánnyal), in: ÖAW, Phil.-hist. Klasse, Kommission für Rechtsgeschichte Österreichs, Fontes rerum Austriacarum, 3. Abteilung, Fontes Iuris, Bd. 21/1. Wien: Böhlau., 2010
Majorossy Judit - Szende Katalin: Sources for the Hospitals in Medieval and Early Modern Hungary,, in: Quellen zur europäischen Spitalgeschichte in Mittelalter und Früher Neuzeit. Szerk. Martin Scheutz et als. Wien-München: Böhlau-Oldenburg, 637-682., 2010
Majorossy Judit - Szende Katalin: Mĕstské knihy ve středovĕkých uherských mĕstech (se zvláštním zřetelem na bratislavskou knihu Protocollum Testamentorum), in: Stav a perspektivy zpřístupňování středovĕkých a ranĕ novovĕkých mĕstských knih. Hrsg. von Ludmila Sulitková. Ústí nad Labem, 199-212., 2010
Majorossy Judit: A polgári térhasználat elemei a késő-középkori Pozsonyban., in: Urbs, Magyar Várostörténeti Évkönyv / Hungarian Yearbook of Urban History / Ungarisches Jahrbuch für Stadtgeschichte 4 (2009): 73–97., 2009
Majorossy Judit: Ad beneficium ecclesiae: Középkori városi oltárjavadalmak felszereltsége,, in: Magistrae discipuli: Tanulmányok Madas Edit tiszteletére. Szerk. Nemerkényi Előd. Budapest: Argumentum Kiadó, 215-233., 2009
Majorossy Judit: “Pozsony”; “Pozsonyi jogkönyv” szócikkek, in: Magyar Művelődéstörténeti Lexikon: Középkor és Kora Újkor. IX. kötet. Budapest. Balassi Kiadó, 240-250; 268-269., 2009
Majorossy Judit - Goda Károly: Städtische Selbstverwaltung und Schriftproduktion im spätmittelalterlichen Königreich Ungarn: Eine Quellenkunde für Ödenburg und Preßburg,, in: Pro Civitate Austriae, Informationen zur Stadtgeschichtsforschung in Österreich, Neue Folge 13 (2008): 62–100., 2008
Majorossy Judit: Egy tekintélyes pozsonyi polgár: Friedrich Voyt († ca.1521),, in: Redite ad cor: Tanulmányok Sahin-Tóth Péter emlékére. Szerk. Krász Lilla, Oborni Teréz. Budapest: Eötvös Kiadó, 447-463., 2008
Majorossy Judit: Late Medieval Confraternities in Pressburg,, in: Pfarreien in Mitteleuropa im Mittelalter. Deutschland, Polen, Tschechien und Ungarn im Vergleich. Hrsg. von Nathalie Kruppa, Leszek Zygner. Göttingen, 339-362., 2008
