Tervezett kutatásom során a rendszerváltás és az Európai Uniós csatlakozás következtében végbemenő társadalmi-gazdasági folyamatokat kívánom vizsgálni. Fő célkitűzésem, a bihari kistérség, előzetes szempontrendszer alapján kiválasztott településein a gazdálkodási stratégiáinak vizsgálata során a társadalmi struktúra és életmódbeli változás feltárása és elemzése. A gazdálkodási gyakorlat, és a gazdasági magatartások dokumentálásán és elemzésén keresztül igyekszem megragadni a térségekre jellemző, életvezetési stratégiák kialakulásának mozgatóit. Kutatásom során fontos szerepet szánok a családi gazdaságok vizsgálatának. Elemezni kívánom a család, mint a gazdálkodásnak keretet adó munkaszervezeti forma szerepváltozását is. A kutatás új, feltáratlan területre irányul, a vizsgált határmenti, halmozottan hátrányos helyzetű kistérség kiváló terep az Európai Uniós csatlakozással járó térségi státusváltozás következtében átalakuló gazdasági-társadalmi viszonyok vizsgálatára. Az alábbi településeket vizsgálom: Körösszakál, Körösszegapáti, Magyarhomorog, Komádi, Újiráz, Csökmő, Kóróssziget. Három szinten közelítem meg a kérdéskört. Az elemzés társadalmi és gazdasági értelemben is alapegységei a családi gazdaságok. Ezek alternatíváinak és viszonyrendszerének feltárása biztosítja a második elemzési szint, a települések vizsgálatát. Az így feltárt települések egyéni sajátosságait, kapcsolati hálóját kiegészítve az országos statisztikai összeírások gazdálkodásra vonatkozó adataival biztosítható a térségi szintű elemzés.
angol összefoglaló
I would like to research the change of social-economical attitudes at the very delicious time, when the influence of the joining to EU and the political regime has changed in Hungary. My goals are to research and to describe the social structure and the change of the life stylies; in the way of the economical strategies research, in the peripherical part of Eastern Hungary in County of Hajdú-Bihar, where I’ve taken a preveously choice from villages: Magyarhomorog, Komádi, Újiráz, Csökmő, Kóróssziget, Körösszegapáti, Körösszakál. According to my researches I preconcept that I’m able to capture with economical methods and the way of the research of economical-life-strategies the spciality of Bihar County in these questions. I have to research the familiar farms and the changing of the act in the familiar area too, like an economical area of work, family and social life. The area of research is undescribed yet in these questions. The villagers are barely linked with Hajdú-Bihar County in these years. The connections with the main ecological-, political- and culturalstrems are ruined. According to my opinion they will rebuilding with County Békés and County Bihar (in the other side of the border in Romania. The three levels of my research are: the familiar level, the level of villagers and finally the level of the county. I would like to compare this levels and describe the specialities in this questions.
Zárójelentés
kutatási eredmények (magyarul)
A kutatás eredményei három kötetben és két néprajzi filmben realizálódtak. Ezek tematikusan lefedik és tartalmazzák azokat a fő eredményeket, amelyeket a kutatás során elértem.
• Magyarország és Románia Európai Uniós csatlakozása után, az ártándi forgalmi folyosó mentén kialakult, határon átívelő lakóhelyi mobilitás leírása és elemzése.
• A hátrányos térségi szerep megváltoztatására alkalmas transznacionális folyamatok kezdeti formáinak dokumentálása.
• A transzmigrációban érintett települések perspektíváinak összevetése azokkal az ártándi határátkelőtől távolabb fekvő településekkel, ahol a rendszerváltás után tovább romlott a helyzet, befektetők és célzott támogatások hiányában az Európai Uniós csatlakozás sem hozta meg a várt fellendülést.
• A helyi identitást kifejező történeti, vallási és gazdasági vonatkozások szerepének és funkciójának feltárása, három település Vekerd, Újiráz, Csökmő falunapjainak eseménysorában.
• Egy település gazdasági elitjének kialakulása és lokális társadalmi osztállyá formálódása, a helyiek által elutasított vállalkozói magatartástól, a település gazdasági életét meghatározó családi vállalkozásokig.
• A generációs és nemi szerepek változása a családi gazdaságok működtetésében.
• A rendszerváltás után újjáalakuló két dél-bihari termelői szerveződés leírása és elemezése.
kutatási eredmények (angolul)
The outcome of the research was three volumes and two ethnographic films. These are tematic summaries of the research’s main results.
• Analysis and description of cross border mobility of residence along the Ártánd traffic passage that evolved after the EU accession of Hungary and Romania.
• Documentation of the initial frames of transnational process’ that are appropriate to change the less-favoured area role.
• Comparison of perspectives of settlements concerned in cross-border migration to those that are laying further from the Ártánd border crossing point where the situation deteriorated since the Political Systemic Change and the EU accession didn’t bring the expected result due to the lack of investors and targeted subsidies.
• In the sequence of the yearly held Village festival in Vekerd, Újiráz, Csökmő, presenting the functions and roles of historical, religious and economic matters that are representative to the local common identity.
• Development of the local elite and its improvement to a new local social class, from a locally mutually refused attitude to a family enterprise that definite to the economic life of the settlement.
• Transformation of generational and gender roles in the process of operating domestic economies.
• Analysis and description of two refounded agricultural organizations after the Political System Change in the South-Bihar region.
Lovas Kiss Antal: „…jött ez a rendszerváltásnak nevezett valami…” Az 1989-es rendszerváltást követő földprivatizáció a bihari régióban., Tabula 2008. 11 (1-2). 45-65., 2008
Lovas Kiss Antal: Az újirázi templombúcsú és falunap., Tisicum A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve XVII. Szolnok, 2008. 477-482., 2008
Lovas Kiss Antal: Két telepített falu a Kis-Sárréten (katolikusok a reformátusok között), Tradicionális kereskedelem és migráció az Alföldön. Az Arany János Múzeum Közleményei XI. Nagykőrös 2008. 623-635., 2008
Lovas Kiss Antal: „Nálunk nem történt semmi” Az elhárítás mechanizmusai az 56-ról szóló narratívákban, 1956 a néphagyományban. Studia Folkloristica et Ethnographica 53. Debrecen, 2009. 521-535., 2009
Lovas Kiss Antal: Nyugdíjas dal – nyugdíjas himnusz. A nyugdíjas identitás szimbólumai a XXI. század elején, Tisicum A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve XVIII., 2009
Lovas Kiss Antal: Francia gazda, magyar traktoros lány. A mezőgazdaság megjelenítése a francia és a magyar plakátművészetben 1889-1990., (szerk.: Magyari Márta) A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2008-2009. A Debreceni Déri Múzeum Kiadványai LXXXI. Debrecen, 2009. 343-345., 2009
Lovas Kiss Antal: A rendszerváltás után újjáalakuló termelői szerveződések Dél-Biharban, Acta Acad. Agriensis, Sectio Historiae XXXVIII, 2010
Lovas Kiss Antal: The impacts of the European Union accession to the situation and the economic, social structure of several settlements of the Region of Bihar, Ethnographica et Folkloristica Carpathica, Debrecen, 2011
Lovas Kiss Antal: Társadalmi ünnepek közösségi funkciói a XXI. század elején, Studia Folkloristica et Ethnographica Debrecen,, 2011
Lovas Kiss Antal: Kisüzemi gazdaságok helyzetének és szerepének változása, - egy bihari település - Újiráz társadalmi életében, Debrecen, 2011
Lovas Kiss Antal: A csökmői sárkányhúzás, Etnográfiai film, Debrecen, 2011
Lovas Kiss Antal: Mezőgazdasági vállalkozók egy bihari település életében, Etnográfiai film, Debrecen, 2011
Projekt eseményei
2018-02-08 14:30:13
Kutatóhely váltás
A kutatás helye megváltozott. Korábbi kutatóhely: BTK Néprajzi Tanszék (Debreceni Egyetem), Új kutatóhely: GYFK Társadalomtudományi Tanszék (Debreceni Egyetem).
