Pszichológia (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma)
80 %
Ortelius tudományág: Fejlődéspszichológia
Genetikai epidemiológia (Orvosi és Biológiai Tudományok Kollégiuma)
20 %
zsűri
Pszichológia – Nevelés
Kutatóhely
Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézet (HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont)
résztvevők
Birkás Emma Bognár Júlia Köllőd Borbála Lakatos Krisztina Nemoda Zsófia Őzéné Kende Lívia Sasvári Mária Tóth Ildikó
projekt kezdete
2008-09-01
projekt vége
2013-04-30
aktuális összeg (MFt)
6.392
FTE (kutatóév egyenérték)
16.59
állapot
lezárult projekt
magyar összefoglaló
A javasolt alapkutatás azoknak a pszichológiai és pszichofiziológiai folyamatoknak a felderítését célozza, amelyek specifikus genetikai hatásokat közvetítenek a csecsemőkori kötődés kialakulása során. Jelentőségét az adja, hogy a kora gyermekkori családi kapcsolatok alapvetően befolyásolják a gyermek beilleszkedését a tágabb közösségbe, az iskolarendszerbe, s végül a társadalomba. Az optimális szülői gondoskodás egyaránt előmozdítja a társas, az érzelmi és az értelmi fejlődést, valamint hozzájárul a későbbi testi és szellemi egészséghez.
A legutóbbi időkig úgy vélték, hogy a csecsemőkori kötődést kizárólag a korai gondozási környezet alakítja. Saját korábbi kutatásaink azonban paradigmaváltást hoztak ezen a területen amikor kimutattuk, hogy a dopaminerg ingerület átvitel genetikai változatossága befolyásolja a csecsemők kötődési viselkedését és az anyai gondozás jellemzőire való érzékenységet.
A csecsemők figyelmi és tanulási képességeinek, stresszre való reakcióinak és érzelem-szabályozásának vizsgálatával kívánjuk feltárni azokat a mechanizmusokat, amelyeken keresztül a természetes genetikai változatosság, valamint a gén-környezet kölcsönhatás befolyása érvényesül összetett pszichológiai jelenségekre. Az eredmények megvilágíthatják, miért van az, hogy egyes gyermekek nehézségek dacára is jól fejlődnek, míg mások hosszú távon károsodnak. A rizikó- és védőfaktorok minél korábbi felismerése előmozdíthatja az egészséges mentális fejlődést szolgáló célzott beavatkozást is.
angol összefoglaló
The proposed basic research aims to identify psychological and psycho-physiological processes that mediate specific genetic effects on the development of infant attachment. Family relationships in early childhood set the stage for children’s adjustment in the wider social environment, their participation in formal education and eventually their contribution to society. Optimal parenting promotes social, emotional and cognitive development and contributes to later physical and mental health.
Until recently, infant attachment to the mother has been considered to be shaped entirely by the qualities of the very early caregiving environment. However, recent work by our group has initiated a paradigm shift by showing that genetic variation of the dopaminergic neurotransmission within the child affects attachment behavior and moderates infant sensitivity to maternal behavior.
Assessing infants’ attention, their capacities for learning, their reactions to stress and their emotion regulation is intended to clarify the mechanisms by which natural genetic variation of neurotransmission and gene-environment interactions influence complex psychological phenomena. Results also have the potential to elucidate why some children can be resilient in the face of adversity, while others suffer long-term effects. Identifying potential vulnerabilities or protective factors early in the life-span is important for promoting healthy mental development, for example by appropriate targeted interventions.
Zárójelentés
kutatási eredmények (magyarul)
Célunk a csecsemők korai, fejlődési rizikót jelentő dezorganizált kötődésének kialakulásában szerepet játszó folyamatok jobb megismerése volt. Az anya atipikus viselkedése, zavart érzelmi kommunikációja a jelen kutatásban is összefüggött a dezorganizált kötődéssel, különösen azokban a párokban, amelyekben a csecsemő nem hordozta a D4 dopamin receptor gén 7-szeres ismétlődésű változatát. Új eredmény, hogy az atipikus anyai viselkedés nemcsak a dezorganizált, hanem a bizonytalan-rezisztens kötődés kialakulásában is szerepet játszott, továbbá az anya katekol-O-metiltranszferáz genotípusa hatással volt az anyai atipikus viselkedésre.
A közvetítő folyamatokat tekintve, a csecsemő D4 dopamin receptor genotípusa befolyással volt 9 hónapos kori figyelmi teljesítményére és stresszregulációjára, szerotonin transzporter promoter genotípusa pedig általános negatív érzelmi beállítódására. Stresszregulációs képessége viszont összefüggött az anyai viselkedés anomáliáival (az okság iránya még nem teljesen világos) és a csecsemő egyéves kori kötődési viselkedésével is. Minél kevésbé volt képes szabályozni stressz válaszait (4 és 9 hónapos korban is), annál több anomáliát találtunk az anyai viselkedésben, és annál inkább dezorganizált (vagy rezisztens) volt kötődési viselkedése 12 hónaposan. Kísérleti körülmények közt a 9 hónapos csecsemők félelem arckifejezésre való érzékenysége is hozzájárult az atipikus anyai viselkedéshez és a 12 hónapos kori dezorganizált (vagy rezisztens) kötődéshez.
kutatási eredmények (angolul)
The aim of the present study was a better understanding of processes leading to early disorganized attachment to the mother, a risk factor for infant development. The association of maternal atypical behavior, disrupted affective communication with disorganized attachment was replicated, especially in dyads where infants did not carry the 7-repeat allele of the D4 dopamine receptor gene. Mothers’ atypical behavior also contributed not only to disorganized, but also to insecure-resistant attachment. As a novel finding, we identified mothers’ cathechol-O-methyltranferase genotype as a factor affecting the level of their atypical behavior.
Regarding mediating processes, rate of habituation and stress regulation at 9 months were influenced by the infants’ D4 dopamine receptor genotype, while negative affectivity was linked to their serotonin transporter promoter genotype. In turn, infant stress regulatory capacity was associated with mothers’ disrupted behavior (direction of causality is yet unclear) and with infants’ attachment at 12 months. The less infants were capable of regulating stress responses at age 4 and 9 months, the more anomalies were detected in their mothers’ behavior, and the more likely was infant attachment behavior disorganized (or resistant) at age 12 months. Nine-month-old infants’ sensitivity to facial expression of fear was related to atypical maternal behavior, as well as to disorganized (or resistant) infant attachment at age 12 month.
Lakatos Krisztina: Az öröklés és a környezet hatásai az emberi viselkedésre, In: Bereczkei T, Hoffmann Gy (szerk) Gének, gondolkodás, személyiség pp. 187-216, 2012
Gervai J: Einflüsse von Genetik und Umwelt auf die Entwicklung von Bindungsverhaltensweisen, In: Brisch K. H., Hellbrügge T (szerk.), Der Säugling – Bindung, Neurobiologie und Gene, pp. 185-206, Klett-Cotta, Stuttgart., 2008
Lakatos K, Birkás E; Tóth I; Gervai J: Gyermekkori viselkedési problémák felismerésének lehetőségei rövid kérdőívekkel II.: A SWAN skála magyar változata, Psychiatria Hungarica, 25, 493-502., 2010
Turi E; Lakatos K; Stefanics G; Toth I; Kollod B: Infant and maternal contribution to subject loss in a multi-modal visual habituation procedure, XVII. Biennial ICIS, 2010
Remete E; Bekecs B; Tóth I; Lakatos K; Gervai J: Developmental Changes of Mother-Infant Dyadic Behavior in the Still-Face Paradigm, 2011 SRCD Biennial Meeting, 2011
Tóth I; Bureau J-F; Lakatos K; Gervai J: Attachment in Infancy and Preschool Age in Firstborns With and Without a Sibling, 2011 SRCD Biennial Meeting, 2011
Remete E; Lakatos K; Bekecs B; Fodorné Szilágyi Á; Tóth I; Gervai J: A csecsemők korai érzelemszabályozása a temperamentum és a korai affektív környezet függvényében, p. 112, MPT XIX. Országos Nagygyűlés Kivonatkötet, 2010
Turi E; Lakatos K; Stefanics G; Köllőd B; Tóth I; Gervai J: Az anyai affektív környezet és a csecsemőkori temperamentum összefüggései 9 hónapos csecsemők érzelem-felismerésével, p. 111, MPT XIX. Országos Nagygyűlés Kivonatkötet, 2010
Tóth I; Lakatos K; Kovács K; Torma Z; Gervai J: Stress reactivity in infants: effects of infant temperament and maternal behavior, Int J Psychophysiol 77: 241, 2010
Tóth I; Lakatos K; Kovács K; Torma Z; Gervai J.: Stress reactivity in infants: effects of infant temperament and maternal behavior, International Journal of Psychophysiology, 77(3), 241., 2010
