trafficking in human beings, harmonisation, theory of human rights, comparative law
megadott besorolás
Állam- és Jogtudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma)
100 %
Ortelius tudományág: Büntetőjog
zsűri
Állam, Jog és Politika
Kutatóhely
MTA Jogtudományi Intézet
projekt kezdete
2008-04-01
projekt vége
2011-03-31
aktuális összeg (MFt)
17.349
FTE (kutatóév egyenérték)
1.91
állapot
lezárult projekt
magyar összefoglaló
A tervezett kutatás az emberkereskedelem elleni nemzeti büntetőjogi fellépést a nemzetközi jogi alapok és az emberi jogi (alapjogi) korlátok fényében vizsgálja. Célja annak meghatározása, hogy milyen mozgástere marad a nemzeti jogalkotónak a büntetni rendelésre kötelező nemzetközi egyezmények, illetve az alkotmányokban és nemzetközi egyezményekben biztosított alapjogi garanciák ollójának szorításában. A kutatás közvetlen indítóoka azon kodifikációs hibák sorozata, amelyek az emberkereskedelem elleni hazai büntetőjogi fellépést az eddigiekben jellemezték. Az emberkereskedelem hazai tényállását (Btk. 175/B. §) ugyanis – a jogharmonizációs kötelezettséget félreértelmezve – pusztán a rabszolga-kereskedés fogalmára építve szabályozták, amivel viszont az alkotmányellenesen bizonytalan kontúrúvá vált. A tervezett (elsősorban a jogösszehasonlító és az alapjog-dogmatikai módszert felhasználó) kutatás elsődleges eredménye egy szintetizáló monográfia lenne, amely hazánkban elsőként ábrázolná az emberkereskedelem sokrétű jelenségét három normarendszer – a nemzeti büntetőjogi rendelkezések, nemzetközi kriminalizációs egyezmények, illetve alkotmányos és nemzetközileg védett alapjogok – metszéspontjában. A kutatási eredmények gyakorlati jelentősége pedig elsősorban az lenne, ha segítéségével sikerülne hazai büntetőjogunk emberkereskedelem elnevezésű tényállását úgy átalakítani, hogy az emberi méltóság büntetőjogi védelmét a nemzetközi egyezményekben és az alkotmányban szabályozott követelményeknek és garanciáknak megfelelően biztosítsa.
angol összefoglaló
International foundations and human rights limitations of national criminal law against trafficking in human beings
The proposed research will examine the relation between there branches of legal norms: a) national criminal laws on trafficking on human beings, b) international instruments providing for the criminalization thereof and c) fundamental rights enshrined in constitutions and human rights conventions. The aim of the research is to establish the exact latitude of the national legislator between the double clench of international instruments on criminalisation of trafficking in human beings and internationally or constitutionally enshrined human rights. The research has been motivated by the legislative faults resulting in imprecise Hungarian legal definition of the crime of trafficking in human beings. The results of the proposed comparative and theoretical research will be summarized in a monograph. The fundamental and desired success of the proposed research will be a new Hungarian legal definition of the crime of trafficking in human beings which protects human dignity without infringes fundamental freedoms.
Zárójelentés
kutatási eredmények (magyarul)
A kutatás célja annak meghatározása volt, hogy milyen mozgástere marad a nemzeti jogalkotónak az emberkereskedelem büntetni rendelésre kötelező nemzetközi egyezmények, illetve az alkotmányokban és nemzetközi egyezményekben biztosított alapjogi garanciák ollójának szorításában. Ennek érdekében dogmatikai, jogösszehasonlító és jogtörténeti szempontból is megvizsgáltam a vonatkozó nemzetközi egyezmények rendelkezéseit, a kiválasztott nemzeti büntetőjogok emberkereskedelemre vonatkozó tényállásait, valamint azokat az alapjogokat, amelyek az emberkereskedelem szabályozását korlátozzák.
A kutatatási eredmények alapján elkészítettem az emberkereskedelem és a kapcsolódó bűncselekmények teljesen új alapokon álló szabályozási koncepcióját (illetve egy ahhoz kapcsolódó normaszöveg javaslatot). A javasolt tényállás célzatát (egyben jogtalanságának magját) a kizsákmányolás képezné. Ennek tárgya más személy nemi cselekménye, munkája, szervkészlete, az általa folytatott koldulás vagy elkövetett bűncselekmény lenne. Az elkövetési magatartások köre az emberkereskedelem elleni instrumentumokban nevesített formákra korlátozódna. Mellőzni kellene az emberkereskedelem tényállásából (illetve más tényállásba áthelyezni) azokat az elkövetési magatartásokat, amelyek büntetni rendelését a rabszolgaság elleni egyezmények írják elő. Az emberkereskedelemhez kapcsolódóan külön tényállásban kellene büntetni rendelni a tényleges kizsákmányolást is.
kutatási eredmények (angolul)
The research, based on theoretical, historical and comparative methods, dealt with the regulation of trafficking in persons in national criminal law in the context of collision of international obligations and human rights instruments impacting thereon. On the basis of this research, a brand new conceptualisation and Hungarian regulation of trafficking in persons was elaborated, to be in harmony with international instruments and constitutional standards. The core of the proposed regulation is the purpose of exploitation, which may relate to sexual acts (including prostitution and pornography), labour or services, removal of organs, begging or commission of criminal offences. The conducts constituting trafficking in human beings shall be regulated on the basis of the international obligations. The intermingled concepts of trafficking in human beings and slave trade shall be separated in Hungarian criminal law. In case of purposed exploitation, the offence of trafficking in persons shall include even non-coercive methods of commission. According to the proposed regulation not only trafficking in persons, but also the factual exploitation shall be made punishable.
Hollán Miklós: Az emberkereskedelem tényállásának jogharmonizációja az ENSZ és az Európai Unió keretében, De iuris peritorum meritis, Studia in honorem Árpád Erdei. (szerk.: Dobrocsi Szilvia). KGRE Állam- és. Jogtudományi Kara, Budapest. 67-76. o., 2009
Hollán Miklós: Az emberkereskedelem tényállásának jogharmonizációja az ENSZ keretében, Állam- és Jogtudomány XLVIII. évfolyam 2008. 4. szám 457–471. o., 2008
Hollán Miklós: Az emberkereskedelem tényállásának jogharmonizációja az Európai Unióban, Büntetőjogi Kodifikáció 2008. évi 4. szám 22-26., 2008
Hollán Miklós: „Az emberkereskedelem a svájci büntetőjogban, különös tekintettel a nemzetközi instrumentumok implementációjára”, In: Prudentia Iuris Gentium Potestate. Ünnepi tanulmányok Lamm Vanda tiszteletére (szerk.: Nótári Tamás – Török Gáor). MTA Jogtudományi Intézete, Budapest., 2010
Hollán Miklós: „Az emberkereskedelem az angol büntetőjogban", Magyar Jog 2010/5. (megjelenés alatt), 2010
Hollán Miklós: „Az emberkereskedelem az osztrák büntetőjogban", Állam és Jogtudomány 2009/4. (megjelenés alatt), 2010
Hollán Miklós: A nullum crimen sine lege elv az alkotmányban az alkotmányos tilalom hatóköre, Ratio Legis – Ratio Iuris Ünnepi tanulmányok Tamás András tiszteletére 70. születésnapja alkalmából. Szent István Társulat, Budapest, 223-238, 2011
