Nyelvtudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma)
100 %
Ortelius tudományág: Nyelvészet
zsűri
Nyelvészet
Kutatóhely
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont
projekt kezdete
2008-04-01
projekt vége
2011-04-30
aktuális összeg (MFt)
10.770
FTE (kutatóév egyenérték)
2.24
állapot
lezárult projekt
magyar összefoglaló
A jelen kutatás az igével mint lexikai kategóriával, az aspektussal és az evidencialitással mint funkcionális kategóriákkal, valamint az aspektuális tárgyeset-váltakozással demonstrálja a kognitív és a nyelvi logikák közötti határokat. Az aspektuális tárgyeset-váltakozás keretein belül a partitivusi eset, az aspektuális tárgyeset és az evidenciális predikátumok morfológiai markere érdemli a legtöbb figyelmet. A kutatás empirikus anyagát az uráli nyelvcsalád balti-finn ágához tartozó nyelvek (s azokon belül főleg az észt) adják.
angol összefoglaló
This contribution invites to rethink one of the central components of current linguistic theories: case. The empirical study concentrates on the Estonian partitive in categories that have seemingly little in common: verbs, abstract nouns and participles. Interestingly, the partitive marking of objects, abstract deadjectival nouns and participles indicates shared structures across categories. As many Uralic languages, Estonian is among the world’s richest in terms of morphological case. Simultaneously, this a language abounds in non-finite forms. Therefore, due to the grammatical system that combines non-finite forms and case, case marks words that have also verbal properties. More specifically, the same case morpheme does not only mark dependent NPs according to their syntactic position, their inherent semantics, grammatical function, discourse properties, and thematic role, but it has pervaded the functional categories such as aspect and mood. As a consequence, the peculiarity of the present-day Estonian is that the similarity of the structure across categories is well visible in the data about aspect, evidentiality and the lexicon. A proper treatment of the cross-categorial morphological partitive marking is relevant for the linguistic theory making and for our understanding of the structure of languages in general.
Zárójelentés
kutatási eredmények (magyarul)
A kutatás számos újdonságot derített ki a gazdag esetrendszerekkel rendelkező nyelvekről, valamint a kognitív és a nyelvi logikák közötti határokról. A nyelvtankönyvekben általában az eset (-ban, -ról, stb.) a főnévhez kapcsolódik (ház-ban, ház-ról, stb.). Nagyon ritkán, különlegességként olvashatunk csak arról, hogy az esetnek az igéhez is lehet köze. Kutatásom azt mutatja be, hogy valójában egy elterjedtebb jelenségről van szó, mint azt sokan, az élő indoeurópai nyelvek ismerete alapján, gondolják. Megállapításaimat a gazdag esetrendszerrel rendelkező finnugor nyelvek vizsgálatára alapoztam. A kutatásom során feltérképezett “szabálytalan” példák elemzése megváltoztatja az esetről kialakult képünket.
A nem csak az argumentumokon, főnévi kategóriájú szavak esetében előforduló, predikátummal is kombináló esetet “kategóriákat áthidaló esetnek” neveztem el. Amennyiben egy ilyen esetet nem főnévvel, hanem igei predikátummal kombinálunk, akkor általa időbeli, és nem térbeli viszonyokat fejezünk ki, miközben az eset alapjelentése megmarad.
Az eredményeket magyar és nemzetközi fórumokon és publikációkban ismertettem. A részletek a következő honlapon található: .
kutatási eredmények (angolul)
The research proposes a new perspective on the phenomenon of case. Case has been studied predominantly on the phrases that constitute arguments of predicates. This research focuses on case as part of forms that stand for predicates, that is, on the phenomena covered by the terms verbal nouns, infinitives, gerunds, masdars, participles and the like. The empirical data from Uralic languages, which have exceptionally rich case systems, show that case forms as parts of predicates encode temporal, aspectual, modal, or evidential relationships. Further details can be found at .
