népi pszichológia, a pszichológiai diskurzus szemantikája, konvenciók, test-lélek probléma
angol kulcsszavak
folk psychology, the semantics of psychological discourse, conventions, mind-body problem
megadott besorolás
Filozófia (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma)
100 %
Ortelius tudományág: Metafizika
zsűri
Publikációs bizottság
Kutatóhely
MTA Filozófiai Kutatóintézet
projekt kezdete
2008-08-01
projekt vége
2009-01-31
aktuális összeg (MFt)
0.512
FTE (kutatóév egyenérték)
0.00
állapot
lezárult projekt
magyar összefoglaló
Ebben a könyvben két tézist képviselek. A negatív tézis szerint a népi pszichológia nem tényállító diskurzus, s helytelenül járunk el, ha tudományos elméleteink analógiájára rekonstruáljuk, ha úgy tekintjük, hogy leíró, magyarázó, és prediktív funkciói vannak. Ezt a tézist arra alapozom, hogy a népi pszichológiai kijelentések nem tudnak megfelelni azoknak a kritériumoknak, amelyek a tényállító kijelentések igazságához szükségesek, s ezért elfogadásuk nem alapulhat ezeken. Első lépésben úgy érvelek, hogy miközben vonzó lehet fenntartani a fizikalista világképet, ebben nem tudjuk elhelyezni a mentális tulajdonságoknak azt a felfogását, amelyet a népi pszichológia realista értelmezései megkívánnak a pszichológiai kijelentések igazságához. Második lépésben úgy érvelek, hogy nem tudjuk rekonstruálni a diskurzus és a világ között azokat a szemantikai leképeződési viszonyokat, amelyekre a diskurzus tényállító jellege melletti elkötelezettségünk alapozható lenne. A könyvben képviselt pozitív tézis szerint népi pszichológiánk alapvetően interpretatív diskurzus, melyenek kettős funkciója van. Egyrészt fogalmakat és szabályokat kínál ahhoz, hogy magunkról és másokról olyan narratívákat mondjunk, amelyek megszokott fogalmi keretben érthetővé teszik a viselkedést. Másrészt e narratívák révén vagyunk képesek egymást és magunkat személyeknek, az ágensek egy speciális csoportjának tekinteni, akik szubjektív perspektívából tekintetnek a világra és felelősek viselkedésükért. Ezt a képet három lépésben igyekszem vázolni. Először amellett érvelek, hogy a népi pszichológia nem alkalmas arra, hogy a realista értelmezéseknek megfelelően prediktív és magyarázó diskurzusként rekonstruáljuk, arra viszont igen, hogy értelmező és értékelő narratívákhoz kínáljon fogalmakat. Második lépésben a diskurzus sajátosságaiból levonható tanulságok alapján amellett érvelek, hogy a népi pszichológiai értelmezés szabályai nem empirikus általánosítások, hanem olyan konvenciók, amelyek azokat a síneket fektetik le, amelyeken pszichológiai interpretációink mozoghatnak. E fejezetek célja, hogy a népi pszichológia realista olvasataival szemben megalapozza egy olyan fikcionalista értelmezés lehetőségét. Az utolsó fejezet arra vállalkozik, hogy ezt a fikcionalizmust a öszefoglalja. Eszerint a népi pszichológia valójában nem arról szól, amit kijelentései reprezentálni látszanak, valójában nem ír le semmit a világból, hanem az értelmező affektusait fejezi ki.
angol összefoglaló
In this book I argue for two claims. According to the negative one, folk psychology is not a fact-stating discourse, thus we are mistaken in reconstructing it as if it was a proto-scientific theory with descriptive, explanatory and predictive functions. I support this thesis by arguing that folk psychological sentences do not meet the criteria to be met by fact-stating propositions, thus their acceptance is not related to truth. I argue in the first step that while it may be appealing to maintain a physicalist worldview, it is not possible to integrate into it an account of mental properties necessary for a realist interpretation of the folk-psychological discourse. In the second step I claim that we cannot reconstruct the semantic mapping of folk psychology onto the world, thus it is hard to see how to maintain our commitment that it is a fact-stating discourse. According to the positive thesis, folk psychology is an interpretative discourse with a two-fold function. On the one hand, it gives concepts and rules for our psychological narratives, told about ourselves and others, that make behaviour sensible within a conventional conceptual framework. On the other, due to these narratives we are capable of understanding one another as persons morally responsible for their deeds. This picture is sketched in three steps. First I argue that due to its conceptual resources folk psychology cannot be taken to be a predictive/explanatory discourse, but it can be viewed as an interpretative and evaluative one. Then I argue that the rules of psychological interpretation are not empirical generalisations but conventions. As opposed to the realist interpretations of folk psychology, these chapters aim at a fictionalist reading of psychological discourse. The last chapter attempts to summaries this view. Accordingly, folk psychology is not about the mental realm which it seems to represent, it does not describe anything, rather it expresses the affections of the interpreter.
