Konvencionális-cselekvésmegértés és a humán kulturális ismeret-átadás mechanizmusai 3,5 és 5 éves korban.
Angol cím
Interpretation of conventional actions and the mechanisms of human culturural knowledge transfer in 3.5 and 5 years of age.
magyar kulcsszavak
kulturális tanulás, szociális kogníció
angol kulcsszavak
cultural learning, social cognition
megadott besorolás
Pszichológia (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma)
100 %
Ortelius tudományág: Kísérleti pszichológia
zsűri
Pszichológia – Nevelés
Kutatóhely
Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézet (HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont)
résztvevők
Egyed Katalin Kampis Dóra Király Ildikó Koós Orsolya Krekó Kata Kupán Krisztina
projekt kezdete
2008-10-01
projekt vége
2011-12-31
aktuális összeg (MFt)
0.421
FTE (kutatóév egyenérték)
7.15
állapot
lezárult projekt
magyar összefoglaló
A tervezett kísérletsorozat a Humán Pedagógia elméletből következő, a humán kulturális ismeretátadást elősegítő tanítási valamint következtetési folyamatok természetét vizsgálja. A felnőtt kulturális modelltől osztenzív-kommunikatív tanítói helyzetben megtanult, illetve véletlenszerűen megfigyelt konvencionális eszközcselekvés átadását azonos életkorú – 3,5 és 5 éves - gyermek párokkal teszteljük a következő predikciók szerint: I. Számos kulturális konvenció célja átlátszatlan, és megragadhatatlan a külső világ adott kontextusában (a teleológiai értelmező rendszer révén), ám a) ez az átlátszatlan elem a humán pedagógia segítségével a figyelem fókuszába kerülhet, b) interpretációja a mentális kauzalitás mentén is megtörténhet. A két elképzelés elkülönítéséhez olyan helyzeteket dolgozunk ki, melyekben a jól definiált cél előtt vagy éppen után jelenik meg a változóként kezelt akció. II. A konvencionális cselekvések interpretálása, valamint a tudásátadásra való humán-specifikus képesség feltételezhetően megkívánja a mentális állapotok / mentális tartalmak bizonyos fokú megértését. E kérdés tisztázása érdekében megfigyeljük, hogy a látott eszközcselekvésből mely akciókat adja tovább a kulturális modell, megfigyeljük továbbá a különböző életkorokban alkalmazott tanítási stratégiákat, valamint felmérjük a gyermekek mentalizációs képességét. Vizsgálatsorozatunk pontosítani kívánja a mentális állapotok megértése és a tanításra való humán-specifikus képesség kapcsolatát, valamint jelentős eredményekkel gazdagítaná a kulturális ismeretátadás korai megjelenésével kapcsolatos tudásunkat.
angol összefoglaló
The aim of our research is to investigate the nature of human cultural knowledge transfer and inferential processes based on the theory of Human Pedagogy. The transfer of the conventional function and use of artifacts, learned from human adult model in ostensive-communicative and incidental observation condition, is tested with same-age diads (3,5 and 5 years of age) based on the following predictions: I. The function and aim of several cultural conventions is opaque (for teleological reasoning) in the context of the physical world. The observed opaque information is A) attended to with the facilitation of pedagogical cues; or B) interpreted in terms of mental causation. In order to investigate these two competing hypotheses, we create situations where the conventional action precedes or follows the well defined goal. II. The interpretation of conventional actions, and the human-specific capacity for knowledge-transfer very likely requires certain understanding of mental states and contents. To clarify this issue, we observe the cultural model in respect of a) transferred actions, b) teaching strategies, c) theory of mind capacities. The primary importance of this project is the clarification of the connection between the human-specific capacity for teaching and theory of mind, and also to broaden our understanding of the early evidences of cultural knowledge transfer.
Zárójelentés
kutatási eredmények (magyarul)
A kutatás során arra kerestük a választ, hogy a humán kulturális evolúciót milyen társas- és értelmi képességek teszik lehetővé.
Kortárs tanulási láncok vizsgálatával kimutattuk, hogy az eredeti feltevéssel ellentétben a gyerekek inkább a saját interpretatív mechanizmusaikra támaszkodva értelmezik a látott eszközcselekvést és nem utánzásra érdemes kulturális tudásként.
A relevancia utánzásban betöltött szerepét 1- és 2 éveseken vizsgálva úgy találtuk, hogy viselkedésüket a demonstrátor pedagógiai szándéka, a kommunikáció releváns elemeinek kiemelése vezérli, valamint késleltetett utánzási helyzetben hajlamosak az eredetileg elsajátított viselkedést bemutatni még akkor is, ha a korában releváns elsajátított elem időközben irrelevánssá válik. Mindez a racionális utánzás modelljének újrafogalmazását teszi szükségessé. A továbbiakban úgy találtuk, hogy már 10 hónapos korban képesek monitorozni mások tudattartalmát és ezt az ismeretet mások viselkedésének bejóslására használják. De nem képesek ezt a két információt személyhez kapcsoltan integrálni. A fejlett tudatelmélet egyedfejlődési kialakulásának ez az információ-összeépítés lehet a kulcsa.
Az ismeret-átadás mechanizmusainak és evolúciójának vizsgálata kapcsán párhuzamos kutya-gyermek vizsgálatokban teszteltük a természetes pedagógia hipotéziséből következő predikciókat. Rámutattunk azokra a funkcionális analógiákra, melyek a kutyák és csecsemők osztenzív-kommunikatív jelzésekre való érzékenységében mutatkoznak meg.
kutatási eredmények (angolul)
In order to reveal the mechanisms of social transmission of knowledge, preschoolers were observed in transmission chain experiments. In contrast to our expectations the observed object manipulations were not interpreted by the ‘tutee’ as culturally relevant knowledge; children rather relied on their own cognitive interpretive mechanisms.
Studying the role of contextual relevance in imitation we found that 14-month-olds’ behavior is governed by the cues that signal the model’s intent to teach and these serve to guide infants’ relevance-reading process. Moreover it seems that 2-year-olds selectively imitate the necessary components of observed tool use, but then stick to their original strategy irrespectively of the change in the contextual cues. These findings point to formerly unknown aspects of the rational imitation account.
We have also found that infants can use the perspectives and beliefs of others to interpret their actions but they do not encode the difference between others’ and own perspective. Such limitation may serve an important function, allowing infants to acquire information through the perspectives of others in the form of non-differentiated, universal access to general information.
In order to study the evolutionary roots of social transmission of knowledge in humans, we have also tested the predictions of the natural pedagogy account in comparative studies of dogs and human infants. Our findings reveal infant-analogue social competence in dogs.
Téglás E; Gergely A; Kupán K; Miklósi Á; Topál J: Dog’s gaze following is tuned to human communicative signals., Current Biology 22: 1-4, 2012
Kupán K; Miklósi Á; Gergely Gy; Topál J: Why do dogs (Canis familiaris) select the empty container in an observational learning task?, Animal Cognition 14: 259-268, 2011
Miklósi Á; Topál J: On the hunt for the genetic basis of perspecive taking – pitfalls in methodology., Learning and Behavior 39: 310-313, 2011
Kis A; Topál J; Gácsi M; Range F; Huber L; Miklósi Á; Virányi Zs: Does the A-not-B error in adult pet dogs indicate sensitivity to human communication?, Animal Cognition in press, 2012
Miklósi Á; Topál J: The evolution of canine cognition., In: J. Vonk and T. Shackelford (Eds.) The Oxford Handbook of Comparative Evolutionary Psychology Oxford University Press pp. 600 (in press), 2012
Topál J; Gácsi M: Lessons we should learn from our unique relationship with dogs: an ethological approach., in: L Birke and J Hockenhull (Eds.) Crossing boundaries. Brill Leiden the Netherlands, (in press), 2012
Topál J, Tóth M, Gergely Gy, Csibra G: Response to comment on “Infants perseverative search errors are induced by pragmatic misinterpretation.”, SCIENCE, 325 (5948), 1624 doi:10.1126/science.1173024 SEP 25, 2009
Topál J; Miklósi Á; Sümegi Zs; Kis A: Response to comments on “Differential sensitivity to human communication in dogs, wolves and human infants.”, Science, 329 142d 1624 doi:10.1126/science.1184152 JULY 9, 2010
Topál J: Az emberi versengés és együttműködés biológiai alapjai., Rab V. Deák A. (szerk.) Együttműködés - Versengés. pp. 11-20 Gondolat Kiadó, Budapest., 2010
Topál J: Kutya és ember párhuzamok: Az emberi kommunikációra való érzékenység evolúciója., Magyar Tudomány 11: 1395-1404, 2009
Kupán K; Topál J; Gergely Gy: Az emberi kommunikatív jegyek értelmezése csecsemők és kutyák esetében. Összehasonlító vizsgálat, Pszichológia 29: 217-234, 2009
Topál J: Az összehasonlító evolúciós perspektíva szerepe a piegetiánus tárgyállandóság értelmezésében., Pszichológia 29: 189-215, 2009
Krekó K: Darwini-e a kumulatív kulturális evolúció? Elméleti és gyakorlati megfontolások., Magyar Pszichológiai Szemle 65: 103-116, 2010
Topál J: Kutya és ember párhuzamok: Az emberi kommunikációra való érzékenység evolúciója., Magyar Tudomány, 11, 1395-1404., 2010
Topál J; Hernádi A: Gyógyító állatok: Tudomány vagy kuruzslás?, Magyar Tudomány 172: 678-686, 2011
Köböl E; Topál J: Játék vagy munka? A kutyás terápia lehetőségei a tanulásban akadályozott gyermekek fejlesztésében., Gyógypedagógiai Szemle (in press), 2012
Krekó K; Király I; Egyed K: Cultural Transmission of Rational Actions and Conventions in 22-month-old dyads., XIVth European Conference on Developmental Psychology, Litvánia, Vilnius,, 2009
Krekó K; Király I; Topál J: Modeling Cumulative Cultural Evolution in Preschool Children.,, XVIIth Biennial International Conference on Infant Studies, Baltimore, USA, 2010
Király I; Kampis D; Somogyi E: A megosztott perspektíva mint az általános tudás elsajátításának előhívó kulcsa csecsemőkorban., XVIII. Országos MAKOG Konferencia, Budapest., 2010
Király, I., Kampis, D., Somogyi, E.: Shared perspective" as a trigger for general knowledge acquisition in infancy., DISCOS International Conference on „Intersubjectivity and the Self", Budapest, January 14-16., 2010
Király I; Gergely Gy: Relevance or Resonance: Selective Imitation in Communicative Context by 14-month-olds., Paper presented at 2011 Biennial Meeting for the Society for Research in Child Development, Montreál, Canada, March 31- April 2, 2011
Király I; Kampis D; Krekó K; Topál J: Flexibility of early memories: deferred imitation in two situations with change of contextual relevance., paper presented at the 15th European Conference on Developmental Psychology, Bergen , Norway 23-27. August, 2011
Kampis D; Király I; Kreko K; Topál J: Fidelity to cultural knowledge in the imitation of two-year-olds., Poster presented at ESF Workshop entiteled ’Naturalistic Approaches to Culture’September 4-7, Balatonvilágos, Hungary, 2011
Kupán K; Krekó K; Király I; Gergely Gy; Miklósi Á; Topál J: Imitation versus emulation: communication signals and the demonstrator’s presence during re-enactment affect infants’ response., Child Development (submitted), 2012
Kampis D; Somogyi E; Itakura S; Király I: Sharing minds in early belief understanding: 10-month-old infants do not encode the difference between others’ and own perspective., Cognition (submitted), 2012
Király I; Egyed K; Gergely Gy: Relevance or Resonance: inference based selective imitation in Communicative Context, Child Development (submitted), 2012
Krekó K; Király I; Topál J: Cultural transmission of rational actions and conventions in preschool children., manuscript to be submitted to Journal of Experimental Child Psychology, 2012
