Történettudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma)
10 %
Ortelius tudományág: Egyháztörténet
zsűri
Publikációs bizottság
Kutatóhely
MTA Zenetudományi Intézet
projekt kezdete
2008-08-01
projekt vége
2008-10-31
aktuális összeg (MFt)
0.958
FTE (kutatóév egyenérték)
0.00
állapot
lezárult projekt
magyar összefoglaló
A XVII–XVIII. században Sopronban működő zenészek közül ketten emelkednek ki: Andreas Rauch, akinek zeneszerzői tevékenységét már többen vizsgálták és értékelték, valamint Johann Wohlmuth (1643–1724), aki mint zeneigazgató és orgonista több mint három évtizeden keresztül hatással volt a város kulturális életére. A Musicalia Danubiana sorozat 22. köteteként az ő műveit terveztük kiadni: fennmaradt gyűjteményét, a rövid elméleti bevezetőt, magyar és nemzetközi táncokat, áriákat, praeludiumokat, korálokat tartalmazó Starck virginálkönyvet és egyetlen ismert kompozícióját, a Miserere zsoltárfeldolgozást. A Stark virginálkönyv elsősorban a nyugat-magyarországi zeneélet és zenetanítás szempontjából jelentős. A XVII. századi zeneéletünkben ugyanis egyre nagyobb szerepet kezd játszani a hangszerek használata, nemcsak ünnepi alkalmakkor, hanem a mindennapokban is. A század második felében a polgárosodás jeleként fedezhetjük fel a virginált, mely hangszeren világi és vallásos eredetű darabokat egyaránt megszólaltattak. A kötet bevezető tanulmányának első fejezete Sopron helyzetét mutatja be a XVII. században, valamint a város evangélikus egyházának és zenei életének történetét. A második fejezet Johann Wohlmuth életrajzát foglalja össze elsősorban a nemrég előkerült napló alapján. A tanulmány harmadik fejezete a Starck virginálkönyv rendeltetését, használóját és tartalmát vizsgálja, valamint darabjainak helyét a többi magyarországi XVII-XVIII. századi gyűjtemény tükrében. (A kiadvány Függeléke ezeket a XVII-XVIII. századi variáns tételeket tartalmazza.) Az egyetlen fennmaradt Wohlmuth kompozícióról, a Miserere zsoltárról szól az utolsó rész, a műfaj rövid áttekintésével. A bevezető tanulmány magyar, német és angol nyelven is olvasható lesz a kiadványban.
angol összefoglaló
Out of the group of musicians working in Sopron in the 17th-18th century there emerge two outstanding figures: one of them is Andreas Rauch, whose compositions have been subject to research for several times; the other one is the music director and organist Johann Wohlmuth (1643–1724) who influenced the cultural life of the town for over three decades. The planned 22nd volume of the series Musicalia Danubiana comprises his works: his surviving collection, the Starck Virginal Book containing a short theoretical introduction, some Hungarian and international dances, airs, preludes and some hymns; and his only known composition: a Miserere Psalm. The Starck Virginal Book is especially important from the point of view of musical life and education in Western Hungary. In the 17th century instruments namely started to play an ever increasing role not only at the feasts and celebration but also in everyday life. In the second half of the century the virginal appeared as a sign of the emergence of the middle classes. This instrument was used for secular and religious music alike. The first chapter in the introductory study of the forthcoming volume describes the 17th century Sopron as well as the history of the local Lutheran congregation and its musical life. The second chapter summarizes the biography of Johann Wohlmuth based on his recently found diary. The third chapter discusses the functions, user and contents of the Starck Virginal Book and studies the place of the pieces in it with regard to other contemporary Hungarian collections. (The Appendix contains these variants.) The last chapter introduces the only surviving Wohlmuth composition, the Miserere Psalm, and gives a brief overview of the genre which it represents. The introductory study is going to be published in three languages: Hungarian, German and English.
Zárójelentés
kutatási eredmények (magyarul)
Bár a hazai történetírás Johann Wohlmutrh nevét megmagyarosította, mi most visszahelyeztük a németajkú soproni polgárok közé; oda, ahol életének nagyobbik felét töltötte. Abba a kulturális környezetbe, amelynek zenéjéből a XVII–XVIII. század fordulóján jelentősen kivette részét. A régi és az újabb kutatások fényében egy sokoldalú és érdekes egyéniség élete bontakozik ki előttünk. Olyan zenészé és alkalmi zeneszerzőé, akinek neve jobbára csak a magyar lexikonokból ismeretes. Ismerjük naplóját, tudunk emlékalbumáról, készített tankönyvet billentyűs hangszerre, rektor, orgonista és zeneigazgató volt, tanítványok sorát oktatta hangszerre, énekeseket képzett ki, zeneműveket másolt és komponált, vitát adott ki fizika témában, anyakönyvet vezetett, kiterjedt baráti és ismeretségi körrel rendelkezett, kosztosokat fogadott házába, fia polgármester lett, testvére felügyelte szőlőjét.
kutatási eredmények (angolul)
Johann Wohlmuth is now being examined within the context of the German speaking community of Sopron, his true surroundings, where he belonged and spent more than half of his life and whose musical life he took an active part in at the turn of the 17th and 18th centuries. In the light of old and recent research the life of an interesting individual unfolds, a musician and composer whose name might only be familiar from encyclopaedias: His diary survived and his album is known to have been extant; he compiled a textbook for keyboard instruments, he was a rector, an organist and music director, taught instrumental music to numerous students, trained singers, copied and composed musical pieces, published a dissertation in physics, kept the Register, enjoyed a vast circle of friends and acquaintances, boarded students in his home; his son became mayor, and his vineyard was looked after by his brother.
