suburbanisation, agglomeration, urbanisation, urban development
megadott besorolás
Szociológia (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma)
100 %
Ortelius tudományág: Városszociológia
zsűri
Társadalom
Kutatóhely
Szociológia és Kommunikáció Tanszék (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem)
projekt kezdete
2009-09-01
projekt vége
2012-08-31
aktuális összeg (MFt)
22.150
FTE (kutatóév egyenérték)
2.10
állapot
lezárult projekt
magyar összefoglaló
Budapest 20. századi történetét meghatározta a térbeli szétterülés. Korábbi írásaimban e jelenségeket, illetve a rá adott társadalmi reakciókat térképeztem föl és helyeztem el a jelenlegi szociológiai elméleti keretekben az 1890-1985 közötti időszakra. 1985 után a folyamatok újabb for-mát öltöttek, újra beindult a szuburbanizáció, s hamarosan jelentkeztek a nyugaton már korábban megfigyelhető, utószuburbanizálódásként, gazdasági/kereskedelmi szuburbanizációként is címkézett jelenségek. A 20. századi szétterülési folyamat sajátságos társadalmi szerkezetet hozott létre a város peremvidékein, amibe új feszültségeket hozott a fenti folyamat. A meglévő alacsonyabb státuszú népességre tekintélyes részben más preferenciákkal rendelkező és eltérő, urbánus életstílusú, tehetősebb népesség érkezett, másrészt számos helyen az alacsonyabb státuszú kiköltözők okoznak feszültségeket. E folyamat új jellegű agglomerációs településeket hoz létre immár Budapest környezetében is, ami egy oldalról a város-agglomeráció gazdasági-társadalmi kapcsolatrendszerét alakítja át, másrészt a korábbi egyközpontú térszerkezetet változtatja meg. A kutatás célja a fenti folyamatoknak az 1980-as évek második felétől történő általános feltérképezése, ezen túl részint egy kiválasztott szektor, a délnyugati agglomerációs szektor, részletes átalakulásának fényében, pillanatfelvételt adva a jelen állapotról. Másrészt célja a kutatásnak a különböző döntéshozatali aktorok viselkedésének, preferenciáinak elemzése is.
angol összefoglaló
The phenomena related to urban sprawl have determined the history of Budapest in the 20th century. I have mapped and described these phenomena and the social reactions to them in the period between 1890 and 1985 and placed them within the present sociological theoretical frameworks. After 1985, these processes took a new form, suburbanisation took a new start and soon there emerged new features, having been observed in the West some decades back that were also labelled as post-suburbanisation or economic / commercial suburbanisation. Urban sprawl in the 20th century created a specific social structure in the outer parts of the city where these aforesaid processes have brought new tensions. The earlier, lower status populace has mingled with new, higher status people of different, urban lifestyle and preferences, whereas in some areas lower status out-migrants have caused tensions. Such developments formulate new types of settlements in the agglomeration of Budapest that in one hand transforms the socio-economic relations, and changes the earlier monocentric spatial structure on the other. The aim of the research is first to generally map the aforesaid processes since 1985, then to give a detailed view over the alteration of a certain sector, namely the south-western to give a snapshot of the present state. Moreover, the research aims at analysing the preferences, behaviours of major actors in decision-making.
Zárójelentés
kutatási eredmények (magyarul)
A kutatás során a budapesti agglomeráció délnyugati szektorának társadalmi-gazdasági állapota és folyamatai kerültek nagy mélységben felmérésre, több, mint 90 mélyinterjú, benne lakók és döntéshozók, illetve egy 1204 fős reprezentatív survey segítségével. Kiemelt cél volt a mikroszintű jellegzetességek rögzítése és elemzése is. Az egyes területek szuburbanizációs foka és ennek jellemzői jelentős mértékben eltérnek, mint ahogy gazdasági helyzetük is. Beszélhetünk így a fővároshoz társadalmilag hozzátapadó, munkahelyet nem kínáló értelmiségi elitszuburbról (Budakeszi), a jelenleg meghatározó policentrikus városfejlődés magvaivá váló, így jelentős munkahelyet kínáló, és státuszát tekintve emelkedő, s így összetett, bár egyre homogénebbé váló társadalommal jellemezhető településekről (Biatorbágy, Törökbálint, Budaörs), és e folyamatok által kevésbé érintett, de társadalmilag egyértelműen szuburbanizálódó településekről, ahol viszont a gazdasági lehetőségek meglehetősen csekélyek. Ezen összképen belül azonban jelentős feszültségek húzódnak meg, mind gazdasági, mind társadalmi téren. A kutatás a fentiek mellett a helyi társadalmi irányítást érintő változásokat is lefedte, bemutatva a beáramlás és szuburbanizáció által kikényszerített vezetői módszerváltást és ennek helyi politikai következményeit: az egyre professzionálisabbá váló helyi igazgatást és új, participatívabb vezetői magatartást.
kutatási eredmények (angolul)
The research uncovered and detailed the conditions, standing and processes in the southwestern part of the Budapest metropolitan region, with more than ninety deep interviews with residents and decision-makers, and with a representative survey of 1204. Delineating and analysing the micro-level features was among the focal objectives, too. The rate and characteristics of suburbanisation in each settlement differ significantly, as well as the economic structure. Thus we may identify upper-class residential suburb adhering to the capital and with no economic activity (Budakeszi); emerging nuclei in the present polycentric urban development with strong labour demand and ascending and homogenising local society (Biatorbágy, Törökbálint, Budaörs); and settlements less affected by such tendencies, but unambiguously suburbanising where the economic activities are rather scarce. Within this general picture, however, remarkable tensions can be detected, both in economic and social terms. Beyond the afore-said trends, the research also detected the changes, enforced by the migration and suburbanisation, in the local society, its management and local politics: professionalising local administration and new managerial attitudes building upon more participation of local actors.
