Az önkormányzati beruházási hajlandóság becslése a magyar kistelepülések körében
Angol cím
Assessing investment propensity of Hungarian small municipalities
magyar kulcsszavak
önkormányzat, infrastruktúra, hitelképesség
angol kulcsszavak
local government, infrastructure, creditworthiness
megadott besorolás
Közgazdaságtudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma)
100 %
Ortelius tudományág: Helyi közösséggazdálkodás
zsűri
Gazdaság
Kutatóhely
_KTK / Közgazdálkodás és Közpolitika Tanszék (Budapesti Corvinus Egyetem)
projekt kezdete
2009-04-01
projekt vége
2010-12-31
aktuális összeg (MFt)
3.312
FTE (kutatóév egyenérték)
1.09
állapot
lezárult projekt
magyar összefoglaló
Ph.D. disszertációmban (2003) a települések különböző költségvetési és demográfiai adatai, valamint a település beruházási hajlandósága közötti összefüggést vizsgáltam többváltozós regresszó-analízis segítségével. A regresszió-analízis hatékony eszköznek bizonyult a beruházási döntések vizsgálatánál, mivel az egyenlet együtthatói jól mutatják, hogy a független változók egységnyi változására hogyan reagál a függő változó, azaz a beruházások mértéke. A módszer alkalmazásával elérhető, hogy térségre szabott beruházás-élénkítő programok kerüljenek kidolgozásra, és azon térségek esetében, amelyek támogatáshasznosító képessége alacsony, ott a központi kormányzat más típusú programokat dolgozzon ki a helyi fejlesztések előmozdítására. A projekt során két célt szeretnék elérni. Az első az eredeti, Ph.D. kutatásaim során készített modell érvényességének ellenőrzése és finomítása, illeszkedésének növelése a kis önkormányzatok esetében is. Mivel a települési beruházási döntéseket közalkalmazottak hozzák, a modell készítésekor figyelembe kell venni ezen személyek jövőbeli gazdasági várakozásait, valamint bizonytalansággal kapcsolatos attitűdjét is, amely szintén beépülne a modellbe. A modell fejlesztése, majd alkalmazása összhangban van a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium sikeres helyi beruházások fontosságát hangoztató politikájával és használata a támogatáspolitikai döntések meghozatala során segítené is ennek elérését. Másik célom az, hogy azonosítsam önkormányzatokon belül azokat a területeket, ahol ténylegesen több beruházásra, tőkére van szükség. Ez azt segítené, hogy nemzetközi és nemzeti szinten a helyi igényekkel nagyobb összhangban levő támogatási célokat dolgozzanak ki. Ennek eredményeként ezen beruházások megtérülési mutatói javulnának, hiszen megvalósításuk során az önkormányzat korábban kitűzött céljaira tud továbbra is koncentrálni, ahelyett, hogy kapacitásait más, nem helyben szabott igények kielégítésére kötné le.
angol összefoglaló
In my Ph.D. research (2003), I studied the relationships between the propensity of local governments to invest and different budget and demographic data of municipalities. With the help of multi-variable regression analysis my goal was to reveal what kind of relationships exist between these variables. The regression equation provides an efficient tool in investment policy, as its determinants show which variable has a greater effect on the value of investments. As a consequence, investment-enhancing programs can be customized for specific regions, taking into account those areas for which central subsidies would not produce results. In the latter areas, the state will have to develop special programs to enable those regions to use grants effectively. With this proposed project, I would like to fulfill two goals. The first is to refine the model I prepared for my Ph.D. dissertation and to improve the predictability of the effects of the independent variables on investment activity particularly in the case of small municipalities. Also, as decisions about investments are made by civil servants, their future economic expectations and their attitude toward uncertainty should be explored. This refinement correlates with the policy of the Ministry for National Development and Economy, which emphasizes the importance of succesful local investments. The other goal of my research is to better identify areas where money is needed at the local level. This would help in the further elaboration of central or EU grant programs, ensuring that their objectives better fit local needs. As a result, the rate of return of these investments would be higher, since while implementing them, the municipality could concentrate on its previously set goals instead of changing them according to the priorities introduced at higher levels.
Zárójelentés
kutatási eredmények (magyarul)
Két kérdőívet kiküldtünk minden önkormányzat számára, egy pedig egy személyesen, illetve telefonon lefolytatott mélyinterjú alapjául szolgált.
A kérdőívek önkormányzati beruházási adatokat, gazdasági várakozásokat, és "jó kormányzást" segítő mutatók kiszámításához szükséges adatokra kérdeztek.
Eredmények: A kisebb magyar önkormányzatok nem költenek sokat beruházásokra, a 12000 fő felettiek azok, ahol lényeges beruházások történnek ebben a szektorban. 2008-ban a leggyakoribbak az oktatási, egészségügyi témájú beruházások voltak, valamint az útberuházások.
Önkormányzataink óvatos hitelfelvevők, tisztában vannak vele, hogy az állam nem garantálja hiteleik visszafizetését. Amikor beruházásaikról döntenek, kiemelkedő szerepe kap az elérhető állami támogatások nagysága, a lakosok igényei sajnos csak e mögött következnek.
A legtöbb önkormányzat nagyon egyetért azzal, hogy nem lenne szabad kockázatniuk, azonban úgy gondolják, hogy az önkormányzati beruházások kockázata nem azonos a magánszféra beruházásaink kockázatával.
Készítetem egy regressziós analízis a beruházási hajlandóság becslésére. A kisebb önkormányzatok esetében a modell sajnos nem sikerült az adatok túlzott korreláltsága miatt, a 12000 fő feletti önkormányzatok esetben azonban találtunk két olyan változót, az adó- és díjbevételeket, amelyek együtt a beruházásra kölött összeg 98%-á megmagyarázzák!
kutatási eredmények (angolul)
Two sets of questionnaires were sent out to all Hungarian municipalities, and one served as a basis for in-depth interviews performed in the hundred largest municipalities. The questionnaires contained questions about municipal investment data, economic expectations and data about the "good governance" practice of the municipalities.
The findings: Hungarian small municipalities do not spend much on investments, as opposed to the bigger municipalities. The most favored investment types in 2008-2009 were education, healthcare and road improvements.
Municipalities are prudent loan raisers, they are aware of the fact that the state does not guarantee their loans.
When setting investment priorities, municipalities first take into account whether state grants are available for the investment. Often, this would be the priority for starting an investment rather than citizen’s needs. Most municipalities highly agree with the statement that municipalities should not risk, but they also think that he risks associated with municipal investments are lower than that of private investments.
I made a regression model for assessing investment propensity of municipalities. In the case of small municipalities the model could not be set up due to the intercorrelation of the data. In case of bigger municipalities, however, we found that income from local taxes and fees determine 98% of investment expenditures!
Izabella Barati-Stec: Municipal Accountability in Eastern European Countries with a Focus on the Hungarian Experience, Proceedings of the conference Public Implementation in Subnational Level, Cases and Institutional Design University of Chile, Public Systems Centre, Santiago, Chile Novem, 2010
