Irodalomtudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma)
75 %
Ortelius tudományág: Magyar irodalom
Történettudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma)
25 %
Ortelius tudományág: Újkori történelem
zsűri
Irodalom
Kutatóhely
Romanisztikai Intézet (Eötvös Loránd Tudományegyetem)
résztvevők
Cioban Florin Mandrut Stelian Nagy Levente
projekt kezdete
2009-09-01
projekt vége
2013-12-31
aktuális összeg (MFt)
6.030
FTE (kutatóév egyenérték)
2.61
állapot
lezárult projekt
magyar összefoglaló
A demokratikus kultúra olyan hosszú távú folyamatokban gyökerező történeti jelenség, amelynek szakirodalma rendkívül szerteágazó, és a demokráciáról való folyamatos gondolkodás révén is bővül. Amikor néhány éve kismonográfiában próbáltam felvázolni és jellemezni a magyar demokratikus kultúra paradigmatikus formáit, akkor gyakran látnom kellett, hogy egy-egy új forrás felbukkanása is milyen messzemenően módosíthatja, vagy árnyalhatja az irodalomtörténetben és a történetírásban kialakult képet. (És látnom kellett, hogy senkinek sem tesz jót, legkevésbé magának az anyagnak, ha olyan Szekfű-féle sémákat erőltetünk, mint a rendi felvilágosodás vagy a rendi nacionalizmus.) A román demokratikus kultúra kutatásában viszont már eleve – a források csekélyebb száma miatt is – jobban érvényesült az interdiszciplinaritás, és most az antropológia előtérbe kerülésével újabb és újabb eredmények születnek. Ugyanakkor olyan jelentős irodalmár, mint Adrian Marino munkásságából kínos pontossággal hiányzik mindenféle magyar párhuzam, ami többek között annak is a következménye lehet, hogy kísért a klasszikusnak tekinthető összehasonlítási technika, ami valójában összemérés, hogy aztán valamelyik fél jobban vagy rosszabbul járjon, ahogy erre nem egy példát fel lehetne hozni. Ugyanakkor félő az is, hogy a multikulturalitás vizsgálatából eltűnik az, amit valóságnak nevezünk, és helyette csak a szólamok maradnak. Mindezzel szemben ott áll a Bartók-féle elv, melynek jegyében a párhuzamosságok vizsgálata a fontos, valami közös motívum eltérő megjelenítése, a befogadás sajátosságainak formái.
angol összefoglaló
he Hungariaen and Romanian democratic culture will be analyzed in a comparatistic perspective as a longue durée phenomenon from the Reformation to the appearance of the modern political liberalism. We will focus on its paradigmatic forms, which are the culture of the secret societies, the culture of the private societies and the modern publicity, i. e. the modern public life. Confronting the different paradigms we try to contribute to the great debate of the Hungarian historiography on he the relationship between the enlightenment and the modern liberalism. The presentation of the interlocking of Romanian and Hungarian history can be a valuable contribution to the revival of the new historiography of our countries
Zárójelentés
kutatási eredmények (magyarul)
Pályázati munkánkat revizionista jellegűnek lehet minősíteni, hiszen alapvetően módosítottunk a magyar és a román történetírásban élő néhány téves képzetet. Újraértelmeztük az erdélyi fejedelmek szerepét a román reformációban, és számos téves képzetet igazítottunk ki. A magyar demokratikus kultúra sajátosságainak feltárását célzó kutatásaink alapvetően módosítják a már egyre kevésbé uralkodó felfogást, amely szerint az 1790-es évek derekán megszakadt a felvilágosodás és liberalizmus közötti folytonosság, és 1830-ig a feudális nacionalizmus uralkodott volna. A magyar demokratikus kultúra paradigmatikus formáit, a titkostársasági, a magántársasági kultúrát és a nyilvánosságot Kazinczy Ferenc életének és művének lényeges mozzanatain keresztül világítottuk meg mintegy öt kötetben.
kutatási eredmények (angolul)
The project had a revisionist character. Some of the ’old’ conceptions and thesis of our historiography were fundamentally modified. We reinterpreted the role of transylvanian princes in the Reformation of the Romanians. According the old vision there is no continuity between the Enlightenment and the liberalism in Hungary. The decades from 1795 to 1830 are labelled as ’feudal nationalism’. Contrary to this belief we presented the three following phases of our democratic culture: 1. the culture of secret societies, 2. the culture of private societies, 3. public life. The main hero of the democratic culture is Kazinczy Ferenc. Through his activity we shed new light on some important moments of our history.
Miskolczy Ambrus: 27. Milyen nemzetet az emberiségnek? Kazinczytól Kossuthig – Széphalomtól Turinig, Gondolat Kiadó, 2012
Miskolczy Ambrus: A szabadkőművességtől a nyilvánosságig. Kazinczy Ferenc és eszmetársai a magyar magántársasági demokratikus kultúra hőskorában. , 2009. 1. sz. 3–36., Századok, 2009
Miskolczy Ambrus: 196. Berzeviczy Gergely színeváltozásai. (Adalékok az állam, a társadalom, a hadsereg reformterveihez és reformelképzeléseihez)., Századok, 2009
Nagy Levente: La frontiera, il buon governo e l’armonia mondiale. L. F. Marsili sulla frontiera della Transilvania, La politica, la scienza, le armi. Luigi Ferdinando Marsili e la costruzione della frontiera dell’Impero e dell’Europa, a cura di Raffaella GHERARDI, Bologna, CLUEB, 2010, 2010
Nagy Levente: A gyulafehérvári román Újszövetség (1648) és Zsoltároskönyv (1651), Biblia Hungarica Philologica. Magyarországi bibliák a filológiai tudományokban, szerk. HELTAI János, Argumentum Kiadó, Budapest, 2009, 99-123 (A Magyar Könyvszemle és a M, 2009
Nagy Levente: Az erdélyi irénizmus és a román reformáció, avagy Bethlen Gábor esete Kirill Lukarisszal, Retrospectio. Tanulmányok a 60 éves Heltai János tiszteletére, szerk. Kecskemét Gábor, Tasi Réka, Miskolc 292-304, 2010
Miskolczy Ambrus: Kazinczy Ferenc útja a nyelvújítástól a politikai megújulásig III. Reformot! De hogyan? avagy Kazinczy Ferenc és Berzeviczy Gergely vitája., Bp., Lucidus Kiadó,, 2010
Nagy Levente: Szenci Molnár-zsoltárok román kontextusban, Zsoltár a magyar irodalomban, szerk. PETRŐCZI Éva-SZABÓ András, KRE-L’Harmattan, Budapest, 2011, 213-225 (Károli Könyvek)., 2011
Miskolczy Ambrus: Kazinczy-értelmezések történész szemmel, Erdélyi Múzeum, 73. k. 2. sz.61–86, 2011
Nagy Levente: Lehetséges küldetés? Hitek és tévhitek a román reformáció körül, , ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, (ELTE BTK Román Tanszék, Europica Varietas), 2013
Nagy Levente: Az erdélyi magyar és román reformáció magyar és nyugat-európai szemmel, Gondolatok a hungarológiáról, szerk. MONOK István, NYERGES Judit, SIPOS Gábor, Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság, p. 41-69., 2012
Nagy Levente: Tanársors a nagyenyedi kollégiumban. Nadányi János és Pápai Páriz Ferenc esete, Egyház, társadalom és művelődés Bod Péter (1712-1769) korában, szerk. GUDOR Botond, KURUCZ György, SEPSI Enikő, Károli Gáspár Református Egyetem-L’Harmattan, Budapest,, 2012
Miskolczy Ambrus: Kazinczy Ferenc útja a nyelvújítástól a politikai megújulásig IV. A nyilvánosság vonzása és taszítása avagy Hajnóczytól Kossuthig. ., Bp., Lucidus Kiadó, 2010. 165 l, 2013
Miskolczy Ambrus: 27. Milyen nemzetet az emberiségnek? Kazinczytól Kossuthig – Széphalomtól Turinig., Bp., Gondolat, 2012. 185 l., 2013
Miskolczy Ambrus: On the Path to Romanticism: the Gypsies of the Enlightenment. The Ţiganiada (Gypsiada) or the reflection of the Gypsy image and sel image in Hungarian and Romanian literature., Bp., Lucidus Kiadó, 2012. 160 l., 2012
Miskolczy Ambrus: 28. Jozefinizmus Tündérországban. Erdély történeti demográfiájának forrásai a XVIII. század második felében, Tarsoly Kiadó, 2013
Miskolczy Ambrus: Kazinczy Ferenc útja a nyelvújítástól a politikai megújulásig I. Orpheus világában avagy a magyar demokratikus politikai kultúra kezdetei., Lucidus Kiadó, 2009
Miskolczy Ambrus: Kazinczy Ferenc útja a nyelvújítástól a politikai megújulásig II. . A virtus jegyében avagy a széphalmi mester erény-, nyelv- és nemzetszemlélete., Lucidus Kiadó, 2009
Miskolczy Ambrus: Kazinczy Ferenc útja a nyelvújítástól a politikai megújulásigIII. 23. Kazinczy Ferenc útja a nyelvújítástól a politikai megújulásig I. Reformot! De hogyan? avagy Kazinczy, Lucidus Kiadó, 2010
