A tervezett kutatási projekt célja feltárni és bemutatni a személy elleni erőszakos bűncselekmények büntetőjog-történeti és történeti kriminológiai jellemzőit három bíróság (Békés, Csanád és Csongrád vármegye) 19. század első felében folytatott ítélkezési gyakorlata alapján. A kutatás két szempontból hozhat új eredményeket a magyar jogtörténet-tudomány számára. Egyrészt meghatározza a korabeli kodifikációs törekvések, a jogi szakirodalom és a bírói gyakorlat feldolgozásával az élet és testi épség elleni bűncselekmények „szokásjogi tényállásait”, kimutatja ezek differenciálódási folyamatait a magyar büntetőjogban. Másrészt adatokat szolgáltat a kriminológia kialakulása előtti időszak erőszakos bűnözésének morfológiájáról, bemutatja az alanyi oldalt (elkövetők, áldozatok) és egyes okokat (virtus, alkohol), valamint feltárja a hatóságok bűnmegelőzési intézkedéseit. A projekt ezzel részben bemutatja azt a büntetőjogi környezetet, amely az eredményes kodifikáció előtti Magyarországon uralkodott. Ezen kívül megalapozást nyújthat az 1848 utáni büntetőjogi gondolkodás összetevőinek kutatásához is.
angol összefoglaló
The aim of the planned research project is to reveal and present the characteristics of the violent offences against persons from the aspect of the criminal history and the historical criminology through the 19th century’s judicial practice of three counties: Békés, Csanád and Csongrád. The research may lead to results for the Hungarian Legal History in two aspects. On the one hand, it tries to define the “essential elements of a crime against life and corporal integrity in case law” by the elaboration of the contemporary attempts of codification, the legal literature and the judicial practice. Furthermore, it demonstrates their differentiation process on the field of the Hungarian penal law. On the other hand gives us data regarding the morphology of the violent offences from the time preceding the development of the criminology, shows the subjective part (victims and perpetrators) and the reasons for the commitment of these crimes (bravado, alcohol) and reveals the preventive measures of the authorities. This project partly presents the criminal environment that characterized Hungary before the era of the criminal codification. Beside this, it can give the basis for the scientific research of the theory of the criminal law after 1848.
Zárójelentés
kutatási eredmények (magyarul)
Könyvtári és levéltári kutatásokkal feltárásra és részben feldolgozásra kerültek az élet és testi épség elleni bűncselekményekre vonatkozó hazai jogforrások (törvények, rendeletek), tervezetek (1795, 1830, 1843), kézikönyvek (Huszty, Gochetz, Bodó, Szlemenics, Vuchetich, Fabriczy, Kassay, Szokolay) és kéziratok (Kövy, Henfner). A kortársak eltérő felfogása ellenére a források egységes metódusra épülő elemzésével rendszerezhetőek ezek a bűncselekmények. A 19. század közepéig nem lehet jól elkülöníteni az egyszerű emberölést (homicidium simplex) a megfontolt gyilkosságtól (homicidium deliberatum). A halált okozó testi sértés és a gondatlan emberölés (homicidium culposum) határai bizonytalanok, részben ezért önálló bűncselekmény a verekedésben elkövetett emberölés (homicidium in rixa). A gyilkosságon kívül minősített eset a rokongyilkosság (parricidium), a közhivatalt viselő megölése (homicidium in officiales publicos commissum), a rablógyilkosság (latrocinium), a bérgyilkosság (assassinium), a megétetés (veneficium) és az álnok gyilkosság (homicidium proditorium). Speciális csoportot képez a csecsemőgyilkosság (infanticidium), a gyermekkitétel (expositio infantum) és a magzatelhajtás (abactio partus). A projekt történeti kriminológiai, dogmatika-történeti (bűncselekmény-fogalom, NCSL), alkotmánytörténeti (jogbiztonság), eljárásjog-történeti (statárium), közigazgatás-történeti (bírósági igazgatás) eredményekkel is szolgált, utat nyitva a további kutatásnak.
kutatási eredmények (angolul)
National legislations (acts, decrees), drafts (1795, 1830, 1843), handbooks (Huszty, Gochetz, Bodó, Szlemenics, Vuchetich, Fabriczy, Kassay, Szokolay) and manuscripts (Kövy, Henfner) relating to offences against life and corporal integrity were revealed and partly processed by library and archival researches. Contrary to the differing approach of contemporaries these offences can be systematized by a unified method based analysis of the sources. Until the middle of the 19th century simple homicide (homicidum simplex) cannot be well distinguished from the deliberate homicide (homicidum deliberatum). The homicide committed in fight (homicidum in rixa) is a separate crime, partly because the dividing lines between assault causing death and negligent homicide (homicidum culposum) are uncertain. Besides murder, homicide of relatives (parricidum), homicide of public officials (homicidum in officiales publicos commissum), murder and robbery (latrocinium), contract killing (assassinium), poisoning (veneficium) and perfidious homicide (homicidium proditorium) are the qualified cases. Infanticide (infanticidium), practice of exposure (expositio infantum) and abortion (abactio partus) create a special group. Making room for further researches the project had results in the fields of historical criminology, dogmatic history (definition of offence, NCSL), constitution history (legal security), procedure law history (martial law) and administrative history (court administration) as well.
Bató Sz: Adalékok a statáriális eljárás korai történetéhez Magyarországon, pp. 51-60 in Sapienti sat... Ünnepi kötet Dr. Cséka Ervin professzor 90. születésnapjára. Szerk.: Fantoly Zs; Juhász Zs; Nagy F, Acta Jur. et. Pol. Tom. LXXIV, Szeged, 2012
Bató Sz: Kriminelle oder rebellische Untertanen? Die österreichische Regierung und die Kriminalität in Ungarn in der ersten Hälfte des 19. Jahrhunderts, pp. 163-178 in Inter-, Trans-, Supra-? Legal Relations and Power Structures in History. Hrsg.: Domeier N; Augusti E; Graevenitz F G; Prutsch M J., Saarbrücken, 2011
Bató Sz: Büntetőjogi adalékok a jogbiztonság-fogalom kialakulásához Magyarországon, pp. 43-52 in Tanulmányok Tóth Mihály professzor 60. születésnapja tiszteletére. Szerk.: Gál I L, Pécs, 2011
Bató Sz: Deviancia és bűnözés a 18-19. századi Magyarországon, pp. 106-125 in Deviancia konferenciakötet. Szakkollégiumi Füzetek VI. Szerk.: Szegedi E; Kovács A; Kriston P; Marsi G, Szeged, 2011
Bató Sz: A Helytartótanács bírósági igazgatási tevékenysége a 18-19. század fordulóján, FORVM Acta Juridica et Politica 1 (2011) 1: 55-88, 2011
Bató Sz: Anmerkungen zur ungarischen Strafrechtsdogmatik vor 1880 aus den Aspekten eines Tat- und Täterstrafrechts, pp. 89-98 in: Gropp W; Nagy F; Sinn A. Grenzen der Vorverlagerung in einem Tatstrafrecht. Eine rechtsvergleichende Analyse [...], ZEIS 1, Osnabrück, 2011
Bató Sz: Rechtssicherheit im ungarischen Strafrecht vor 1880, pp. 25-45 in Freiheit, Sicherheit, Strafrecht. Beiträge eines Humboldt-Kollegs. Hrsg.: Karsai K; Nagy F; Szomora Zs, ZEIS 2, Osnabrück, 2011
Bató Sz: Ein Überblick über die ungarische Strafrechtsentwicklung bis zum Jahre 1948, pp. 41-52 in: Gropp W; Nagy F; Sinn A. Grenzen der Vorverlagerung in einem Tatstrafrecht. Eine rechtsvergleichende Analyse [...], ZEIS 1, Osnabrück, 2011
Bató Sz: A halálbüntetés és Kossuth Pesti Hírlapja (1841-1844), pp. 25-40 in A szimbólumok üzenete. A jogi kultúra jelképei: eljárások, szokások, formák és tárgyak. ELTE Jogi Kari Tudomány 14. Szerk.: Mezey B, Budapest, 2011
Bató Sz: Dogmatikai indikátorok a tett- és tettes-büntetőjog elhatárolására, Jogtudományi Közlöny LXVI (2011) 9: 429-434, 2011
Bató Sz: Törvényesség törvény nélkül. Az anyagi jogi legalitás elve a Csemegi-kódex előtt, pp. 29-40 Szegedi Jogtörténeti Napok. Konferencia a bírói hatalomról és az állampolgárságról. Szerk.: Homoki-Nagy M, Szeged, 2011
Bató Sz: Adalékok a bírósági igazgatás 1848 előtti történetéhez, Jogtörténeti Szemle 2011/2: 9-18, 2011
Bató Sz.: A „büntetési rendszer” átalakításának megjelenése Kossuth Lajos Pesti Hírlapjában (1841-1844), Pólay Elemér Alapítvány, Szeged, p. 230., 2010
Bató Sz: „A járásbeli tisztség által megitélt bünügyek”. A szolgabírói szék büntető jellegű bíráskodása a Békési járásban (1843-1847), pp. 19-47 in Mezővárosaink jogélete a 18-19. században. Szerk.: Homoki-Nagy M, Szeged, 2010
Bató Sz.: A bűnözés szerkezetének vizsgálati lehetőségei a reformkori Békés vármegyében. A "történeti kriminológia" forrásai és módszertani kérdései Magyarországon., pp. 352-369 in Jogi néprajz - jogi kulturtörténet. Tanulmányok a jogtudományok, a néprajztudományok és a történettdományok köréből. Szerk.: Mezey B; - Nagy JT, Budapest, 2009
Bató Sz.: Möglichkeiten der Erforschung der österreichisch-ungarischen strafrechtlichen Beziehungen., pp. 81-100 in Turning Points and Breaklines. Jahrbuch Junge Rechtsgeschichte 4. Hrsg.: Hornyák Sz; Juhász B; Korsósné Delacasse K; Peres Zs. München, 2009
Bató Sz: A csecsemőgyilkosság és a gyermekkitétel a magyar és az osztrák büntetőjog-tudományban a 19. század első felében, Acta Jur. et Pol. Tom. LXXII. Szeged, 2009
