család, szocializáció, politikai szocializáció, serdülők, Magyarország, középiskolások
angol kulcsszavak
family, socialisation, political socialisation, adolescents, Hungary, secondary school students
megadott besorolás
Szociológia (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma)
100 %
Ortelius tudományág: Nevelésszociológia
zsűri
Társadalom
Kutatóhely
Szociológiai Intézet (Eötvös Loránd Tudományegyetem)
résztvevők
Murányi István Szabó Ildikó
projekt kezdete
2009-04-01
projekt vége
2012-03-31
aktuális összeg (MFt)
13.079
FTE (kutatóév egyenérték)
3.28
állapot
lezárult projekt
magyar összefoglaló
A pályázat alapkutatást kezd a jelenlegi magyarországi politikai szocializáció tényezőinek feltárására. Első célunk a legelső szocializációs ágens, a család hatásmechanizmusainak vizsgálata. Nem elégszünk meg a család bizonyos makroszociológiai jellemzői (pl. a szülők iskolázottsága) és gyerekeik bizonyos jellemzői (pl. a politikai események iránti érdeklődés) közötti statisztikai összefüggések megállapításával, hanem azt keressük, hogy milyen módon jönnek létre ezek az összefüggések. A mechanizmus fogalma itt egy általános értelemben vett kommunikációs folyamatot jelent, amelyben a fiatal aktiv résztvevő, aki maga választja a kommunikálást, a kommunikációs csatornát, a partnert, ő maga bírálja felül az üzenetet és ennyiben ő maga is hozzájárul a jelentések kialakításához. A kutatást középiskolások 5000 fős országosan reprezentatív mintáján, valamint szüleik 500 fős mintáján végezzük.
angol összefoglaló
The proposal would start a basic research project aimed at exploring actors in political socialisation in Hungary. For first target we set the mechanism through which the family as socialising agent affects children’s development. We don’t stop at recording macro-sociological correlation between parents’ variables (like level of education) and their children’s variables (like attention expressed for political events). Behind these correlations we look for the way they are born within the family. Mechanism in this respect means a communication process with active participation of the youth. Youth may or may not opt for communicating, chooses the channel of communication and the partner, controls the message and give a meaning to it actively. The research project will be carried out by surveying a 5000 strong sample of teenagers representative on national scale and a sample of 500 parents.
Zárójelentés
kutatási eredmények (magyarul)
1. A kutatás első eredménye a családi politikai szocializáció egy a korábbiaknál sokkal részletesebb elméleti koncepciójának kidolgozása, amely egyúttal az empirikus kutatás hipotéziseit tartalmazta.
2. Az ELTE, a DE, a PTE és más kutatóhelyek 2005. és 2008. évi középiskolai felvételei óta a fiatalok kevésbé fordulnak el a politikától, és még kevésbé tekintik a demokrácia részének az egyenlőség és testvériség eszméit megtestesítő elemeket (pl. a rászorulók segítését, a társadalmi különbségek csökkentését).
3. Kimutattuk a családon belüli un. longue durée (hosszútávú) hatások jelentőségét, amely a családi emlékezetben működik, de hatása halványul. A nagyszülők jelenlétének pozitív hatása egyértelműen kimutatható, a szülők generációja viszont inkább az emlékezet megszakítójaként működik. (Kivétel: a felsőfokon képzett kategóriák.)
4. A családi klíma és a nevelési stílus erősen szignifikáns, de gyenge hatással bír a folyamatokra. Adorno elmélete csekély alátámasztást nyer.
5. A demográfiai tényezők (nem, család), iskolatípus, lakóhely, régió és társadalmi-kulturális háttér hatását minden résztémánál ellenőriztük.
kutatási eredmények (angolul)
1. The research programme offers a more elaborated theoretical framework of the political socialisation within the family. Research hypotheses were drawn of this framework.
2. Compared to results of surveys of 2005 and 2008 (by ELTE, DE, PTE and others) youth sees politics more positively but less ready to consider the ideas of equality and brotherhood (realised e.g. through solidarity with the poor or making efforts to decrease social inequalities) as parts of democracy.
3. The impact of so called "longue durée" effects within the family's memory has been established, with decreasing intensity though. Rarety of 3-generation families contributes to this decrease and the presence of grandparents (particularly grandfathers') is a positive factor while the parents' generation, excepting those with higher education degree, plays a disrupting role in the family remembrance.
4. Family climate and educational style exerts a weak but very significant effect on political socialisation within the family. Adorno's theory gets only a weak support.
5. Impact of demographical factors (like gender, family structure), the type of educational institution, home, region and socio-cultural background has been controlled in each subject.
