Szociológia (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma)
80 %
Ortelius tudományág: Társadalmi változások
Néprajz (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma)
20 %
Ortelius tudományág: Etnográfia
zsűri
Társadalom
Kutatóhely
Antropológiai és Filozófiai Tudományok Intézete (Miskolci Egyetem)
résztvevők
Bán András Dallos Csaba Gulyás Gyula Keményfi Róbert Kotics József
projekt kezdete
2009-06-01
projekt vége
2012-05-31
aktuális összeg (MFt)
7.429
FTE (kutatóév egyenérték)
3.62
állapot
lezárult projekt
magyar összefoglaló
Az alapkutatás célja, hogy a romániai Tövishát és a szlovákiai Zobor-vidék kiválasztott, vegyes lakosságú, alapvetően mezőgazdasági jellegű településeinek különböző etnikumai között kialakult együttélési technikákat leírja, a működési körülményeket szabályozó normákat értelmezze. A történetileg létrejött etnikumközi együttélési technikákat a paraszti életvilág négy reprezentatív aspektusán, a vallási felekezeti együttélésen, a vegyes etnikumú házasságok szocializációs és nyelvhasználati normáin, a gazdálkodási gyakorlathoz köthető szokások és életmód, valamint a közvetlen környezet vizuális reprezentációs szintjein, a családi fotóhasználaton és a lakókörnyezet esztétizálásán és szimbólumhasználatán keresztül igyekszik tanulmányozni. A kutatás eredményeit összefoglaló tanulmánykötet, és az együttélési technikák színtereit megjelenítő szempontok alapján elkészített antropológiai portréfilm mellett a projekt gyakorlati eredményei közül kiemelkedő jelentőségű a téma a jövő társadalomtudományi szakembereinek képzésébe történő beemelése. Talán ennél is fontosabb azonban, hogy a kutatási hipotézis beigazolódása esetén a kiegyenlítetten vegyes lakosságú közösségek életviszonyainak problematikáját tárgyaló társadalomtudományi elemzést, az akkulturáció és az asszimiláció aspektusa mellett, az együttélési technikák azonosítására irányuló módszeres érdeklődéssel egészíthetjük ki. Továbbá az etnikumközi együttélésre vonatkozó tudás a közösségfejlesztési, innovációs politikai gyakorlat szempontjából közvetlenül hasznosítható ismeretforrást jelent.
angol összefoglaló
The goal of the basic research is to describe the techniques of coexistence and also the norms regulating the operation of these techniques, between the Romanian and Hungarian, as well as Slovakian and Hungarian population of the primarily agricultural regions of Tövishát and Zobor-vidék. The research analyses the techniques of coexistence on four different levels: on the level of the religious communities, on the level of mixed marriages, on the level of customs and lifestyles connected to the economic practices and also on the level of the visual representations, meaning the usage of family photographs and the aesthetic and symbolisation of the living environments. Besides publishing the essays and the anthropological films focusing on the three different aspects of the research, the practical outcomes of the research include the introduction of the theme to the next generation of social scientific researchers. Even more important is that through the research the social scientific analysis of communities with a population of mixed ethnic origin can be understood more complexly by adding tools to it by which the techniques of coexistence can be identified as a supplementary aspect to the traditional understanding of assimilation and acculturation. The research provides an applicable knowledge in terms of community development and innovative political practices.
Zárójelentés
kutatási eredmények (magyarul)
Az északi Tövishát vegyes lakosságú mikrorégiójában végzett együttélési alapkutatások alkalmat kínáltak a magyar és román etnikai közösségek hosszútávon stabil kapcsolatviszonyainak tanulmányozására. A választott helyszínen az etnikai kapcsolatok kutatásában a hazai társadalomtudományi életben népszerű asszimilációs és akkulturációs elméletek hasznavehetetlenek.
A tövisháti színtér mikroregionális egységet képez, amely részben népesedéstörténeti az együttélő népesség etnikai csoportjainak egyidejű megtelepedése , részben földrajzi okok izoláltság miatt a nemzetpolitikai társadalomszerveződést meghatározó folyamatoktól kevésbé érintett. A tanulmányozott falvakban az etnikai közösségek évszázados távlatban mutatkozó stabilitása együttélési egyensúlyi helyzetként értelmezhető. Az együttélés működtetésében az egyensúlyra törekvő kölcsönösen kimunkált és elfogadott normák rendszere játszik döntő szerepet.
A Zoborvidéken a szlovák és magyar közösségek kulturális közelsége és felekezeti azonossága, a vizsgált falvak kapcsolati nyitottsága, a nemzetiesítő központ Nyitra szomszédsága és a szlovák nemzetépítés sajátosságai miatt az elmúlt 90 évben fokozott volt a magyarok nyelv- és nemzetváltása, itt inkább egyensúlytalanságról, mint egyensúlyhelyzetről beszélhetünk.
Álláspontunk szerint az együttélés antropológiai szemléletű vizsgálatának gyakorlati értéke, hogy hozzájárulhat Közép Kelet-Európa társnemzeteinek részéről kölcsönösen forgalmazott előítéletek és szembenállás mérsékléséhez.
kutatási eredmények (angolul)
Basic research of coexistence in the northern Tövishát-microregion with inhabitants of mixed ethnicity offered an opportunity to analyze a long-lasting balanced relationship between Hungarian and Romanian ethnic groups. Popular socio-scientific theories of assimilation and acculturation are inapplicable in the region.
According to the research results Tövishát is a special microregion. Thanks to the history of demographic tendencies – i.e. the parallel setting of coexisting ethnic groups of the examined villages – and geographical characters isolation these local rural communities were less influenced by the national political tendencies than other regions. The long-term coexistence of ethnic groups in the researched villages can be interpreted as a balanced situation. A common and mutually accepted system of norms plays a key role in the preservation of this balance.
In Zobor-region the cultural closeness of Slovakian and Hungarian communities as well as their identical denomination, the openness in relations of the settlements having been researched, the nearness of the centre of nationalization Nyitra and the nature of Slovakian nation-building resulted in a change in language and nationality of Hungarians in a grester extent in the past 90 years, creating an off-balance situation.
Our firm belief is that there is a practical use to the anthropological analysis of balanced ethnic coexistence. This research can be a relevant contribution to the moderation of the controversy based on stereotypes and to the weakening of hostile feelings among East-Central European nations.
Biczó Gábor: A kulturális emlékezet a szociokulturális konszenzus-gyakorlatban: magyar-román együttélési közösségek példája., In. A magyar emlékezethely-kutatás elméleti alapjai, (szerk.) S. Varga Pál, Debrecen. Debreceni Egyetemi Kiadó,, 2012
Biczó Gábor: Egy szilágysági magyar-román együttélési modell példája., Debrecen, Disputa, 2010/7, 2010
Biczó Gábor: Az etnikai együttélés vizuális reprezentációs színtere., In: (Szerk.) Danó Orsolya. Bán András 60. Miskolc. KVAI, 41-52, 2011
Kotics József: stratégiák és az értékrend etnikai dimenziói. Román-magyar együttélés a Tövisháton., In Szőlő-bor-termelés-fogyasztás-társadalom. Tanulmányok a 60 éves Csoma Zsigmond tiszteletére. (Szerkesztette): Muskovics Andrea Anna Budapest, 115-127., 2012
Biczó Gábor: Szempontok az etnikai együttélés egyensúlyi modellhelyzeteinek elméletéhez., Kultúra és közösség, 2012
Biczó Gábor: A szórványosodás folyamatának tendenciái és dinamikája szilágysági vegyes együttélési közösségekben, Konferenciakötet - A romániai szórványkutatások legújabb eredményei konferencia. MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézet, MTA Bölcsészettudományi Ku, 2012
Bán András: „Ez itt az én időmből van”: Alkalmi vizsgálódás néhány tövisháti román és magyar portán, in Biczó Gábor (szerk.) Együttélési modellek – a szilágysági Tövishát vegyes lakosságú településeinek példája, 2012
Dallos Csaba: Narratíva és reprezentáció a dokumentumfilmben: az antropológiai filmkészítés példája a Tövisháton, in Biczó Gábor (szerk.) Együttélési modellek – a szilágysági Tövishát vegyes lakosságú településeinek példája,, 2012
Mátyás Lilla – Bányai Ágnes: "Elvagyunk egymás mellett..." - antropológiai dokumentumfilm Bősházáról,, KVAI, 2012
Kotics József: Gazdasági együttélés Tövishát falvaiban, in Biczó Gábor (szerk.) Együttélési modellek – a szilágysági Tövishát vegyes lakosságú településeinek példája, 2012
Ilyés Zoltán: A kalászi színjátszók esete a szlovák nyelvtörvénnyel., Bárdi Nándor – Tóth Ágnes (szerk.): Egyén és közösség. Zenta: Vajdasági Magyar Művelődési Intézet – MTA, TK, Kisebbségkutató Intézet, 447-458., 2012
Ilyés Zoltán – Tátrai Patrik: A zoborvidéki magyarság politikai megosztottságának kulturális és etnikai identifikációs háttere., Bárdi Nándor – Tóth Ágnes (szerk.): Önazonosság és tagoltság. Elemzések a kulturális megosztottságról. MTA,TK, KI Évkönyv 9. Argumentum, Budapest, 243-258., 2013
Szemet Éva: Ki a magyar, ki a szlovák, no, keverve vagytok!” Etnikailag, nyelvileg heterogám házastársi együttélés Alsóbodokon., Budapest, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Társadalomtudományi Kar, MA szakdolgozat, 2012
Ilyés Zoltán: Instrumentalisierung der Vergangenheit zur Stärkung der nationalen Identität der Ungarn im südwest-slowakischen Zobor-Gebiet (Nyitra)., Meinolf Arens – Klaus Rettel (Hrsg.): Nationalitäten und Minderheiten im Donau-Karpatenraum” (Forum Hungaricum III.) (in print), 2013
Tátrai Patrik: Az etnikai viszonyok átalakulása a Zoborvidéken két felmérés tükrében, leadott kézirat, 2013
Ilyés Zoltán: „Ahogy a verést meg lehet szokni, ezt is meg lehet szokni” - Pasztorációs konfliktus Nyitracsehin, leadott kézirat, 2013