Az EU tagság jóléti hatásai a magyar élelmiszer fogyasztókra és termelőkre
Angol cím
The Welfare Effects of the EU Membership on the Hungarian Food Consumers and Producers
magyar kulcsszavak
Magyarország, EU bővítés, ár, élelmiszer, termelés, jóléti gazdaságtan
angol kulcsszavak
Hungary, EU accession, price, food, production, welfare economics
megadott besorolás
Közgazdaságtudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma)
100 %
Ortelius tudományág: Agrárgazdaságtan
zsűri
Gazdaság
Kutatóhely
VÁLLALKOZÁS ÉS INNOVÁCIÓ INTÉZET (Budapesti Corvinus Egyetem)
projekt kezdete
2009-02-01
projekt vége
2012-01-31
aktuális összeg (MFt)
5.767
FTE (kutatóév egyenérték)
0.60
állapot
lezárult projekt
magyar összefoglaló
A kutatás a Közös Agrárpolitika alkalmazásának a magyar háztartásokra gyakorolt jóléti hatásait határozza meg. Azonosítja azokat a fogyasztói csoportokat, amelyek az élelmiszer árak változásra a legérzékenyebben reagálnak és számszerűsíti a középtávú jóléti hatásokat. A kutatás további célja, hogy a jelenlegi KAP különböző magyar termelői csoportokra gyakorolt jóléti hatásait is számszerűsítse. A korábbi tanulmányokkal ellentétben, amelyek a KAP alkalmazásának jóléti hatásait vizsgálták nemzeti szinten, és különböző termelői típusok jóléti hatásait aggregálták, ez a kutatás figyelembe veszi a nemzeti kiegészítő támogatásokat, a mezőgazdasági termelők adatait alapul véve. Különös figyelmet kap az EU csatlakozás utáni output és input árak változása és az összevont területalapú támogatási rendszer alkalmazása. A változások számszerűsítése után a cél egy összehasonlító vizsgálat lefolytatása két új EU tagállam, Magyarország és Románia között.
angol összefoglaló
The research focuses on estimation of the distributional welfare effects of Common Agricultural Policy (CAP) adoption on different Hungarian households, and the identification of the most vulnerable consumer groups to food price changes and to quantify the welfare impacts in mid-term. The research focuses on estimation of the distributional impacts (economic welfare effects) of the adoption of the current CAP on different groups of Hungarian agricultural producers as well. In contrast to previous studies on the distributional impacts of CAP adoption which identify producer welfare effects at the national level and then decompose this (aggregate) estimate amongst different types of producers, often with assumptions about proportionality, this study employs a bottom-up approach based on farm-level data. A particular attention will be paid to the way in which output and input prices have changed since EU accession, as well as the impact of the Single Area Payment Scheme. After the quantification of the changes the aim is to make a comparative analyses between two EU member states, Hungary and Romania.
Zárójelentés
kutatási eredmények (magyarul)
A kutatás az EU csatlakozás előttre és utánra vonatkozóan a magyar élelmiszer fogyasztókhoz kapcsolható jóléti változásokat becsülte (reál jövedelem) egyes jövedelmi tizedekben. Később Magyarország és Románia összehasonlítását végeztük el. A gazdasági jólét változásának számításához a Laspeyers indexen alapuló Slutsky mószert használtuk. Az eredmények mind a két ország esetében azt mutatták, hogy a reál értékben az élelmiszer árak növekedtek Magyarországon és Romániában egyaránt. Az árnövekedés a fogyasztói decilisek jóléti veszteségeivel magyarázható, különösen az alacsonyabb fogyasztói jövedelmi osztályba tartózó fogyasztóknál.Abszolut értelemben a változása a jövedelmi tizedek esetében a megélhetési költségeket illetően jóval magasabb volt Romániában, mint Magyarországon. Magyarországon az eltérések magasabbak, ötszörös a különbség az első és a tizedik jövedelmi osztály között. Ez az érték Romániában háromszoros. Mindkét országban negatív hatás volt kimutatható a jövedelmi tizedeknél közép és hoszzú távon agazdasági növekedés és a jövedelem növekedése ellensúlyozhatja.
kutatási eredmények (angolul)
The research estimated the changes in economic welfare (real income) on different groups (income deciles) of Hungarian food consumers following changes in real food prices as a result of these countries accession to the EU. Later we made a comparative analysis between Hungaria and Romania. To calculate the economic welfare effects Slutsky technique based on the construction of Laspeyres indexes was employed. The results show that overall both countries have experienced an increase in food prices in real terms. The rise in prices has resulted in a welfare loss for all deciles, but especially for those in the lower income groups. The change in the cost of living across deciles is much higher (in absolut term) in Romania than in Hungary. However, the distribution of the impact is higher in Hungary, a five-fold difference between decile 1 and decile 10 as opposed to a three-fold difference in Romania.Overall, for both countries, the negative impacts experienced by all deciles maybe countered in medium and long term by increased economic growth and higher incomes.
Pollmann,O. Pollmann, N., Podruzsik,Sz., Rensburg, L.: Simulation of Carbon Consumption by Biological Models, International Conference on Climate Change, Agri-Food, Fisheries, and Ecosystems 20th - 22th May, Agadir, Morocco, 2011
Kasza, G., Szigeti J., Keszthelyi K., Podruzsik, S.: Risk Communication at the Hungarian guar-gum scandal, Global Food Insecurity, Rethinking Agricultural and Rural Development Paradigm and Policy, pp. 173-184. Springer, London, ISBN 978-94-007-0890-7, 2009
Kasza G., Podruzsik Sz.: Food Safety Risk Communication: A Basic Evaluation of Consumer Risk Avoidance in Hungary, 2010 CAER-IFPRI Annual International Conference on Agriculture and the Wealth of Nation, 2010
A kutatás helye megváltozott. Korábbi kutatóhely: _GTK / Agrárközgazdaságtani és Vidékfejlesztési Tanszék (Budapesti Corvinus Egyetem), Új kutatóhely: Vállalkozásfejlesztési Intézet (Budapesti Corvinus Egyetem).
2011-03-02 14:15:31
Kutatóhely váltás
A kutatás helye megváltozott. Korábbi kutatóhely: Élelmiszeripari Gazdaságtan Tanszék (Budapesti Corvinus Egyetem), Új kutatóhely: Agrárközgazdaságtani és Vidékfejlesztési Tanszék (Budapesti Corvinus Egyetem).
