competition policy, regulation, asymetric information, pricing information
megadott besorolás
Közgazdaságtudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma)
70 %
Ortelius tudományág: Közgazdaságtan
Közgazdaságtudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma)
20 %
Ortelius tudományág: Statisztika
Közgazdaságtudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma)
10 %
Ortelius tudományág: Ipargazdaságtan
zsűri
Gazdaság
Kutatóhely
Közgazdaság-tudományi Intézet (HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont)
résztvevők
Kiss Károly Miklós Laki Mihály Muraközy Balázs
projekt kezdete
2010-04-01
projekt vége
2013-12-31
aktuális összeg (MFt)
7.490
FTE (kutatóév egyenérték)
2.17
állapot
lezárult projekt
magyar összefoglaló
Elméleti kérdések
Kutatásunkban a gazdasági szereplők piaci környezetét adó és döntéseikbe szervesen beépült állami szabályozásokra, illetve az állami szabályozás hatásaira összpontosítunk. Azt vizsgáljuk majd – elméleti és empirikus eszközökkel –, hogy a különféle állami politikák és beavatkozási eszközök miként módosítják elsősorban a vállalatok (kisebb részben a fogyasztók) gazdasági viselkedését és végső soron a piac szerkezetét. A szabályozók rendszerint nem rendelkeznek elegendő információval azokról a vállalatokról és piacokról, amelyeket szabályozni kívánnak. Célunk tehát, hogy elemezzük ennek a többszörösen aszimmetrikus információs helyzetnek a hatásait a piaci versenyre és a szabályozásra. Miközben a legkülönfélébb információk – közöttük az állami szabályokra vonatkozók – a vállalatok termelési tényezői között egyre nagyobb jelentőségre tesznek szert, keveset tudunk arról, hogyan is határozható meg az információ ára a különböző gazdasági szereplők számára. A problémát bonyolítja, hogy egyazon információ értéke eltérő lehet különböző szereplők számára. Kutatásunk során külön foglalkozunk majd az információ árazásának kérdéseivel.
Empirikus vizsgálatok
Empirikus vizsgálataink során igyekszünk elhelyezni a magyar állami szabályozási elveket és filozófiát az EU és az USA szabályozási elvei és gyakorlata által kijelölt mezőben. Az empirikus vizsgálatokat ezután az alábbi ágazatokra terjesztjük ki: távközlés, postai szolgáltatások, energia-szolgáltatás, bankszektor.
angol összefoglaló
Theoretical issues
We shall focus on the different ways and means of state intervention that have become integral parts of markets as institutions in our research. More specifically, we address the question how different policies and measures of state (bureaucratic) intervention affect the firms’ behaviour and market structure. We do not have sufficient knowledge of the effect of different regulatory principles and tools upon the information structure companies and other economic actors face in the market. It frequently occurs that regulation creates those informational problems that in turn distort the actors’ decisions and ultimately result in reduced social welfare. We want to analyse the principles and tools of competition policy and regulation from the perspective of the information structure these regulations create or contribute to. While information is becoming one of the most important inputs to corporate activities and to regulation, little is known about how to “price” information in an environment where the same piece of information may have different values to different participants.
Empirical analysis
The philosophy and practice of competition policy and industry regulation within the European Union differ in some crucial aspects from the philosophy and practice of the regulatory agencies in the US. But we lack a systematic analysis of differences and similarities in the two regions. We conduct research on these issues in the framework of comparative case study analyses. The empirical work would focus on the following industries and issues: telecommunications, postal services, energy distribution and the banking sector.
Zárójelentés
kutatási eredmények (magyarul)
Kutatásunk fő célja az volt, hogy feltárjuk: miként áramlanak a releváns információk a gazdaságpolitikát alakító állami intézmények, valamint a gazdasági vállalkozások között, és az információk megosztásának módja hogyan befolyásolja a gazdasági vállalkozások piaci helyzetét, hatékonyságát és versenyképességét.
A szabályozott ágazatok esetében bizonyítottuk, hogy a jelenleg a világ fejlettebb országaiban és közöttük Magyarországon érvényben lévő ún. "költség-alapú" árszabályozás a vállalatokat nem megfelelően ösztönzi hatékonyságuk és szolgáltatási színvonaluk javítására.
A pénzügyi szektorra vonatkozóan kimutattuk, hogy a fejlettebb pénzpiacokon létező és Magyarországon célul kitűzött ún. "teljes adósnyilvántartási lista" kedvez ugyan a bankoknak, de hátrányosabb a hitelfelvevők számára, mint a csak késedelmesen illetve egyáltalán nem fizető adósok adatait tartalmazó és minden pénzintézet által elérhető ún. "fekete lista".
A hazai kis- és középvállalkozások esetében kutatási programunk arra a következtetésre jutott, hogy az 1990 után létrejött hazai vállalkozások túlnyomó többségének nem sikerült sikeresen beágyazódnia a hazai és nemzetközi piaci környezetbe. Ennek számos oka volt, amelyek közül kiemelendő a hazai vállalkozások szűkös tőkeellátottsága, alapvető alulinformáltsága a piaci-intézményi keretek és lehetőségek tekintetében és a nem kiszámítható gazdaságpolitikai, intézményi környezet.
kutatási eredmények (angolul)
We had started our research project with the objective to answer the question: how do the specific types of information flow affect the companies' efficiency and competitiveness.
In case of the regulated industries we have proven that the currently existing regime of price regulation in most advanced countries including Hungary, the so-called cost-based pricing (more precisely, pricing based on long run incremental costs) does not provide the proper incentives to the firms to improve their efficiency and the quality standard of their services.
We have shown in the case of the banking industry that the so-called" full list of borrowers' information that dominates the advanced financial markets and that is also targeted by the Hungarian government, may be in the financial institutions' interest but it adversely affects the prudent borrowers relative to the borrowers' black list where banks share customer information only on non-paying customers.
In case of the domestic SMEs we have found that most of these firms were unable to successfully integrate in the Hungarian and international markets. We listed several reasons for their failure, including the SMEs' lack of capital assets, lack of important information about their market and market regulation and the lack of trust in the government's economic policy.
Laki Mihály: The Evolution of the Market of the Hungarian Printing Industry after 1989: The End of a Succes Story?, Europe-Asia Studies Vol 62. Nr. 6 ((2010 August) 933-959., 2010
Laki Mihály: Vállalati magatartás és a gazdasági válság – Összehasonlító elemzés., Külgazdaság, LIV. évf. 2010/9-10. 78-93., 2010
Laki Mihály-Voszka Éva: : Körkép a magyarországi versenyhelyzetről in. Kaleidoszkóp Versenyhelyzet Magyarországon 2008-2009., Pénzügykutató Rt. –Palatínus, Budapest, 2010
Kiss K. Miklós-Major Iván: Az összekapcsolási díjak ösztönző szabályozása rosszul informált szabályozó esetén., Verseny és szabályozás 2009., MTA KTI, Budapest, 2010
Kiss K. Miklós: A postai piacok szabályozásának újabb fejleményei (2006–2008)., Verseny és szabályozás 2009. [Competition and regulation 2009], 2010
Kiss K. Miklós: A távközlési szektor szabályozásának újabb fejleményei (2007–2009)., Verseny és szabályozás 2009. [Competition and regulation 2009], 2010
Major Iván: Trust, Cooperation and Time Horizon in Economic Decisions in Central and Eastern Europe., The World Bank and IE HAS, 2011
Major Iván: When Do Banks Share Customer Information?, Oxford Economic Papers, 2011
Kiss K. Miklós, Badics Judit és Nagy Dávid: Hálózatgazdaságtan, Veszprémi Egyetem Kiadója, 2012
Laki Mihály és Szalai Júlia: Ten years after: Hungarian big entrepreneurs in the European Union, Eighteenth Conference of Europeanists, Barcelona, 2011
Laki Mihály: A termék- és szolgáltatáspiacok átalakulása 1989 után, MTA KTI Könyvek, 2012
Major Iván: Privatization and Regulation of Network Industries in CEE, Stockholm School of Economics és Södertelje University, 2011
Major Iván: Trust and Economic Development, International Atlantic Economic Society, 2012
Muraközy Balázs: A klasszikus szabályozás alternatívái, Versenyx és szabályozás, GVH és MTA KTI, Budapest, 2012
Kiss K. Miklós-Major Iván: Interconnection and Incentive Regulation in Network Industries., Acta Oeconomica, 63 (1), 1–21, 2013
Muraközy balázs-Valentiny Pál: „Az állami szabályozás alternatívái: az ön- és együttszabályozás.”, Verseny és szabályozás 2012, Budapest, MTA KRTK KTI, 2013
Laki Mihály és Szalai Júlia: Tíz évvel később. Magyar nagyvállalkozók európai környezetben, Közgazdasági Szemle Alapítvány, Budapest, 2013
Neumann László – Laki Mihály – Nacsa Beáta: Az új Munka Törvénykönyve hatása a munkahelyi érdekképviseletre., Munkaügyi Szemle, 7. évf. 2013. IV. sz. 96-107., 2013
Major Iván: When trust Evaporates... Can Optimal Mechanisms Always Be designed?, ITS International Conference, Firenze, 2013. október 17-21., 2013
Projekt eseményei
2011-12-21 09:12:05
Kutatóhely váltás
A kutatás helye megváltozott. Korábbi kutatóhely: (MTA Közgazdaságtudományi Intézet), Új kutatóhely: Közgazdaság-tudományi Intézet (MTA Közgazdaságtudományi Intézet).
