Szerv- és kórélettan (Orvosi és Biológiai Tudományok Kollégiuma)
60 %
Ortelius tudományág: Általános patológia
Szerv- és kórélettan (Orvosi és Biológiai Tudományok Kollégiuma)
30 %
Tumorbiológia (Orvosi és Biológiai Tudományok Kollégiuma)
10 %
zsűri
Publikációs bizottság
Kutatóhely
Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet I. sz. (Semmelweis Egyetem)
projekt kezdete
2010-01-01
projekt vége
2010-03-31
aktuális összeg (MFt)
0.380
FTE (kutatóév egyenérték)
0.00
állapot
lezárult projekt
magyar összefoglaló
A legtöbb kísérleti adat és emberi májakon tett megfigyelés szerint a májban a Hering csatornákat felépítő sejtek képesek progenitor/ős sejtként viselkedni és bizonyos körülmények között az elpusztult májparenchymat pótolni. Meglepő módon ezeknek a képleteknek a pontos elrendeződése a humán májban nem tisztázott. Megfigyeléseink szerint csökevényes formában, csak immunhisztokémiai módszerekkel kimutahatóan, több egyéb fajhoz hasonlóan ez ép emberi májban is léteznek a lebenyek közötti interlobularis septumok, melyek azonosak a vena portae terminalis ágai és a sinusoidalis rendszer közötti kapcsolatot jelentő un. vascularis septumokkal. A Hering csatornák ezen septumok mentén a portális teret elhagyva kis artériás ágakkal kísérve terjednek be a máj parenchymába. Az általunk vizsgált korlátozott számú minta alapján úgy tűnik, hogy ez az elrendeződés kb 3 éves korra alakul ki és bár felnőtt korban is megfigyelhető az interlobularis epeductulusok száma a korral csökken. Sikerült továbbá azonosítanunk a Hering csatornákat a többi epeút szakasztól eltérő sajátos immunfenotípust (CD56+/CD133+/EMA-), ami lehetőve teszi ezeknek a képleteknek az egyértelmű azonosítását.
angol összefoglaló
The canals of Hering or biliary ductules have been described to connect the bile canaliculi with the interlobular bile ducts, and thus forming the distal part of the biliary tree. Studies in the last two decades suggested that the cells constructing these ductules could behave as hepatic progenitor cells. The canals of Hering are confined to the periportal space in the rat while they have been reported to spread beyond the limiting plate in human liver. The distribution of the distal biliary ductules in normal human hepatic tissue has been investigated in our recent experiments. We could demonstrate the presence of interlobular connective tissue septa in a rudimentary form in healthy livers. The canals of Hering run in these septa in line with the terminal branches of the portal vein and hepatic arteries. This arrangement develops in the postnatal period but regresses after early childhood. The canals of Hering can be identified by the unique EMA-/CD56+/CD133+ immunophenotype. Conclusion: the canals of Hering leave the periportal space and spread into the liver parenchyma along rudimentary interlobular septa outlining the hepatic lobules. Our observations refine the original architectural description of the intraparenchymal portion of the canals of Hering in the human liver. The distinct immunophenotype supports their unique biological function.
Zárójelentés
kutatási eredmények (magyarul)
A pályázatunkban szereplő közlemény megjelent. A közleményen a kutatást finanszírozó OTKA támogatás (K 67697) fel van tüntetve, de a publikációs támogatás nincsen, mert annak elnyerésekor már nem lehetett módosítani a cikket.ABSTRACT
The canals of Hering or biliary ductules have been described to connect the bile canaliculi with the interlobular bile ducts, and thus forming the distal part of the biliary tree. Studies in the last two decades suggested that the cells constructing these ductules could behave as hepatic progenitor cells. The canals of Hering are confined to the periportal space in the rat while they have been reported to spread beyond the limiting plate in human liver. The distribution of the distal biliary ductules in normal human hepatic tissue has been investigated in our recent experiments. We could demonstrate the presence of interlobular connective tissue septa in a rudimentary form in healthy livers. The canals of Hering run in these septa in line with the terminal branches of the portal vein and hepatic arteries. This arrangement develops in the postnatal period but regresses after early childhood. The canals of Hering can be identified by the unique EMA-/CD56+/CD133+ immunophenotype. Conclusion: the canals of Hering leave the periportal space and spread into the liver parenchyma along rudimentary interlobular septa outlining the hepatic lobules. Our observations refine the original architectural description of the intraparenchymal portion of the canals of Hering in the human liver. The distinct immunophenotype supports their unique biological function.
kutatási eredmények (angolul)
The supported paper is published. The OTKA support, providing financial background for the experiments (K67697) is on the paper but the publication support is not because the manuscript could not be changed by the time the decision was made about our application.
ABSTRACT
The canals of Hering or biliary ductules have been described to connect the bile canaliculi with the interlobular bile ducts, and thus forming the distal part of the biliary tree. Studies in the last two decades suggested that the cells constructing these ductules could behave as hepatic progenitor cells. The canals of Hering are confined to the periportal space in the rat while they have been reported to spread beyond the limiting plate in human liver. The distribution of the distal biliary ductules in normal human hepatic tissue has been investigated in our recent experiments. We could demonstrate the presence of interlobular connective tissue septa in a rudimentary form in healthy livers. The canals of Hering run in these septa in line with the terminal branches of the portal vein and hepatic arteries. This arrangement develops in the postnatal period but regresses after early childhood. The canals of Hering can be identified by the unique EMA-/CD56+/CD133+ immunophenotype. Conclusion: the canals of Hering leave the periportal space and spread into the liver parenchyma along rudimentary interlobular septa outlining the hepatic lobules. Our observations refine the original architectural description of the intraparenchymal portion of the canals of Hering in the human liver. The distinct immunophenotype supports their unique biological function.
Dezső Katalin, Paku Sándor, Papp Veronika, Turányi Eszter, Nagy Péter: Architectural and immunohistochemical characterization of biliary ductules in normal human liver, Stem Cells and Development 18 (10) 1417-1422, 2010
