Anyagtudomány és Technológia (kémia) (Műszaki és Természettudományok Kollégiuma)
30 %
zsűri
Földtudományok 2
Kutatóhely
BKV Radiokémiai és Radioökológiai Intézeti Tanszék (Pannon Egyetem)
résztvevők
Jobbágy Viktor Kávási Norbert Somlai János Szeiler Gábor
projekt kezdete
2010-07-01
projekt vége
2014-06-30
aktuális összeg (MFt)
7.293
FTE (kutatóév egyenérték)
6.42
állapot
lezárult projekt
magyar összefoglaló
A különböző ipari tevékenységek során az esetleges baleseti körülményeken kívül, kisebb mértékben ugyan, de hosszú távon, folyamatosan a környéken élők megnövekedett egészségkárosító hatásoknak vannak kitéve. A különböző ipari melléktermékek tározói jelentős légszennyezést jelnenthetnek elsősorban a megnövekedett aeroszolkoncentráció miatt. Néhány esetben a tárolt anyagok radiológiai aspektusai sem elhanyagolhatók (vörösiszap, szénsalak, uránzagy tározók). A projekt során a korábban az ELTE Meteorológiai Tanszékével közösen fejlesztett baleseti szimulációs szoftver kiterjesztését, továbbfejlesztését kívánjuk megvalósítani a folyamatos és eseti kibocsátások során a légkörbe került szennyezőanyagok (radon és leánytermékeinek) mérésén és modellezésesén keresztül. A munka során a vörösiszaptározó ideális mérési terület, a jelentős rádium és tórium tartalma, illetve aeroszolképző tulajdonsága miatt. A belélegzett radon és leányelemei, illetve az aeroszolok aktivitása által okozott sugárterhelés hosszú távon nem elhanyagolható. A sugárterhelés becsléséhez az aeroszolszemcsekre tapadt radionuklidok eloszlásának és koncentrációjának ismerete elengedhetetlen. A munka során a tározó radon potenciálját, az aeroszolok „attached unattached” arányát, a radon/toron méréseit tervezzük elvégezni. A meteorológiai adatok és a radiológiai mérések birtokában az erősebben szennyezett területek meghatározhatók. A későbbiekben folyamatos mérések költségei modellszámításokkal csökkenthetők. A modell a tározó körüli radon és aeroszol méréssel validálható, a retrospektív radon méréssel pedig annak hosszú tavú hatását is bizonyítani kívánjuk.
angol összefoglaló
During different industrial activities, besides any accidental conditions, although in a smaller degree, but on a long term, those living in the vicinity are exposed to increased health damaging effects. Depository of different industrial by-products may cause significant air-pollution, primarily due to the increased aerosol concentration. In some cases the radiological aspects of the material stored (red mud, coal slag, uranium tailing ponds) are neither negligible. During the project we wish to implement the expansion and further development of the accident simulation software previously elaborated in joint work with the Meteorological Department of ELTE(ELU), through the measurement and modelling of contaminants (radon and its progenies) entering the atmosphere during the continuous and casual emissions. During the work the red mud depository is an ideal inspection territory due to its significant radium and thorium content, and due to its aerosol generating characteristics. Exposure to radiation caused by inhaling radon and its progenies, and by the activity of aerosols is not negligible on a long-term basis. For the assessment of radiation exposure knowing the distribution and concentration of radionuclides adhered to aerosol grains is inevitable. During the work the radon potential of the depository, the ratio of “attached” and “unattached” aerosols, and the radon/thoron measurements are planned to be implemented. Owning meteorological data and radiological measurements territories of higher pollution can be identified. Later the costs of continuous measurements may be decreased by model calculations. The model can be validated by radon and aerosol measurement around the depository, and its long-term effects is intended to be proven applying retrospective radon measurements.
