Miként mérhető a transznacionális vállalatok magyarországi leányvállalatainak pozíciójavítása a globális értékláncon belül?
Angol cím
Measuring the upgrading performance of TNCs’ Hungarian subsidiaries
magyar kulcsszavak
TNC-k helyi leányvállalatai, minőségi modernizáció, mutatószámok, üzleti funkciók
angol kulcsszavak
local subsidiaries, quality upgrading, indicators, business functions
megadott besorolás
Közgazdaságtudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma)
100 %
Ortelius tudományág: Nemzetközi közgazdaságtan
zsűri
Gazdaság
Kutatóhely
Világgazdasági Intézet (HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont)
résztvevők
Tölgyessy Péterné
projekt kezdete
2011-02-01
projekt vége
2013-12-31
aktuális összeg (MFt)
2.271
FTE (kutatóév egyenérték)
3.35
állapot
lezárult projekt
magyar összefoglaló
A termelési folyamatok nemzetközi feldarabolódása következtében felborult a technológiai szakosodás és a technológiai képességek közötti korábbi szoros kapcsolat. A felzárkózást és modernizáció minőségi/fenntarthatósági jellemzőit sem országok, sem iparágak, sem vállalatok szintjén nem tudjuk pontosan megítélni, ha csak azt számszerűsítjük, milyen termékeket, milyen technológiai szintű berendezéssel termelnek/exportálnak. Működőtőke-befektetések révén modernizálódó országokban, a növekedés minőségi paraméterei leginkább a helyi leányvállalatok által ellátott vállalati funkciókban mutatkoznak meg, abban, hogy ellátnak-e a cégek a fizikai feldolgozáson túlmenően, termeléshez kapcsolódó, ám annál tudásigényesebb üzleti funkciókat is? Kutatásunk a minőségi modernizáció mérési módszertanát kívánja fejleszteni egy kisebb mintán végzett esettanulmányos és egy nagyobb mintán alapuló kérdőíves felméréssel, valamint az üzleti funkciók és a vállalati teljesítménymutatók közötti korreláció statisztikai vizsgálatával. A kutatás eredményeként várhatóan javul gazdaság- és technológiafejlesztési programok és az egyes ösztönzők hatékonysága.
angol összefoglaló
The global fragmentation of production has led to an increasing mismatch between technological specialization and local technological capabilities. In countries where modernization is driven by foreign direct investments, neither the quality parameters of catching-up nor its sustainability can be assessed by relying only on the usual industry-based taxonomies. A better proxy is to investigate the scope of business functions assumed by local subsidiaries, i.e. whether besides simple physical processing activities they are also engaged in more skill-intensive functions. The proposed research intends to contribute to the measurement of the quality parameters of catching-up by developing business functions based measurement methodology. We carry out case study investigation based on a small sample (of 12 companies) and a questionnaire-based one on a larger sample of 300 companies. With the help of statistical analysis we quantify the relation between business functions and selected corporate performance indicators. As a result of the research findings, the efficiency of economic and technological developmental programs and of direct and indirect support measures may be improved.
Zárójelentés
kutatási eredmények (magyarul)
A kutatás célja kis, nyitott, működőtőke-befektetések segítségével modernizálódó és globális értékláncokba integrálódó országok gazdasági szereplőinek (multinacionális vállalatok helyi leányvállalatainak) értéklánc-integrálódásából származó előnyök és korlátok áttekintése, és az értékláncon belüli feljebb lépésük vizsgálata volt. A szakirodalomban megjelent, értékláncokkal kapcsolatos téziseket hazai empirikus tapasztalatokkal (vállalati mélyinterjúk) vetettem össze és megpróbáltam az elméletet pontosítani, továbbfejleszteni. Vizsgáltam a feljebb lépés mérhetőségét, a korábban alkalmazott mérési módszerek alkalmazhatóságát. A kutatás keretében az értékláncon belüli szakosodás (különös tekintettel a K+F-szakosodásra, illetve üzleti funkciókra történő szakosodásra) és feljebb lépés kérdéseiről, az immateriális beruházások szerepéről és ezzel kapcsolatban az innovációvezérelt növekedésről, illetve az értéklánc-szerveződés világgazdasági következményeiről születtek tanulmányok: 1 hazai és 1 külföldi könyvfejezet, 6 hazai és 3 külföldi folyóiratcikk, 1 befogadott cikk (Acta Oeconomica) és 1 leadott cikk (Industry & Innovation). Eredményeimet négy külföldi és három hazai konferencián ismertettem.
kutatási eredmények (angolul)
The objective of the research was to investigate the advantages of and the barriers to global value chain (GVC) integration of actors in small open, FDI-driven economies –on the example of MNCs’ local subsidiaries. We scrutinised the specifics and consequences of upgrading in the surveyed companies and tested the applicability of existing methods to measure upgrading. The theoretical theses on GVCs have been contrasted with the empirical experience of MNCs’ Hungarian subsidiaries, in order to refine and extend the existing theory. In the framework of the research, we discussed issues such as 1) specialisation in GVCs (in particular specialisation in R&D and in outsourced business processes); 2) upgrading; 3) the role of intangible investments in innovation-driven growth; and 4) the implications for the world economy of the fact that value adding activities are structured around GVCs. Results were presented at 4 international and 3 Hungarian conferences. Publications include one Hungarian and an English book chapter; papers in six Hungarian and three English academic journals as well as one accepted, forthcoming (Acta Oeconomica) and one submitted (Industry & Innovation) journal article.
Magdolna Sass - Andrea Szalavetz: Insertion into global value chains and vulnerability to crisis, EAEPE Vienna 2011 Conference on Schumpeter's heritage Book of Abstracts, 2011
Szalavetz Andrea: immateriális beruházások és a nem közvetlenül a termelésben foglalkoztatottak szerepe a gazdasági felzárkózásban., Közgazdasági Szemle No. 11, 2012
Szalavetz Andrea: A „feljebb lépési” teljesítmény mérése a globális értékláncokon belül., Külgazdaság 3-4 szám, 2012
