Az egyéni jogok és az informális intézmények szerepe a gazdasági fejlődésben  részletek

súgó  nyomtatás 
vissza »
 

Projekt adatai

  
azonosító
84030
típus K
Vezető kutató Kapás Judit
magyar cím Az egyéni jogok és az informális intézmények szerepe a gazdasági fejlődésben
Angol cím The Role of Individual Rights and Informal Institutions in Economic Development
magyar kulcsszavak informális intézmények, tulajdonjogok, civil szabadságjogok, politikai jogok, gazdasági fejlődés
angol kulcsszavak informal institutions, property rights, civil liberty, political rights, economic developmentment
megadott besorolás
Közgazdaságtudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma)100 %
Ortelius tudományág: Közgazdaságtan
zsűri Gazdaság
Kutatóhely GTK Világgazdasági és Nemzetközi Kapcsolatok Intézet (Debreceni Egyetem)
résztvevők Czeglédi Pál
projekt kezdete 2011-02-01
projekt vége 2015-09-30
aktuális összeg (MFt) 5.398
FTE (kutatóév egyenérték) 4.91
állapot lezárult projekt
magyar összefoglaló
Kutatásunk célja az, hogy az egyéni jogok és az informális intézmények gazdasági fejlődésre gyakorolt hatását vizsgáljuk, különös tekintettel a gazdasági növekedés felzárkózási szakaszára. A kutatás az intézményi közgazdaságtan azon rohamosan fejlődő és szélesedő irányzatához kapcsolódik majd, amelynek fő kérdése az, hogy bizonyos intézmények hogyan, milyen mechanizmusokon keresztül befolyásolják a gazdasági fejlődést. Ez a kutatási irányzat tehát már túlmutat azon a megállapításon, hogy az intézmények számítanak. A kérdés ma már inkább az, hogy milyen intézmények számítanak, illetve miért és hogyan fejtenek ki hatást.
Célunk az, hogy a meglévő eredményekhez újabb meglátásokkal, megállapításokkal járuljunk hozzá az informális intézmények és az egyéni jogok hatására vonatkozóan. Három olyan eleme van a tervezett kutatásunknak, amely egyrészt megkülönbözteti kutatásunkat a közgazdasági irodalomban bevett megközelítésektől, másrészt kijelöli tervezett munkánk határait. Először is, a gazdasági növekedésnek arra a szakaszára fogunk koncentrálni, amit felzárkózásként lehet jellemezni. Ez számunkra azt jelenti, hogy olyan országokra igyekszünk majd összpontosítani, amelyek (már) nem szegények, inkább közepes jövedelműek, vagy annál valamivel gazdagabbak, és technológiájuk viszonylag közel van a világ termelési lehetőségeinek határához. Ennek a fázisnak az elemzése nyilvánvalóan nagyon fontos magyar szempontból, viszont nem áll a növekedéselmélet fókuszában, hiszen ott a hangsúly a fejlődő, illetve a szegény országok elemzésén van.
A második megkülönböztető és behatároló eleme kutatásunknak az, hogy a bevett szokásokkal szemben az egyéni jogokat – illetve annak elemeit – és az informális intézményeket nem külön-külön fogjuk vizsgálni, hanem egy olyan elemzési keretben, amelyben a közöttük lévő kapcsolatot is modellezni lehet. Ezen elemzési keret alapja egy olyan új elméleti megközelítés lesz, amelyben az egyéni jogokat egymással összefüggő jogok halmazaként értelmezzük, ahelyett, hogy az elterjedt, de tulajdonképpen önkényes felosztás alapján sorolnánk be őket civil, politikai és tulajdonjogi csoportba. Ezeket a jogokat az egyéni jogok különböző részhalmazának tekintve kétféle összefüggést kell feltárnunk. Egyrészt, az egyéni jogokon belül az egyes egyéni jogok nem függetlenek egymástól, másrészt az egyéni jogok biztonságát az informális intézmények is meghatározzák, hiszen az egyéni jogok az informális intézményekbe ágyazódnak be. A kérdés ekkor az, hogy a gazdasági növekedés, illetve felzárkózás javára válik-e az, ha az egyéni jogok (kormány által) biztosított és kikényszerített köre nagyobb, mint az, amely „összhangban” lenne az informális intézményekkel. Precízebben fogalmazva, kutatásunk ezen aspektusának kifejtéséhez a következő kérdéseket kell megválaszolnunk: mi a pontos összefüggés az egyéni jogok és az informális intézmények között, milyen kapcsolat van az egyes specifikus egyéni jogok között, illetve a jogok és az informális intézmények milyen együttállása serkenti leginkább a gazdasági felzárkózást?
Kutatásunk harmadik megkülönböztető eleme az, hogy egy olyan elméleti keretet fogunk a kutatás keretében kidolgozni, amely az alkotmányos politikai gazdaságtant és az osztrák közgazdaságtan meglátásait fogja az intézményi elemzésbe bevonni. Az alkotmányos politikai gazdaságtan és az osztrák közgazdaságtan vonatkozó nézeteit ugyanis a növekedéselméleti empirikus irodalom nem hasznosítja. Tervezett munkánk tehát először is arra irányul, hogy elméleti magyarázatokat dolgozzunk ki az egyéni jogok hatására és kölcsönhatására vonatkozóan, majd pedig az elméleti magyarázatokra építve empirikus vizsgálatnak alávethető állításokat fogalmazzunk meg, s azokat teszteljük is. Az elmélet továbbfejlesztése tehát fontos része lesz a kutatásnak, ami nem minden esetben jellemző az irodalomban.
angol összefoglaló
Our research aims at investigating the effects individual rights and informal institutions have on economic development, especially during the catch-up process. This research joins the bourgeoning research line in institutional economics in which the major question is how institutions promote economic development. That is, this research line has now gone beyond the argument that institutions matter; the question is which institutions matter, in which context, and how.
Our goal is to provide some additional insights to the literature as regards the effects of informal institutions and individual rights. What will distinguish our research from the existing investigations are three facts. First, we will be especially concerned with analyzing the impact of the above institutions during the catch-up process. The catch-up phase of the development is characterized by a situation where the country is at the middle-income level and not so far from the world technological possibilities frontier. The catch-up phase analysis is particularly important for countries like Hungary, too, and is outside of the area of interest of traditional growth economics in which the focus is on “classic” developing countries.
The second distinguishing feature of our research is that the effects of individual rights and those of informal institutions are not treated separately as in the literature, but jointly, where the strong relationship between them can be integrated. This approach relies on a new theoretical framework in which individual rights are seen as a bundle of interrelated rights instead of treating them separately as property, civil and political rights. Considering these rights as various aspects of a bundle leads to two kinds of relationships. On the one hand, within a bundle of rights particular individual rights interact; on the other hand, their strong relationship with informal institutions becomes an aspect that cannot be left outside of the analysis: individual rights are inherently embedded in informal institutions. Then the question is whether providing more rights (by the government) as compared to those in harmony with informal institutions has a positive impact on development. Or to be more precise, the questions to be analyzed are as follows: what is the exact relationship between rights and informal institutions, what are the effects between them, how do they interact, and which context of rights and informal institutions is the best for the catch-up process?
The third characteristic of our research is that we will apply a theoretical framework (which has still to be developed) that connects constitutional economics and Austrian economics to the institutional analysis. Both constitutional economics and Austrian economics are largely concerned with individual rights, but their theoretical arguments are to a large extent neglected in empirical investigations. In our work we aim, first, to develop theoretical explanations as regards the effects and relationship of the institutions in question, and then, based on this, specify our empirical research according to the theory. In this way, further development of the theory will be an important building block of our work, which is not always the case in the literature.




 

Zárójelentés

  
kutatási eredmények (magyarul)
Kutatásunk az intézmények gazdasági fejlődésre gyakorolt hatásának egy jól körülhatárolható kérdésével foglalkozott: hogyan, milyen mechanizmusokon keresztül hatnak az egyéni jogok (politikai, civil és tulajdonjogok) és az informális intézmények (egyéni értékek és a kultúra) a gazdasági teljesítményre. Kutatásunk ennek megfelelően egy elméleti keretben, de két elkülöníthető területen folyt. Az egyik tématerület az egyéni jogok és a fejlődés egyes jól specifikált kérdéseivel foglalkozott. Ennek keretében a tulajdonjog hatásának elemzése kapcsán újításunk az volt, hogy annak két dimenzióját különítettük el és vizsgáltuk ezek eltérő hatását a fejlődésre. A politikai jogok esetében arra koncentráltunk, hogy a fejlődés hogyan függ össze a politikai és civil jogok (politikai szabadság) és a gazdasági szabadság kapcsolatával, s azt találtuk, hogy ez a kapcsolat a kétféle társadalmi rendben nem azonos. A második részterület az informális intézmények hatásával foglalkozott. Itt kiemelt figyelmet fordítottunk arra, hogy elméletileg is jól megalapozott mértéket használjunk a kultúrára, így jutottunk az egyéni értékekhez. Az intézményi ragadósság elméletének bázisán empirikus vizsgálatunk megmutatta, hogy az értékek sokkal erősebb okozói a fejlődésnek, mint a formális intézmények. Az értékeken túl más informális intézmények, így az ideológia és az attitűdök szerepét is vizsgáltuk.
kutatási eredmények (angolul)
The focus of the research was one of the well-defined questions of the analysis of how institutions influence economic development: how and through which mechanisms can individual rights (political, civil and property rights) and informal institutions (individual values, culture) affect economic performance? In this spirit, the research was led in one theoretical framework, but on two separate fields. The first research field dealt with the impact of individual rights on development. As for the analysis of the effects of property rights, the novelty of our methodology was a separation of two components of the property rights. Here we showed that under specific conditions the two components have different impact. As for the political rights, we focused on the analysis of how political rights (political freedom) and economic freedom interact in the two kinds of social orders. The second main field of research was concerned with how informal institutions affect long-term income. Here our intention was to use a theoretically well-founded measure for culture, which led us to individual values. On the basis of the theory of institutional stickiness, our empirical results proved that individual values are stronger cause of economic development that formal institutions. Besides values, we also analyzed the effects of ideology and attitudes which are less sticky than values.
a zárójelentés teljes szövege https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=84030
döntés eredménye
igen





 

Közleményjegyzék

  
Kapás Judit: Intézményi közgazdaságtan – két új Nobel-díj után. Beszámoló az ISNIE 2010. évi konferenciájáról., Közgazdasági Szemle, LVIII. évf. 3. szám, 296-298. o., 2011
Czeglédi Pál: Larger Prey, More Predators: Culture as a Constraint on Expropriation., In: Kapás, J. – Czeglédi, P. (szerk.): Institutions and the Industrial Revolution. Competitio Könyvek 12. Debreceni Egyetem KTK, pp. 60-94., 2012
Kapás Judit: Which Institutions Caused the British Industrial Revolution?, In: Kapás, J. – Czeglédi, P. (szerk.), Institutions and the Industrial Revolution. Competitio könyvek 12, Debreceni Egyetem KTK, pp. 35-59., 2012
Kapás Judit: How Culture Matters, 14th IISES International Academic Conference, October 28-31, 2014, Malta, 2014
Kapás Judit: Unbundling Culture: The Impact of Individual Values on Development, In: Erdey, L. – Kapás, J. (eds), Institutions, Globalization and Trade. Competitio books 14, Debreceni Egyetem KTK. pp. 27-49., 2014
Czeglédi Pál: Gazdagok legyünk vagy szabadok? Ez a kérdés?, Kommentár 5-6: 62-75., 2014
Czeglédi Pál: Klasszikus liberalizmus, demokratizálódás és gazdasági növekedés: hipotézis a Lipset-hipotézisről., Competitio (megjelenés alatt), 2015
Kapás Judit: Opening the Black Box of Culture and Its Effect on Economic Development, International Congress on Economy, Finance and Business, 23-25 August, 2015, Osaka, Japan, 2015
Kapás Judit: Layers of Culture: Different Effects on Economic Development, 2nd World Interdisciplinary Network for Institutional Research (WINIR) Conference “Institutions, Development and Globalization”, 10-13 September, 2015, Rio de Janeiro, Br, 2015
Czeglédi Pál: Are both dimensions of property rights “efficient”?, European Journal of Comparative Economics 12.1:41-69., 2015
Kapás Judit – Czeglédi Pál: Gazdasági szabadság, politikai szabadság és a társadalmi rendek, Közgazdasági Szemle 58. 6:485–510, 2011
Czeglédi Pál: Szabadságjogok és gazdasági szabadság – a gazdasági növekedés két különböző tényezője?, E-conom (megjelenés alatt), 2012
Kapás Judit– Czeglédi Pál: A Hayek-Friedman hipotézis a társadalmi rendek elméletének keretében, VIII. Nemzetközi Tudományos Konferencia, Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kara, Lillafüred, 2011. május 19-20. (elektronikus kiadvány), 2011
Kapás Judit - Czeglédi Pál: The Hayek-Friedman Hypothesis Through the Lens of the Theory of Social Orders, Annual Conference of the European Public Choice Society, April 28 - May 1, 2011, Rennes, France, 2011
Czeglédi Pál: Civil liberties and economic development: the role of culture in a property rights approach, Kézirat, 2013
Kapás Judit: Informális intézmények: Hol tart az irodalom?, Kézirat, 2012
Kapás Judit – Czeglédi Pál: Political and Economic Freedom, and the Social Orders, Paper for the 2013 Conference of the International Society for New Institutional Economics, 2013
Czeglédi Pál: The theory of interventionism as an Austrian theory of slowdowns., Annual Conference of the European Association for Evolutionary Political Economy, Krakkó, Lengyelország, 2012. október 18-21., 2012
Czeglédi Pál: Szabadságjogok és gazdasági szabadság – a gazdasági növekedés két különböző tényezője?, E-conom, 1(2): 2-13., 2012
Kapás Judit – Czeglédi Pál: Political and Economic Freedom, and the Social Orders, Paper for the 2013 Conference of the International Society for New Institutional Economics (ISNIE) Firenze, Olaszország, 2013. június 20-22., 2013
Kapás Judit: Differences in Institutional and Developmental Paths Among Developed Countries: The Varieties of Capitalism. A Literature Review, In: Makó, Cs., Polónyi, I., Szanyi, M. (szerk.), Organisational Innovation and Knowledge Development, Budapest: Új Mandátum Könyvkiadó. 2013. pp. 18-44., 2013
Kapás Judit: The Impact of Individual Values on Development, In: Erdey, L. – Kapás, J. (eds), Institutions, Globalization and Trade. Competitio books 14, Debreceni Egyetem KTK. (megjelenés alatt), 2014
Czeglédi Pál: Max Weber a Bahamákon. (Recenzió: Storr, Virgil Henry: Understanding the Culture of Markets. Routledge, London and New York, 2013, pp. xiv+149), Társadalomkutatás, 31(3), 317-319, 2013
Czeglédi Pál: Beyond Deindustrialization: The Future of Industries, 25th Annual Conference of European Association for Evolutionary Political Economy (EAEPE), Paris, November 7-9, 2013, Acta Oeconomica (megjelenés alatt), 2014
Czeglédi Pál: Why are the institutions of civil liberties “stickier” than economic freedom? The role of the enforcement cost of market rules, In: Erdey, L. – Kapás, J. (eds), Institutions, Globalization and Trade. Competitio books 14, Debreceni Egyetem KTK. (megjelenés alatt), 2014
Czeglédi Pál: Theory of Interventionism as an Austrian Theory of Slowdowns, Review of Austrian Economics. DOI 10.1007/s11138-012-0194-4. 2012. november, 2012
Czeglédi Pál: Civil liberties and economic development: the role of culture in a property rights approach, 17th Annual Conference of The International Society for New Institutional Economics (ISNIE) Firenze, Olaszország, 2013. június 20-22., 2013
Czeglédi Pál: Why are civil liberties more important than executive constraints in economic development? A property rights approach, Society and Economy, 36(1):37-68., 2014
Kapás Judit: The Impact of Individual Values on Development, In: Erdey, L. – Kapás, J. (eds), Institutions, Globalization and Trade. Competitio books 14, Debreceni Egyetem KTK. pp. 27-49., 2014
Czeglédi Pál: Why are the institutions of civil liberties “stickier” than economic freedom? The role of the enforcement cost of market rules, In: Erdey, L. – Kapás, J. (eds), Institutions, Globalization and Trade. Competitio books 14, Debreceni Egyetem KTK.pp. 7-26., 2014
Czeglédi Pál: Theory of Interventionism as an Austrian Theory of Slowdowns, Review of Austrian Economics 27(4), 419-449, 2014
Kapás Judit: Greenwichi időzóna az interdiszciplináris intézményi kutatásban Beszámoló a World Interdisciplinary Network for Institutional Research első konferenciájáról., Competitio XIII. 2:113-117., 2014
Czeglédi Pál: A nyugati minta jó, csak a nyugati recept nem az (Könyvismertetés: Easterly, W.: The Tyranny of Experts. Economists, Dictators, and the Forgotten Rights of the Poor), Competitio XIII. 2:108-112., 2014
Czeglédi Pál: Gazdagok legyünk vagy szabadok? Ez a kérdés?, Kommentár 5. (megjelenés alatt), 2014
Czeglédi Pál: Ethnicity versus country effect in determining market attitudes: the case of Hungarians., Studia Universitatis Babes-Bolyai Oeconomica, 59(3), 16-37., 2014
Czeglédi Pál: The Lipset hypothesis in a property rights perspective., European Journal of Comparative Economics (második lektorálás alatt), 2015



vissza »