A tervezett kutatás az ezredforduló utáni tendenciákat vizsgálja. Célunk, hogy feltárjuk, a nyertes és “vesztes” települések átalakulási folyamatait. Arra vagyunk kíváncsiak, hogy a különböző típusú települések arculatát, területét és lakosság összetételét hogyan alakították át a kiköltözők. Mennyire képeződnek le, helyeződnek át a fővárosi térbeni-társadalmi egyenlőtlenségek (közöttük a szegregátumok) az agglomerációba. Hogyan látják ezt az elkülönülést a helyi lakosok (mental map) Hogyan használták (használják) fel azokat a várostervezési eszközöket a hatalomba kerülők, melyek segítségével gazdagabbakat csábíthatnak a településre vagy távol tarthatják a fővárost elhagyni kénytelen szegényebb családokat. Megvizsgáljuk, hogy a beköltözők milyen módon kerültek/kerülnek konfliktusokba az őslakosokkal. Mennyire sikeres a kiköltözési stratégia: kiknél tekinthető ez sikeresnek és mely csoportoknál válik szükségessé a tovább- vagy visszaköltözés és miért.
angol összefoglaló
The research examines spatial-social tendencies in the agglomeration of Budapest . Our goal is to explore the transformation processes in the winner and also in less successful communities. The question is, how the fact new residents moving in changed the spatial and social structure of these communities and at which extent the socio-spatial inequalities (like segregated parts) are reflected and re-placed in the agglomeration. How the residents see the separation of groups? (mental map) How the local authorities use the urban planning tools to attract better off residents and/or to exclude the poor who have to leave the city? We also examine how the newcomers got/get in conflicts with the indigenous residents. How successful is this strategy of moving out: who are satisfied and who have to move again, or move back to the city and why?
Zárójelentés
kutatási eredmények (magyarul)
A megalapozó háttérelemzések (desk research) és az empirikus vizsgálatok (survey és mélyinterjúk) alapján hét települési esettanulmány készült (hat agglomerációs településen és a főváros egy belső-pesti városrészében).
1.) Az agglomerációs esettanulmányok első része a települések térbeni-társadalmi szerkezet változását, az ott élők mentális térképeit mutatja be és elemzését végeztei el. A második része a városfejlesztési eszközök alkalmazását a települések stratégiájának kialakítására és végrehajtására, illetve a helyi konfliktusokat (őslakos-beköltöző) veszi vizsgálat alá.
2) A fővárosi esettanulmány a lakosság térbeni-társadalmi szerkezetének elemzését adja, és ehhez kapcsolja a visszaköltözők motívumait, a terület funkcióváltását és a visszaköltözők erről alkotott percepciójának vizsgálatát.
kutatási eredmények (angolul)
Based on the empirical research (desk research, survey and in-depth interviews) and the comparative analysis, case studies were elaborated for 6 towns situated in the agglomeration area of Budapest and 1 for a sample area in Budapest inner-city.
1) The first part of the case studies investigating the social-spatial structure of the sample towns and the inhabitants mental-maps. The second part of the case studies focus on the role of tools of urban renewals chosen by different local governments and the local conflicts (between inhabitants and newcomers).
2) The case study of the inner-city area focus on the change of social-spatial structure and the motives of the moving-back generation and his opinion or view of the change of the usage and inhabitants his chosen neighbourhood.
Csizmady Adrienne, Csanádi Gábor: The spatial-migration cycle in the last 20 years, In: 1989-2014: Twenty-five years after. What has happened to the societies in Central and Southeast Europe since the fall of the Iron Curtain? . Graz; Budapest, Ausztria, 2014.09.18-2014.09.20. Kiadvány: Universität Graz, 2014. pp. 10, 2014
Adrienne Csizmady – Bernadett Csurgó: Consumption and authenticity: relationships between built heritage and local society, Rogério-Lira-Pinheiro (eds): Rehab 2017. Green Line Institut, Porto: 86-98., 2017
Csizmady Adrienne-Olt Gergely: A kultúra és a városrehabilitáció találkozása, Kézirat, 2016
Adrienne Csizmady - Gergely Olt:: Gentrification and commercialization in post-socialist Budapest – the social effects of ’ruin bars’, Urban Studies (1. review kör utáni beadott kézírat), 2018
Csizmady Adrienne - Csurgó Bernadett: A városból vidékre költözők beilleszkedési stratégiái, Kovách et al (szerk): Társadalmi integráció a jelenkori Magyarországon. MTATK-Argumentum, Budapest:149-166, 2012
Csizmady Adrienne: A várostervezés hatása a leszakadó rétegek integrációjára, Kovach et al (szerk): Társadalmi integráció a jelenkori Magyarországon. MTATK-Argumentum, Budapest: 133-148, 2012
Csanádi Gábor - Csizmady Adrienne - Olt Gergely: A kulturális beruházások vizsgálati szempontjai – Várospéldák Bp Belső-Erzsébetváros, Csanádi et al: Átváltozóban. Eötvös Kiadó, Budapest 205-252, 2012
Csanádi Gábor - Csizmady Adrienne: Social conflicts and the fate of urban heritage, In: Rogério-Lira-Pinheiro (eds): Heritage 2012. Green Line Institut, Porto: 231-244., 2012
Barna Ildikó - Csizmady Adrienne - Olt Gergely: Az élhető város és a várostervezés (munkacím), Kézirat, 2014
Adrienne Csizmady - Gergely Olt: Culture and urban rehabilitation: a case study about the conflicts in the Jewish Quarter of Budapest, Waldemar Kuligowski-Richard Papp (eds): Recent questions of the society in Hungary and Poland (megjelenés előtt), 2014
Csizmady Adrienne-Olt Gergely: A kultúra és a városrehabilitáció találkozása, Kézirat, 2014
Olt Gergely: Városok válsága és válság a városokban, Kultúra és Közösség 2014/2, 2014
Csizmady Adrienne – Olt Gergely: A kreatívitás hatása egy átalakuló negyedben – a romkocsmák Belső-Erzsébetvárosi világa, Kultúra és Közösség 2014/2, 2014
Adrienne Csizmady - Gergely Olt: Culture and urban rehabilitation: a case study about the conflicts in the Jewish Quarter of Budapest, Waldemar Kuligowski-Richard Papp (eds): Recent questions of the society in Hungary and Poland Poznan: Wydawnictwo Naukowe Uniwersytetu im. Adama Mickiewicza. pp 145-162, 2015
