Party evolution in Hungary in a historical context
magyar kulcsszavak
pártok, pártrendszer, adaptáció, pártváltozás
angol kulcsszavak
parties, party system, adaptation, party change
megadott besorolás
Politikatudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma)
90 %
Ortelius tudományág: Politikai tanulmányok
Történettudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma)
10 %
Ortelius tudományág: Politikatörténet
zsűri
Állam, Jog és Politika
Kutatóhely
Politikatudományi Intézet (HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont)
projekt kezdete
2011-02-01
projekt vége
2013-07-31
aktuális összeg (MFt)
4.276
FTE (kutatóév egyenérték)
1.08
állapot
lezárult projekt
magyar összefoglaló
A pályázat alapkutatás-jellegű. Célja, hogy a politikatudomány illetékességi körét történetileg kitágítsa, és megvizsgálja az 1867 utáni magyar pártfejlődés alapsajátosságait és mindezt összehasonlító módon tegye, s a vizsgálatba - ha röviden is, de - bevonjon néhány kelet-közép-európai országot is. A kutatás alapkoncepcióját a nemzetközi politikatudomány úgynevezett történeti "iskolájához" kötöm, amelynek vezető képviselői James Toole (2007) és Jason Wittenberg (1997, 2003). Az ő nézeteik nyomán a kutatás nem csupán általánosságban igyekszik bizonyítani, hogy az 1867-1945 közötti magyar pártfejlődés mintái továbbélnek az 1990 utáni pártfejlődésben, de a pártfejlődés tovább élő mintáit számos területen igyekszik feltárni és bizonyítani. A vizsgálat szakítani kíván az ún. "átmenet-elméleteknek" azzal a közkeletű megállapításával, miszerint az 1989-90-es rendszerváltás utáni magyar pártok és pártrendszer működését legfeljebb egy rövid történelmi perspektívából, a Kádár-rendszer felől érdemes megközelíteni. Ezzel szemben a kutatás bevezeti a "pártfejlődési hagyomány" fogalmát, miközben definiálja a párt történeti fogalmát, amelytől elkülöníti a pártrendszer fogalmát. A kutatásban sor kerül a kormánypártiság, az ellenzékiség, az egypártiság, a koalíció, a váltógazdálkodás, a pártpolitikai viselkedés , a pártvezető és a pártvezetés fogalmainak definiálására, illetve a közöttük lévő kontextusok tisztázására is.
angol összefoglaló
The application is of basic research in character. Its aim is to expand the competency of political science historically and to investigate the basic features of the Hungarian party development after 1867 and to do it in a comparative manner, thus including even if briefly some East Central European countries also in the research. I link the basic concept of research to the so-called historical ‘school’ of international political science the leading representatives of which are James Toole (2007) and Jason Wittenberg (1997, 2003). Based on their views the proposed research does not try to prove only in general that the patterns of Hungarian party development between 1867 and 1945 survived in the post-1990 party development but it wishes to explore and prove the existence of those surviving patterns of party development in several areas. The research wishes to break away from that popular statement of the so-called ‘transition theories’ according to which the operation of the Hungarian parties and the party system after the change of the system in 1989–1990 is worth, at the most to be approached from a brief historical perspective, namely from the time of the Kádár system. In contrast this research introduces the concept of “the tradition of party development” while it defines the historical concept of party from which it isolates the concept of party system. During the course of the research concepts such as governing party, opposition, one-party system, coalition, alternating party system, party political behaviour, party leader and party management would be defined and also their context would be clarified.
Zárójelentés
kutatási eredmények (magyarul)
1. A magyar politikatudomány eddig kevéssé volt érzékeny a mai pártmozgások történeti alapú vizsgálatára és az 1990 utáni pártfejlődésben beálló változásoknak a pártpolitikai hagyományokra való visszavezetésére;
2. A pártfejlődés trendjeit és logikáját minden országban az adott ország saját politikai hagyományai határozzák meg elsősorban. Egyetlen országban sem lehet pártfejlődési „tabula rasát” csinálni.
3. A magyar pártfejlődés 1990 után – egy körülbelül évtizedes szakaszt követően – nem a fejlett nyugat-európai trendeket, hanem a magyar pártosodás 1945 előtti jellegzetességeit követi.
4. Ez a fejlődési út nem rendellenesség, nem „torzulás”, hanem egy sajátos „magyar” útja a fejlődésnek, ahogyan nagyon sokféle út van.
Az előfeltevések a kutatás során nagy részben igazolódtak, más esetben kiegészültek. A kutatás megerősítette azt a tézist, hogy a hazai pártfejlődést a „torzulás-paradigmából” kilépve kell vizsgálni. Ehhez nagy segítséget adtak a nemzetközi irodalomban szaporodó munkák, amelyek a pártpolitikai hagyományok meghatározó szerepére hívják fel a figyelmünket és ezért új elméleti lehetőségeket jelentenek. Kezdeti hipotéziseink ugyanakkor módosultak is, hiszen világossá vált: a magyar párfejlődés nem pusztán nem torzulás, de sok tekintetben a magyarhoz hasonló mintákat figyelhetünk meg Dél-Európában. Kutatásunk eredménye az is, hogy a kezdetben feltételezettnél nagyobb összefüggés van a pártfejlődés mintázatai és az elitcsoportok megegyezési hajlandósága között.
kutatási eredmények (angolul)
1) Hungarian political science has been less sensitive towards the study of party mobility on a historical basis and tracing changes in party development after 1990 to party political traditions.
2) The trend and logic of the development of parties are primarily determined by the political traditions of the given country. No 'tabula rasa' of party development is possible anywhere.
3) After a decade the post-1990 development of parties in Hungary has not followed the developed West European trends but the characteristics of the pre-1945 Hungarian party formation.
4) This path is not an aberration or 'distortion' but the specific 'Hungarian' way of development just as there is a great variety of paths.
Our research has justified and supplemented our hypotheses. It has confirmed the thesis that the development of Hungarian parties should be studied once the 'paradigm of distortion' is abandoned. To this great help was offered by the growing number of works in international literature calling attention to the decisive role of party political traditions, representing new theoretical possibilities. Our initial hypotheses have been modified as it has become clear that the Hungarian development of parties is not a distortion but patterns rather similar to the Hungarian one can be observed in Southern Europe. Another result is that there is larger interrelationship between the patterns of party development and the inclination of elite groups to agree than it was assumed.
Csizmadia Ervin: Demokratizálódási hullámok és politikai programok. Az 1989. évi magyar és az 1945 utáni német átmenet összehasonlító perspektívában, Metszetek folyóirat (Debrecen), 2-3. szám, 80-96., 2013
Csizmadia Ervin: Kihívás és megoldás. A pártstruktúra átalakításának változatai Magyarországon., Századvég, 2. 63-82., 2012
Csizmadia Ervin: Konzervativizmus vagy valami más? A magyar jobboldal képletei régen és ma., Limes folyóirat (Győr), 15-30., 2012
Csizmadia Ervin: Hatalom és ellenzék a Kádár-rendszerben, Kádár János a 20. századi magyar történelemben. Szerkesztette: Földes György-Mitrovits Miklós, 185-204., 2012
Csizmadia Ervin: A kormányzati ciklus. Teoretikus szempontok és tanulságok, Docere et movere. Bölcsészet- és társadalomtudományi tanulmányok, Miskolc, főszerkesztő: Illésné Kovács Mária, 57-66., 2012
Csizmadia Ervin: Mit kezdjünk azzal, hogy visszatért a történelem?, A nyugattalan Magyarország. Variációk hagyományváltásra. L'Harmattan Kiadó, Szerrkesztette: Szentpéteri Nagy Richard-Novák Zoltán, 7-28., 2012
Csizmadia Ervin: Mit kezdjünk a nyugattalansággal?, A nyugattalan Magyyrország. Variációk hagyományváltásra. L'Harmattan Kiadó, Szerkesztette: Szentpéteri Nagy Richard-Novák Zoltán, 163-171., 2012
Csizmadia Ervin: A legújabb Fidesz, Magyarország Politikai Évkönyve, 2011
Csizmadia Ervin: Egyciklusú és többciklusú kormányzás. Nyugat-Európa, Közép- Európa, Magyarország. A ciklushosszabbodás logikája a 2006-os Magyarországon (, Kézirat, 2011
Projekt eseményei
2011-12-19 11:06:08
Kutatóhely váltás
A kutatás helye megváltozott. Korábbi kutatóhely: (MTA Politikatudományi Intézet), Új kutatóhely: Politikatudományi Intézet (MTA Politikatudományi Intézet).
