Balatoni halak parazitológiai vizsgálatával régen foglalkozunk. Új pályázatunkat mégis hasonló címen fogalmazzuk meg, ugyanis a tóban élő halak egészségi állapotát csak folyamatos vizsgálatokkal követhetjük nyomon. A monitoring segitségével előre jelezhetők az olyan veszélyek, mint az 1990-es években bekövetkezett sorozatos angolnapusztulások. A tó és a hozzá kapcsolódó vizek fontosabb halfajainak parazitológiai monitoringja mellett ebben a kutatási ciklusban több új, vagy még nem kellően tisztázott területre fordítanánk figyelmet: 1/A süllő kopolyúfertőzöttségét okozó Henneguya creplini-, a dévérkeszeg kopoltyúján élősködő nem ismert fejlődésű Myxobolus-fajok- és az úszóélősködő H. cutanea-faj-, valamint a bodorka kopoltyúján élősködő Myxobolus-fajok fejlődését, histotropizmusát és molekuláris biológiai jellemzőit összehasonlító biológiai, kísérletes, kórtani és molekuláris technikákkal tanulmányoznánk. 2/A fürdőzők bőrbántalmát okozó Trichobilharzia-fajokkal való cerkáriás fertőzöttséget vizsgálnánk csigákban, morfológiai és molekuláris módszerekkel. 3/Vizsgálnánk a jövevény halfajok (ezüstkárász, naphal, folyami géb, törpeharcsa), valamint behurcolt köztigazda fajok (amuri kagyló) parazitafaunáját és ezen élőlények hatását a tóban élő szervezetekre. 4/A hazai tógazdaságokba már behurcolt Atractolytocestus huronensis galandféreg faj balatoni pontyokban való esetleges megjelenését, ill. az általa okozott kórtani elváltozásokat tanulmányoznánk. 5/A balatoni angolnaállomány folyamatosan csökken, és elöregszik. Ezért az angolnák úszóhólyag-férgekkel való fertőzöttségének-, ill. a vivőgazda halak lárvafertőzöttségének javuló tendenciája várható, melyet folyamatos vizsgálatokkal tervezünk igazolni. 6/A kutatás második szakaszára várhatóan kifejlesztendő molekuláris diagnosztikai gyorstesztek segítségével egyes halparazita fajok fejlődési alakjainak (nyálkaspórások és galandférgek) kimutatását tervezzük balatoni köztigazda szervezetekből (cyclops, kevéssertéjű férgek).
angol összefoglaló
We have been monitoring Lake Balaton fishes for parasitic infections for a long time. The health status of fish species living in Lake Balaton can only be followed by continuous monitoring-type studies, which allow us to predict hazards such as the serial, massive eel kills that occurred in the lake in the 1990s. In addition to the parasitological monitoring of the important fish species of Lake Balaton and its related waters, in the present research cycle we would like to focus on several new or insufficiently known areas: (1) Study of the development, histotropism and molecular biological characteristics of Henneguya creplini causing gill infection in the pikeperch, of Myxobolus species of unknown life cycle and parasitising the gills of bream and of the fin parasite H. cutanea, as well as of gill-parasitic Myxobolus species of the roach by comparative biological, experimental, pathological and molecular techniques. (2) Study of the infection of snails by cercariae of Trichobilharzia species, causing a skin disease in swimmers. (3) Study of the parasite fauna of introduced fish species and of introduced intermediate host species and its effect on organisms living in Lake Balaton. (4) Study of the possible appearance in Lake Balaton common carp of the cestode species Atractolytocestus huronensis, which has already been introduced into Hungarian fish farms, and the pathological lesions caused by it. (5) The eel population of Lake Balaton is continuously decreasing and becoming senescent. Thus, the infection status of eels with swimbladder nematodes and that of paratenic host fish species with larvae are expected to improve. We wish to verify this trend by continuous monitoring. (6) Using molecular diagnostic rapid tests to be developed by the second phase of the research, we plan to detect the stages of certain fish-parasitic species (myxosporeans and cestodes) from intermediate host organisms living in Lake Balaton (cyclops, oligochaetes).
