Járványtan és állatorvosi mikrobiológia (Komplex Környezettudományi Kollégium)
70 %
Közegészségtan, egészségügyi szolgáltatások, környezetegészségügy, foglalkozásegészségügy, epidemiológia, orvosi etika (Orvosi és Biológiai Tudományok Kollégiuma)
30 %
Ortelius tudományág: Epidemiológia
zsűri
Növénytermesztés, állattenyésztés
Kutatóhely
MTA Állatorvos-tudományi Kutatóintézete
résztvevők
Farkas János Ferenczi Emőke
projekt kezdete
2010-04-01
projekt vége
2013-03-31
aktuális összeg (MFt)
5.629
FTE (kutatóév egyenérték)
3.56
állapot
lezárult projekt
magyar összefoglaló
2009-ben előzetes vizsgálataink során egy 15-20 ha területű elhanyagolt kecskelegelőn sikerült egy aktív TBEV gócot azonosítanunk, és a vírus előfordulását egy 30x30 m-es területen behatárolnunk. A kisrágcsálók erősen fertőzöttek voltak kullancsokkal, a területen rendszeres vadászat folyik, így a TBEV vírusgóc fennmaradásához minden feltétel adott. Ezek az eredmények megteremtik a lehetőségét annak, hogy egy hároméves felmérő vizsgálatot folytassunk (havi kullancs és rágcsáló gyűjtés, szerológia, PCR a vírus kimutatására, vírus izolálás, meteriológiai, vadászati, kullancs/rágcsáló szezonalitási adatgyűjtés). Két állatkísérletet is tervezünk. Az egyikben 20 szoptató kecskén meghatároznánk, hogy a fertőzött kecske mennyi ideig és milyen mennyiségben ürít fertőzőképes virionokat, illetve, hogy előzetes immunizálás befolyásolja-e a vírusürítést. Laboratóriumban fertőzött kecsketejből sajtot készítve a sajtban kimutatva vírus RNS-t illetve izolálással az élő vírust, tisztáznánk, hogy a TBEV túléli-e a fermentációs folyamatot. Vadon élve befogott kisrágcsálókkal állatkísérletben tisztáznánk, hogy kullancs hiányában a rágcsálók fertőzik-e egymást a TBE vírussal érintkezéssel, vizelettel, bélsárral, szoptatással, vagy intrauterin úton. Hasonló vizsgálatokat az irodalomban még nem írtak le. A három éves gócvizsgálat és az állatkísérletek olyan adatok nyerésére és következtetések levonására adnának alkalmat, amelyekkel jobban értve a TBEV járványtanát hatékonyabb lépéseket lehetne tenni az emberi TBEV fertőzések számának csökkentése érdekében.
angol összefoglaló
Our preliminary survey study carried out in 2009, on a 15-20 ha goat pasture identified an active tick borne encephalitis (TBEV) focus. The territory where several seropositive rodents were found, could have been localized on a 30x30m site. Rodents were heavily infected by feeding ticks, hunting of large mammals is going on regularly on the field. This result enables us to get novel and unique data on TBEV-ticks-small/large mammals interactions in a three- year-long survey study (ticks and rodent sampling, serological assays, PCR for virus detection, virus isolation, seasonality of ticks and rodents, climate data collection etc.). We plan two additional animal experiments. In the first, with 20 milking goats we would determine the period when goats shed infective virus, the amount of shed virus and whether previous immunization of goats influence virus shedding or not. By experimental cheese making from TBEV infected goat milk we would study whether the virus survives the fermentation process. In another experiment with live-captured small rodents we would like to test whether the rodents transmit TBEV to each other without tick vector, by milk, direct contact, by urine, faeces, or by intrauterine way. In the literature such study has never been described. By this three-year-long study of the TBEV focus, and from the animal experiments we could draw novel conclusions and get data, which would help us in better understanding of TBEV epidemiology, in order to make more effective measures to prevent human infections.