Jelen kutatás során új geokémiai és ásványtani adatokat szolgáltatunk (AAS, ICP-AES valamint XRD és AEM elemzésekkel) jelentősen eltérő lélekszámmal, iparral és közlekedéssel jellemezhető hazai városokból származó ülepedő pormintákról. Ezek súlyos egészségkárosító hatását számos kutatás igazolta. Feladatunk a megmintázott ülepedő porok különböző szemcsefrakcióiban előforduló nehézfémek (Fe, Mn, Pb, Zn, Cu, Ni, Cr, Cd és V) minőségének és mennyiségének meghatározása, továbbá az ezen elemeket tartalmazó fázisok 10 mikrométer alatti szemcsefrakciókban történő azonosítása. A nehézfémek vizsgálata az ásványos és szemcseösszetétel függvényében a leülepedés jellegeinek részletesebb elemzésére és forrásaik meghatározására is felhasználható. Az ülepedő porok kémiai összetételének jellemzése információt ad az egyedi légszennyezési eseményekről, az atmoszférikus szállítódás jellegeiről, valamint az átalakulási és leülepedési folyamatokról is. A projekt eredményeként létrehozunk egy adatbázist, amely tartalmazza a vizsgált porok mágneses, geokémiai, ásványtani, szemcseösszetételbeli, valamint mintázási jellemzőit, és az ezen adatok közti összefüggéseket feltárjuk.
angol összefoglaló
In this project new geochemical (by AAS, ICP-AES) and mineralogical (by XRD, AEM) data will be supplied on settled dust samples from some Hungarian cities with considerably different population, industrial and traffic characters. Dusts have been widely associated with health disorders as presented by numerous studies. The qualitative and quantitative determination of heavy metals (such as Fe, Mn, Pb, Zn, Cu, Ni, Cr, Cd, and V) in the different particle size fractions of dusts, as well as the identification of their host phases in the <10 micron fraction will be performed. Measurements of these elements related to dust mineralogy not only lead to better deposition estimates but could also be used to provide information for the identification of the origin of pollutants. Chemical characterization of dusts can provide information on specific events of air pollution, atmospheric transport, transformation and deposition processes. Finally, a database containing the magnetic, mineralogical, and geochemical characteristics, particle size distributions, sampling site data and collection dates will be compiled. Relationships between all these data will be explored using the established database.
